Az Európai Kereskedelem Napja: Hatodik éve Magyarországon

A VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának szervezésében, a VOSZ támogató közreműködésével immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre „az Európai Kereskedelem Napja" szakmai konferencia, amelyre az érdekvédelmi és érdekérvényesítő szövetségek egyedülálló országos összefogása mellett az EuroCommerce nemzetközi lobbi szövetség bevonására idén is sor került.

Az Európai Parlament mellett működő legnagyobb kereskedelmi szövetség, az EuroCommerce valamennyi uniós tagállam legfontosabb kereskedelmi szövetségeit, szervezeteit és vállalatait képviseli. Az idei Európai Kereskedelem Napja érdekessége, hogy tíz ország képviseletében, Dr. Rainhardt von Leoprechting elnökletével az EuroCommerce november 2-án Magyarországon ülésezett, és Európát érintő aktuális kereskedelmi témákat vitatták meg.

Krisán László, a VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke nyitotta meg a szakmai találkozót, majd felkérte az előadókat beszédjük megtartására.

Alkotmányba is ütközhet a különadó

A szokásosnál keményebb hangot vettek az Európai Kereskedelem Napján az előadók, amely elsősorban a magyar kormány stabilizációs programjához kapcsolódó ágazati különadóval magyarázható.

Diszkriminatív és az alkotmányba is ütközhet az egyes ágazatokat terhelő különadókról szóló törvény. Problémás, hogy a kiskereskedelemre vonatkozó közteher legnagyobb részét összesen hat vállalkozás fizeti meg – mondta Dr. Rainhardt von Leoprechting, az Európai Kereskedelem Napját életre hívó EuroCommerce (európai kereskedelmi érdekvédelmi szervezet) elnöke. Leoprechting kitért arra is, hogy a kereskedelem fejlődésében itthon elengedhetetlen, hogy a bankok csökkentsék a bankkártyás tranzakciók után az interchange díjakat.

Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára megköszönte a kiskereskedelemnek a közös tehervállalást, illetve megerősítette, hogy a kormány különadó tervei három évre szólnak. Azt is elmondta, hogy a különadó mellett élénkíteni kívánják a keresletet, a személyi jövedelemadó csökkentésével, ez pedig kompenzálhatja a kieső forgalmat.

Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke kiemelte, hogy nehéz csendben elsiklani azon tény mellett, hogy a kormány olyan kereskedelmi forgalmat is megadóztat a kereskedelmen keresztül, amelyhez magának a kereskedelemnek semmi köze. A forgalom 75 százaléka jellemzően a beszállítókat, gyártókat illeti.

Gablini Gábor, a VOSZ helyettes soros elnöke kitért a feketegazdaságra. Úgy véli az elsődleges ellenségei a gazdaságnak az illegálisan működő vállalkozások. Gablini leszögezte, hogy a VOSZ elvárja a kormánytól, hogy fogalmazza meg markánsan és közérthetően, hogy a törvényes keretek között működő vállalkozásoké az elsőbbség,és a feketegazdaság szereplőit vagy a legalitás irányába kell terelni, vagy meg kell szüntetni tevékenységüket.

Az Európai Kereskedelem Napja alkalmából rendezett szakmai fórum résztvevői a hazai és az uniós kiskereskedelem jövőjéről beszéltek. A szakemberek szerint a magyar és egyben az uniós GDP növekedésből aligha lehet kihagyni a kiskereskedelmet, lévén az ipar után a második legnagyobb termelője a nemzeti összterméknek. Vagyis a kiskereskedelem versenyképességét szem előtt kell tartania a kormányoknak. Ugyancsak szóba került a feketekereskedelem, a résztvevők szeretnék, ha a kormány a jelenleginél határozottabban lépne fel az illegális vállalkozásokkal szemben.

„Számomra a kerekasztal beszélgetésben a legérdekesebb az volt, hogy három különböző véleménycsoport rajzolódott ki. Egyrészt a kormányzatnak az álláspontja, másrészt az operatív oldalról a kereskedelmi szervezetek képviselőjének álláspontja és egészen más kérdéseket feszegettek az EuroCommerce szervezet vezetői. Ily módon nem született hazai kereskedelmi ágazatot érintő konszenzus, de ami még ennél is érdekesebb, hogy egészen más problémák feszítik az Európai Unió legfeljelentebb kereskedelmi szereplőit, mint ahogy 2010-ben mi látjuk ezt Magyarországon" – összegezte a fórumbeszélgetés moderátora, Kozák Ákos a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója.

A konferencia ebben az évben három fő téma – verseny, foglalkoztatottság és kereskedelem – köré épült, hiszen a jelen gazdasági helyzetben e tényezőknek külön-külön, de összefüggéseiben is rendkívül fontos és meghatározó szerepe van a gazdaság fellendítésében. A konferencia jelentőségét adta, hogy kereskedelemi szektort érintő égetően fontos kérdések is napirendre kerültek.

A magyar kereskedők törekednek arra, hogy boltjaik polcain belföldön gyártott termékek legyenek túlsúlyban, mert saját érdekük is, hogy az ebből fakadó logisztikai és ár előnyöket kihasználják. Az ár és minőség tekintetében a hazai termékek versenyképessége azonban elengedhetetlen, melynek megteremtése a gazdaságpolitika feladata.

Az idei harmadik negyedévben javultak a foglalkoztatási adtok; a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 823 ezer fő volt, ami 39 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal októberi jelentéséből. A munkanélküliségi ráta az idei legalacsonyabb szintre csökkent, 11 százalék alá süllyedt. A férfiak foglalkoztatási mutatói az előző év azonos időszakához képest nem romlottak, foglalkoztatási arányuk megegyezett az egy évvel korábbival. Eközben a nők foglalkoztatása már 2010 első negyedévétől folyamatosan javult.

A következő években kiemelt figyelmet kell fordítani a kereskedelmi szektor munkáltatói szerepének hangsúlyozására. Tíz százalék feletti munkanélküliség mellett a szakma munkaerő-felvevő képessége meghatározó jelentőségű. Az unió országaiban a kereskedelemben dolgozók száma meghaladja a 30 millió főt, a teljes európai GDP 11 százalékát a kereskedelmi szektor adja. A kereskedelmi szektort vizsgálva a nők foglalkoztatása különösen magas. Magyarországon meghaladja az 550 ezer főt az ágazatban dolgozók száma, melynek 55%-át a nők adják 305.000 fővel. Az élelmiszer kereskedelemben a nők aránya 80-90% közötti.

A kereskedelemben jól alkalmazható a részmunkaidős (atipikus) foglalkoztatási forma, ahol a hölgyek ismét hangsúlyos szerepet kapnak. Világszerte a vállalati vezetők 44 százaléka számít arra, hogy az elkövetkezendő két évben nőni fog az újra munkába álló anyák száma – derült ki a Regus 2010 márciusában készített felméréséből. A rugalmas munkakörülmények kialakításával a munkába visszatérő anyák és a vállalatok egyaránt nyerhetnek.

Egy hazai, a KSH által végzett felmérés szerint 2010 januárjától júniusig terjedő időszakban a 1.613.100 nő dolgozott teljes munkaidőben, míg a részmunkaidőben foglalkoztatott nők száma elérte a 137 ezret. Hazánkban a kormány növelni szeretné a nők részmunkaidős foglalkoztatását, amely elsősorban a kisgyermekes anyáknak jelenthet megoldást. Járulékcsökkentésen alapuló ösztönző rendszer is szerepel a kormány idei második akciótervében. „Ha valaki nyolc óra helyett kétszer négy órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet csak" – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. A hölgyek részmunkaidős foglalkoztatása tehát jelentős vállalkozói élőmunka-költség megtakarítást eredményezhet.

A kereskedelmi szektor nemzetgazdaságban betöltött fontos, – méltánytalanul figyelmen kívül hagyott – szerepét a VOSZ évek óta hangsúlyozza. A hagyományos értelemben vett kiskereskedelmi egységeknek nemcsak a foglalkoztatásra gyakorolt hatása meghatározó, hanem az árbevételi oldalról eredő adófizetési képesség sem elhanyagolható.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint 2010. augusztusban az Európai Unió 27 tagállamában az előző év azonos időszakához mérten átlagosan 0,8, az eurózóna országaiban 0,6%-kal növekedtek a kiskereskedelmi eladások. Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok szerint 10 tagállamban tapasztaltak bővülést, 1-ben stagnálást, 9-ben csökkenést. A legnagyobb növekedést (6,7%) Lengyelországban, a legnagyobb visszaesést (6,9%) Litvániában mérték.

A KSH felmérése alapján, Magyarország tekintetében a kiskereskedelmi szektor forgalomára vonatkozó, 2005 óta tartó növekedési tendencia 2008-ban megállt és az előző évhez képest hazánk összes régiójában csökkenést mutatott. Míg a kiskereskedelmi szektor 7.558 milliárd forint forgalmat realizált 2008-ban, addig a tavalyi érték megközelítőleg a 7.282 milliárdot érte el. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek eladásai 2010 augusztusában lényegében nem változtak, az első nyolc hónapban 2,8%-kal kisebb volumenű forgalmat bonyolítottak az előző év azonos időszakához képest.

Az Európai Kereskedelem Napja rendezvény fő üzenete volt, hogy a kereskedelmet, – mint az egyik legnagyobb GDP előállító, a legnagyobb ÁFA – befizető és a legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazatot – fókuszba állítsa.

A konferencia mindezek érdemi megvitatását, a hazai és nemzetközi tapasztalatok átadását, a szakmai és politikai döntéshozókkal történő eredmény centrikus párbeszédét segítette.

Meghívottak ebben az évben is a kereskedelmi szövetségek képviselői, az EuroCommerce vezetősége, a kormányzat témáért felelős tisztségviselői, a gazdasági élet fontos kiemelkedő szereplői, az Európa Parlamenti képviselők és kereskedelmi partnerek voltak.

A szakmai fórum célja volt, hogy a mai magyar közéletben a jelenlegi kereskedelemellenes hangulatot enyhítse, valamint javítsa az értékesítő munka és a kereskedelem társadalmi megítélését.

Az Európai Kereskedelem Napjának 2010. évi kitüntetettjei:

Klauzál Gábor Díjak:

Gyalay-Korpos Gyula, ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezető igazgatója

Kiss Sándor, a Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára

Tóthné Prenner Beáta, egyéni vállalkozó

Tóth Géza, az Univer COOP Zrt. vezérigazgatója

Krénusz Ferenc, az Óbudai Autójavító Kft. ügyvezető igazgatója

Miniszteri Elismerés:

Mészáros Zoltán, a Hunor Coop Zrt. elnök vezérigazgatója

Széplakiné Végh Tímea, a VOSZ Fejér megyei Információs és Szolgáltató irodavezetője

Magyar Kereskedelemért Nagydíj:

Csoltó Tiborné, az Unió Coop Zrt. boltvezetője