Az Ericsson Jelentése 2016 Harmadik Negyedévére Vonatkozó Eredményeiről

A 2016 első felétől tapasztalható, kedvezőtlen iparági trendek tovább gyorsultak. Ennek elsődleges oka a mobil szélessáv iránti kereslet folytatódó mérséklődése. Különösen igaz ez a gyenge makroökonómiai környezetben található piacok esetén.

A bruttó árrés 28,3%-ra (33,9%) csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ennek fő oka a mobil szélessávú kapacitás értékesítéséből származó árbevétel csökkenése, a szolgáltatások árbevételének nagyobb részesedése, valamint a Hálózatok szegmens alacsonyabb árbevétele.

Az üzemi árrés 0,7%-ra (8,6%) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A csökkenés oka az alacsonyabb bruttó árrés és árbevétel, amelyet részben ellensúlyoztak az alacsonyabb működési költségek.

A jelenlegi iparági trendek a megszokottnál némileg gyengébb szezonális árbevétel-növekedést jeleznek a harmadik és a negyedév között. Ráadásul az Észak-Amerikában létrejött, a menedzselt szolgáltatásokra vonatkozó, megújított, kisebb hatáskörű megállapodás negatív hatással lesz az árbevételre. A lefedettség és a kapacitás árbevételének jelenlegi, a mobil szélessáv területére vonatkozó üzleti mixe rövid távon várhatóan nem változik.

A költségcsökkentési és hatékonysági program folyamatosan halad a megcélzott eredmény felé. További rövid távú műveleteket vezetünk be, amelyek fő célja az értékesítési költségek csökkentése. Mindez a működésnek a mobil szélessáv területén tapasztalható gyengébb kereslethez való igazítását szolgálja.

Az üzemi tevékenységekből származó pénzeszköz-változás -2,3 (1,6) milliárd svéd korona volt. A pénzeszköz-változás mind rövid, mind hosszú távú növelése érdekében működési és szerkezeti intézkedéseket vezetünk be.

milliárd SEK	2016. harmadik negyedév	2015. harmadik negyedév	Változás az előző év azonos időszakához képest	2016. második negyedév	Változás az előző negyedévhez képest	2016., első kilenc hónap	2015., első kilenc hónap
Nettó árbevétel	51,1	59,2	-14%	54,1	-6%	157,4	173,4
Árbevétel-növekedés az összehasonlítható egységek és az árfolyamváltozások hatásával korrigálva	–	–	-14%	–	-9%	-8%	-7%
Bruttó árrés	28,3%	33,9%	–	32,3%	–	31,4%	34,1%
Bruttó árrés az átszervezési költségek nélkül	29,4%	34,5%	–	33,2%	–	32,2%	35,3%
Üzemi eredmény	0,3	5,1	-93%	2,8	-88%	6,6	10,8
Üzemi eredmény az átszervezési költségek nélkül	1,6	6,1	-73%	3,8	-58%	9,5	15,1
Üzemi árrés	0,7%	8,6%	–	5,1%	–	4,2%	6,2%
Üzemi árrés az átszervezési költségek nélkül	3,1%	10,2%	–	7,0%	–	6,0%	8,7%
Nettó eredmény	-0,2	3,1	-106%	1,6	-111%	3,5	6,7
Részvényenkénti hozam (EPS), hígított, SEK	-0,07	0,94	-107%	0,48	-115%	1,01	1,98
Részvényenkénti hozam (EPS), nem az IFRS (International Financial Reporting Standards = Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerint, SEK¹⁾	0,34	1,34	-75%	0,83	-59%	2,04	3,56
Üzemi tevékenységekből származó pénzeszközváltozás	-2,3	1,6	-249%	-0,7	225%	-5,4	-1,3
Nettó készpénz az időszak végén²⁾	16,3	25,8	-37%	21,0	-22%	16,3	25,8

¹⁾ Részvényenkénti hozam (EPS), hígított, az amortizáció és a felvásárolt immateriális javak leírása, valamint az átszervezési költségek nélkül.
²⁾ A Nettó készpénz kifejezés meghatározása 2016 első negyedévében módosult, és azóta nem tartalmazza az alkalmazás megszűnését követő juttatásokat, lásd a számviteli szabályzatot.

A nem az IFRS szerinti pénzügyi értékek a jelentés végén található pénzügyi kimutatásban harmonizálásra kerültek a legközvetlenebbül megfeleltethető tételekkel.

JAN FRYKHAMMAR, AZ ERICSSON ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA mindezt a következőképpen értékelte: A 2016 első felétől kezdve tapasztalható negatív iparági trendek tovább gyorsultak, ami kihatott a harmadik negyedéves árbevételre, különösen a mobil szélessávot illetően. A mind a mobil szélessávú lefedettség, mind a kapacitás árbevétele tekintetében megfigyelhető csökkenés különösen jelentős volt a gyenge makroökonómiai környezetben működő piacok esetén. Ráadásul a kapacitásértékesítés Európában is csökkent az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A bruttó árrés az előző év azonos időszakához képest gyengült. Az utóbbi fő oka a mobil szélessávú kapacitás értékesítéséből származó árbevétel csökkenése, a szolgáltatások árbevételének nagyobb részesedése, valamint a Hálózatok szegmens alacsonyabb árbevétele.

Üzleti tevékenység

2016 első felében a gyenge makroökonómiai környezet számos fontos piacra (pl. Latin-Amerika, a Közel-Kelet és szubszaharai Afrika) volt kihatással. A negatív változások a harmadik negyedévben felgyorsultak, és mind a mobil szélessávú lefedettség, mind a kapacitás árbevétele tekintetében kedvezőtlen hatással voltak ezeken a piacokon. Ráadásul a kapacitásértékesítés Európában is csökkent az egy évvel ezelőtti értékhez képest. Az összeadódó hatások jelentős eltéréshez vezettek a vállalat által elvárt és a második negyedéves jelentéssel összhangban kommunikált eredménytől. Ez volt az oka annak, hogy már korábban, 2016. október 12-én bejelentettük a harmadik negyedéves árbevétel és árrések előzetes értékét.

Mind a jelentésben szereplő árbevétel, mind az összehasonlítható egységek és az árfolyamváltozások hatásával korrigált árbevétel 14%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az árbevétel különösen a negyedév végén volt gyenge. Ez a negatív trendek felgyorsulását mutatja a második negyedévhez képest, amikor az összehasonlítható egységek és az árfolyamváltozások hatásával korrigált árbevétel 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gyengülést elsősorban a Hálózatok szegmens idézte elő, ahol a jelentésben szereplő csökkenés értéke a második negyedéves 14%-ról 19%-ra változott a harmadik negyedévben. A Kína szárazföldi területein elért árbevétel 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a 3G-árbevétel mérséklődése miatt. A 4G-telepítések ugyanakkor magas szinten folytatódtak. Indiában a spektrumárverések elhalasztása újabb lassú negyedévhez vezetett. Folytatódott a 3G-ről 4G-re való áttérés, hozzájárulva az árbevétel növekedéséhez Délkelet-Ázsiában és Óceániában.

Az árbevétel a megcélzott növekedési területeken 3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a felhőtechnológiáknak, az IP-nek, valamint az OSS-hez és a BSS-hez kapcsolódó szolgáltatásoknak köszönhetően. A megcélzott növekedési területek jelenleg a csoport árbevételének összesen 21%-át teszik ki. A Ciscoval kötött stratégiai együttműködésünk eddig több mint 60 ügylet megkötését eredményezte.

Nyereségesség

Az üzemi eredmény 0,3 (5,1) milliárd svéd koronára csökkent, a Hálózatok szegmens alacsonyabb árbevételével és a bruttó árrés csökkenésével összhangban. A költségcsökkentési és hatékonysági program pozitív hatása nem ellensúlyozta a bruttó eredmény jelentős csökkenését.

A bruttó árrés 28%-ra (34%) csökkent. Ennek fő oka a mobil szélessávú kapacitás értékesítéséből származó árbevétel csökkenése, a szolgáltatások árbevételének nagyobb részesedése, valamint a Hálózatok szegmens alacsonyabb árbevétele.

Az IPR-licencelésből származó bevételek értéke csökkent az előző év azonos időszakához képest, és enyhén csökkent az előző negyedévhez képest. Az IPR-licencelésből származó bevételek a negyedévben a jelenlegi IPR-licencelési megállapodási portfóliót tükrözik.

A rugalmasságot és a versenyképességet garantáló költségcsökkentés

A költségcsökkentési és hatékonysági program bevezetésére először 2014 novemberében került sor, majd tovább folytatódott 2016 második negyedévében is. A program összes dimenziójában teszünk lépéseket. A negyedévben végrehajtott intézkedések közé tartozik a létszámcsökkentés, amelynek bejelentésére és megkezdésére Svédországban, az Egyesült Államokban, Finnországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban került sor. Folyamatosan haladunk 2017 második felére kitűzött célunk, azaz a működési költségek éves kivetített értékének 53 milliárd svéd koronára csökkentése felé (az átszervezési költségek nélkül).

A mobil szélessáv iránti csökkenő kereslethez való alkalmazkodás érdekében további, rövid távú műveletekre is sort kerítünk, amelyek fő célja az értékesítési költségek csökkentése.

Pénzeszközváltozás

Az üzemi tevékenységekből származó pénzeszköz-változás -2,3 milliárd svéd korona volt a negyedévben. Ez főleg a kisebb kereslet előidézte alacsonyabb szállítói kötelezettségek következménye. Mivel a pénzeszközváltozás a negyedévek között ingadozó értéket mutat, ezért értékelésekor a teljes évet célszerű figyelembe venni. A pénzeszközváltozás javítása érdekében mind rövid, mind hosszútávon működési és szerkezeti intézkedéseket vezetünk be. A negyedév végén a nettó készpénzállomány 16,3 milliárd svéd korona volt.

A stratégia megvalósítása

Az Ericsson egy jelentős vállalati átalakítás közepén tart. Ezen felül a technológia gyors fejlődése, az ügyfelek eltérő és új követelményei; akárcsak az informatika, a média és a távközlés konvergálódása, kihívást és lehetőséget egyaránt megtestesít számunkra. A középpontban a megvalósítás gyorsasága és pontos kivitelezése áll. Ezt segíti elő a hatékony működést szem előtt tartva kialakított új vállalati szerkezet.

A stratégia röviden három kulcsfontosságú elemre épül: alapvető üzleti tevékenységünk hatékonysága és megfelelő méretezése, új bevételi forrásokba tett befektetések, valamint erőteljes pénzeszközváltozás megvalósítása. Ezek együtt teszik számunkra lehetővé vezető pozíciónk megerősítését a feljövőben lévő, egyre szélesedő 5G-piacon is; a technológiától egészen az új üzleti modellekig és szolgáltatásokig. Ezáltal jelentős üzleti partnerré válhatunk jelenlegi és új ügyfeleink számára.

A táblázatokat tartalmazó teljes jelentés a következő hivatkozásokra kattintva olvasható: https://www.ericsson.com/res/investors/docs/q-reports/2016/09month16-en.pdf, illetve www.ericsson.com/investors.