A tervezett szinezése Than Mór bélyegképénekA tervezett szinezése Than Mór bélyegképének

 A kedves olvasó egy páratlan értékű kultúrtörténeti ritkaságot találhat itt, mely több szempontból is érdekes. Az 1848-as független magyar kormány már működésének első heteiben postai reformokat vezetett be. 1848. július 3.-án Than Mór fiatal festőművész elkészítette az első magyar postabélyeg tervrajzát. Ha az elképzelés megvalósul, Magyarország nyolc évvel az első angliai postabélyeg megjelenése után, megelőzve sok európai államot, kiadta volna első bélyegét. A hadi események azonban megakadályozták a bélyeg kinyomtatását. Állítólag a bélyeg nyomólemezeit is elkészítették, s azokat a szabadságharc leverését követően az osztrák hatóságok semmisítették meg. Az eredeti rajz szerencsére átvészelte a történelem viharait, s nagy meglepetésre az 1920-as években került elő!

  A tervezett szinezése Than Mór bélyegképénekA tervezett szinezése Than Mór bélyegképének

 A kedves olvasó egy páratlan értékű kultúrtörténeti ritkaságot találhat itt, mely több szempontból is érdekes. Az 1848-as független magyar kormány már működésének első heteiben postai reformokat vezetett be. 1848. július 3.-án Than Mór fiatal festőművész elkészítette az első magyar postabélyeg tervrajzát. Ha az elképzelés megvalósul, Magyarország nyolc évvel az első angliai postabélyeg megjelenése után, megelőzve sok európai államot, kiadta volna első bélyegét. A hadi események azonban megakadályozták a bélyeg kinyomtatását. Állítólag a bélyeg nyomólemezeit is elkészítették, s azokat a szabadságharc leverését követően az osztrák hatóságok semmisítették meg. Az eredeti rajz szerencsére átvészelte a történelem viharait, s nagy meglepetésre az 1920-as években került elő!

     A tervezet hordozója – maga a rajzpapír – álló téglalap alakú és két behajtással három mezőre osztott. Előlapjának középső mezejét foglalja el a fekete tussal rajzolt és "POSTAJEGY" felírással ellátott bélyegtervezet. A bal mezőben ún. "tolltisztító rajzocskákat", valamint két dátumot találunk, úgymint: "1848. III. 15" a "SZABADSÁG" szóval együtt sugárkévébe foglaltan és "1848. VII. 3. JULI". A jobboldali mezőben hasonló célzattal készült betűmintákat találunk. A tervezett bélyeg képét a már Erdély címerével kiegészített magyar közép-címer – a sugárkoszorús szent koronával – adja, amely az egyszerű vonalkeretbe foglalt és "EGY KRAJCZÁR" értékjelzést feltüntető értéktáblácska felett foglal helyet. A címer és a korona mezejét körülvevő szalagmezőben "MAGYAR ÁLLADALMI POSTA" felírás olvasható. A bélyegrajz felett ceruzával írt "Rahmen roth" (vörös) szavak vannak. ezektől balra lefelé irányuló nyíl vezet a felső bal sarok jobb oldali rózsácskájához; jobbra "Mitte grün" (középzöld) feljegyzés van, ahonnan ugyancsak nyíl mutat a bélyegrajz közepét kitöltő címerrajz felé.

     Az eredeti vázlatrajzAz eredeti vázlatrajz  A korabeliséget a tervrajz papírján elvégzett fizikális és kémiai vizsgálat eredménye bizonyítja.  Azt, hogy a fentebb leírt első magyar postabélyeg-tervezetet Than Mór alkotta, a művészettörténészek vitán felül megállapították. A magyar honvédség tábori nyomdájának vezetője Urschitz Jakab megkapta a bélyegtervet Than német nyelven írott és szellemes szójátékkal fogalmazott "kísérőlevelével", ugyanis a tervezet hátoldalán lévő gót betűs-betűs felírás erről tanúskodik: "Lieber Herr Urschits! Das hab' auch ich gethan, M. Than".  (Magyarul: Kedves Urschitz úr! Ezt is én csináltam. M. Than.) Sajnos a szójáték nem fordítható magyarra, de a lényege az, hogy "gethan"=csináltam, hasonlít illetve rárímel művészünk nevéhez. Érdekes a két felső sarokban alkalmazott magyaros díszítő elem és két oldalon egy-egy búzakalász. A címerrajz majdnem azonos a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által kibocsájtott Kossuth-bankók rajzával. A bélyegterv munkabevételét igazolja Urschitz széljegyzete, mely szerint a keret vörös, a középrész zöld színben nyomandó. Ha szabadságharcunk tragikus eseményei a bélyegkiadást nem akadályozták volna, úgy Ausztriát két évvel megelőzve jelent volna meg magyar bélyeg.

       Than Mór az 1848-as események idején jogász volt, de festegetett is és mint festő Barabás Miklós tanítványai közé tartozott. A márciusi napok alatt Ó-Bécsen tartózkodott szüleinél, de az események hatására visszatért Pestre és a bankjegykészítés időszakában bekerült a mintegy 200 személyt foglalkoztató Landerer Lajos igazgatása alatt álló bankjegynyomdába. Vázlatok, rajzok készítése volt a feladata, amelyekre nézve a nyomómestertől részletutasításokat is kaphatott. Arra, hogy Than az ún. "Kossuth bankók" tervezésében részt vett-e vagy sem, nem ismerünk adatot. De annak a majdnem azonosságig menő hasonlóságnak, amely a kétforintos bankó és a postajegy tervrajzának címere között fennáll – s amelyet még fokoz a hibák azonossága is -, arra a megállapításra kell indítania, hogy mindkét mű egy szellem terméke! (Értsd hozzá még: "..ezt is én csináltam. Than")

       S ne feledjük eme megható történet egyik lényegét: a tervek szerint a bélyeg kerete piros, közepe zöld színben készült volna, ami a fehér papírral együtt a nemzeti színünket adja! És  a Szent Koronás címerünk a 12 pont értelmében egyesült Erdéllyel, nemcsak a tervezeten, hanem a valóságban is.

http://www.konyv-e.hu/etanulmany.html

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük