Az Élet matematikája

Nem kell hosszas közvélemény kutatást végezni annak megállapításához, hogy a középiskolások többsége nem szereti a matematikát. És akkor még finoman fejezte ki magam. Megértem a diákokat, mert a matematika tudományában rengeteg olyan ismeret van, amit felesleges megtanulni. Ugyanakkor számos fontos, az életben való boldoguláshoz szükséges tétel hiányzik a tananyagból.

Kezdjük a π (pi)-vel. Ezt a szörnyszülöttet egy Hollandiában élő német, Ludolf van Ceulen találta ki. Jellemző, hogy matematikus létére legszívesebben vívással foglalkozott. A π (pi)-nek nincs pontos értéke, legfeljebb a gömb felszínének kiszámításához lehetne használni, de valljuk be, ilyesmi ritkán fordul elő az ember életében. A tantervből törlendő.

Botrányos, ahogyan a Nemzetközi Mértékegységrendszert (Systeme International) ránk erőszakolták. Milyen alapon döntöttek a fejünk felett? Volt nekünk becsületes magyar mértékrendszerünk: öl, rőf, láb, hüvelyk, akó, pint. icce, meszely, mérő, véka. Ennek megfelelően a példatárakat módosítani kell.

Tudom, hogy az arab számokat már megszoktuk, de azért ez mégis csak túlzás. Közös magyar-arab rokonság nincs, ellenben ezer szállaé kötődünk az ókori Rómához, sőt, valaha a Római Birodalom része voltunk. A római közigazgatás és műveltség azonosságát könyvtárnyi irodalom bizonyítja. Megfontolandó, hogy a matematikát római számokkal tanulják a diákok ezentúl.

A tankönyv szerint sokfajta kamat van, egyszerű kamat, kamatos kamat, késedelmi kamat, hitelkamat, büntető kamat és mások. A kamatszámítás oktatásánál gondot kell fordítani annak bizonyítására, hogy milyen összefüggés van a betétek 0 %-os banki kamata, a gyorskölcsönök 5-15 %-os kamata, valamint a bankok horribilis nyeresége között.

A kör egy adott ponttól egyenlő távolságra lévő pontok halmaza. Ezzel az életben nem érünk el semmit. Azt kellene megtanítani gyermekeinknek, hogy a nagybetűs Életbe kilépve miként lehet bekerülni felsőbb körökbe.

Sok diákból vállalkozó lesz. Ezért a valószínűség számítás tananyagába be kell iktatni egy olyan algoritmust, amellyel kiszámítható, mennyivel növeli meg egy állami megrendelés elnyerésének valószínűségét, ha pontosan tudják kinek, mikor, hogyan, hol és mennyit.

Függvénynek nevezzük, ha egy halmaz értékkészletéhez egyértelműen hozzárendeljük egy másik halmaz elemét, vagy ha két esemény között összefüggés van. Például a választások napján a képviselők halmaza függ a választók halmazától, az ezt követő 1460 napon át a választók halmaza függ a képviselők halmazától.

Lennének még tovább ötleteim, de megvárom, amíg a felsoroltak bekerülne a tantervekbe.