Az ellopott sótartó

Úgy hozta jó sorsom, hogy valaha öt éven át együtt dolgozhattam vésnökökkel, aranyművesekkel, ékszerészekkel. A szakma legjobbjaival. Ha megkérdezték tőlük, ki volt a világ leghíresebb aranyművese, a válasz nem lehetett kétséges. A XVI. században élt Benvenuto Cellini éremmetsző, szobrász és aranyműves. Sajnos eredetiben nem maradtak meg alkotásai, egyetlen kivétellel. A sótartóval.

Úgy hozta jó sorsom, hogy valaha öt éven át együtt dolgozhattam vésnökökkel, aranyművesekkel, ékszerészekkel. A szakma legjobbjaival. Ha megkérdezték tőlük, ki volt a világ leghíresebb aranyművese, a válasz nem lehetett kétséges. A XVI. században élt Benvenuto Cellini éremmetsző, szobrász és aranyműves. Sajnos eredetiben nem maradtak meg alkotásai, egyetlen kivétellel. A sótartóval.

   Tulajdonképpen só- és borstartó, de a képzőművészet sótartó néven tartja számon. Huszonhárom karátos aranyból, elefántcsontból, ébenfából és tűzzománcból készült. Tulajdonképpen egy 26 centiméter magas és 34 centiméter széles aranyszobor. Allegóriájáról, rejtett jelentéseiről a mai napig vitatkoznak a szakértők. A szobor bal oldali alakja a földet szimbolizáló Ceres, az anyai szeretet, a gabona és Szicília védőistene, Jupiter egyik felesége. A jobb oldali alak Neptunus, a folyók, tavak és tengerek istene. Vagyis a szoborkompozíció a Föld allegorikus ábrázolása.

   De hol van a só és a bors, kérdezi majdnem mindenki, aki veszi a fáradságot és a bécsi Kunsthistorisches Musemban megnézni ezt a csodás műtárgyat, amelynek értékét a Sotheby's szakértője 60 millió euróra, 19 milliárd forintra becsülte. A só Neptunus bal kezében lévő kis hajóban, a bors pedig Ceres jobb kezében egy templom formájú tartóban van. Ceres mellett egy miniatűr építmény, valószínűleg Constantinus császár diadalíve Rómában.

   A Spektrum tévécsatorna műsorán néhány éve szerepelt egy sorozat az ellopott műkincsekről. Többek között a sótartóról is. 2003. május 11.-én éjjel lopták el a szobrot. A tolvaj a felújításhoz felállított állványon feljutva az ablakon át hatolt be a múzeumba. Majd újsághirdetés útján közölte, hogy a műkincs nála van. Váltságdíjat követelt érte. Nem akarták elhinni, ezért  a zsaroló kitörte Neptunus kezéből a háromágú szigonyt és elküldte csomagban a múzeumnak. Továbbá egy levelet, amelyben tízmillió eurót kért. Ezután két éven át rendszeresen küldött SMS üzeneteket követelve a váltságdíjat..

   Az osztrák rendőrség és a titkosszolgálat, valamint az Interpol nagy erőkkel folytatta a nyomozást. Végül a mobiltelefonjáról küldött SMS alapján a rendőrség beazonosította azt az üzletet, ahol a rabló a telefont és egy telefonkártyát vásárolt, majd az üzletben készült biztonsági videofelvételnek köszönhetően megjelentették az újságokban a férfi, aki egy ötven éves, saját üzlettel rendelkező bécsi biztonságtechnikai szakember volt. Arcképét az újságok, tévécsatornák közölték. Erre a tolvaj önként jelentkezett a rendőrségen, majd a rendőröket egy Brand melletti erdőbe vezette, ahol a műtárgyat rejtő ládát elásta. A sótartó két és félév után került vissza a Kunsthistorisches Museumba. A restaurátorok szerint számos sérülést, karcolást szenvedett. Ma már ismét régi fényében látható.

Láng Róbert