Az európaiak fele kövér – uniós fellépést sürget az EP
16 perc olvasásAz európaiak több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, közülük mintegy 27 millió gyerek. Az elhízás európai népbetegségnek számít. Az EP például iskolai tájékoztatással, a hízlaló termékek hirdetésének korlátozásával, mozgásra ösztönző reklámokkal, a mesterséges transzzsírsavak betiltásával küzdene.
Az európaiak több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, közülük mintegy 27 millió gyerek. Az elhízás európai népbetegségnek számít. Az EP például iskolai tájékoztatással, a hízlaló termékek hirdetésének korlátozásával, mozgásra ösztönző reklámokkal, a mesterséges transzzsírsavak betiltásával küzdene.
Az Európai Bizottság 2007-ben kiadott, a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekről szóló fehér könyvéről mondott véleményt az Európai Parlament, amikor csütörtökön 536-37 arányban elfogadta Alessandro Foglietta (UEN, olasz) jelentését.
A szöveg szerint a túlsúly, az elhízás és a többi táplálkozással kapcsolatos betegség egyre nagyobb léptékű, járványszerű jelenség.
Évi 1,3 millió kövér gyerek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai felnőtt lakosság több mint 50 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Több mint 5 millió gyermek elhízott, csaknem 22 millióan pedig túlsúlyosak, 2010-ig pedig évente további 1,3 millió gyerek kerül ezekbe a kategóriákba.
„Az elhízáshoz és a túlsúlyhoz kapcsolódó betegségek vélhetően az egészségügyi ellátással kapcsolatos kormányzati kiadások 6 százalékát teszik ki néhány tagállamban" – áll a szövegben.
Obezogén zónák
A jelentés szerint „az európai polgárok az elhízást elősegítő (»obezogén«) környezetben élnek, amelyben az ülő életmód megnövelte az elhízás kockázatát".
A képviselők felszólítják a tagállamokat, ismerjék el krónikus betegségnek az elhízást.
Informatív címkék
A jelentés szerint „az élelmiszerek minőségére irányuló politika jelentősen hozzájárulhat az egészség támogatásához és az elhízás csökkentéséhez, és a címkéken található érthető információk kulcsfontosságúak abból a szempontból, hogy képessé tegyék a fogyasztókat a jó, a jobb és a kevésbé jó ételek közötti választásra".
Kövér gyerek – kövér felnőtt?
A képviselők támogatnák szélesebb pedagógiai koncepcióba illesztett, iskolai gyümölcsfogyasztást segítő programok elindítását, általános iskolákban a táplálkozásról és az egészségről szóló órák tartását.
A parlament felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, „tekintsék prioritásnak az elhízás elleni küzdelem korai életszakaszban való megkezdését, nem feledkezve meg arról, hogy a gyermekkorban kialakult étkezési szokások gyakran több év elteltével is megmaradnak".
Az EP „úgy véli, hogy elsősorban az iskola szintjén kell lépéseket tenni annak biztosítása érdekében, hogy a testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás a gyermek magatartásának részévé váljon". „Arra kéri továbbá a tagállamokat, a helyi szervezeteket és az oktatási hatóságokat, hogy ellenőrizzék és javítsák az iskolai és óvodai ételek minőségét, valamint azok tápértékére vonatkozó előírásait, többek között a konyhai személyzetnek szóló képzés és iránymutatás biztosításával, az élelmezők minőségellenőrzésével és az étkezdékben felszolgált egészséges ételekre vonatkozó iránymutatások meghatározásával".
Kólareklám igazgatói engedéllyel
A jelentés arra is kitér, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy az iskolai automaták egészséges kínálattal rendelkezzenek. Az EP „úgy véli, hogy alacsony tápértékű, úgynevezett HSSF- (magas cukor-, só- és zsírtartalmú) termékekkel kapcsolatos, iskolákban történő szponzorálásokat és hirdetéseket az iskolai hatóságok kéréséhez vagy kifejezett beleegyezéséhez kell kötni, és a szülői munkaközösségnek kell felügyelnie".
Mesterséges transzzsírsavak, ízfokozók
Az EP emellett a mesterséges transzzsírsavak EU-szintű betiltását szorgalmazza. „A tudományos ismeretek jelenlegi állása azt mutatja, hogy a transzzsírsavak túlzott fogyasztásához (a teljes energiabevitel 2 százaléka fölött) jelentősen magasabb szív- és érrendszeri kockázatok társulnak" – áll a jelentésben.
A parlament kéri, „hogy készüljön elemzés a főként a készételekben, valamint az iparilag elõállított élelmiszerekben megtalálható mesterséges ízfokozók, úgymint a glutamátok, guanilátok és inozinátok hatásáról, annak megállapítására, hogy milyen módon befolyásolják a fogyasztási szokásokat".
Mozgásra ösztönző reklámok
A szöveg „felhívja a médiaszektor valamennyi szereplőjét, hogy a tagállamokkal és a sportszervezetekkel együttműködve minden médiában alkalmazzanak további ösztönzőket a testmozgás gyakoriságának növelésére és egy sportág megkezdésére".
Az EP „szorgalmazza, hogy az ipar különös gondossággal járjon el, amikor kimondottan gyermekeket célzó élelmiszertermékeket reklámoz; és védett időket és az egészségtelen élelmiszerek kimondottan gyermekeknek szóló reklámjaira vonatkozó korlátozásokat kér".
Éhség a kórházakban
A parlament megjegyzi: „a kórházi betegek 40, illetve az idősotthonokban élő emberek 40-80 százaléka alultáplált". A képviselők ezért „felszólítják a tagállamokat, hogy a kórházakban és az idősotthonokban javítsák az ételek mennyiségét és minőségét, ami a kórházban töltött idő csökkenését fogja eredményezni".
A parlamenti vitában De Blasio Antonio (néppárti) azt mondta, a parlamentnek „nem az egészségügyi szférát kell megszólítania, hanem a polgárokat, a közösségeket, vagyis a társadalmat". Szerinte „mind európai uniós, mind tagállami, mind pedig regionális és helyi szinten minden lehetséges formában támogatni kell az egészséges életmód népszerűsítését. Különösen nagy hangsúlyt kell helyeznünk azokra a programokra és akciókra, amelyek az iskoláskorú gyerekek és a fiatalok egészséges életmódra nevelését célozzák."
De Blasio szerint „a reklám erejével divatossá és követendő modellé lehet varázsolni az egészséges táplálkozást, a sportot, a rendszeres mozgást", és „az egészséges életmódra való ösztönzésnek minden kapcsolódó szakpolitika területén elsődleges jelentőségű prioritássá kell válnia". „A cél az, hogy az emberek megértsék, az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés nem azt jelenti, hogy bizonyos táplálékokat soha nem fogyaszthatunk. A rendszeres mozgás nem azt jelenti, hogy minden szabad percben mozognunk kell. A hangsúly a mértéktartáson van, ettől válik az étrendünk és az életünk is kiegyensúlyozottá" – fogalmazott a képviselő.
Jelentéstevő: Alessandro Foglietta (UEN, IT)
Jelentés (A6-0256/2008) – Fehér Könyv: Európai stratégia a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi problémákról
a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekről szóló fehér könyvről
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
EP-állásfoglalás az energiaárak megzabolázásáról
Az energiaigény és az importfüggés csökkentésével, a megújuló energiaforrások támogatásával és az áremelkedéstől leginkább szenvedők célzott megsegítésével is foglalkozik az EP energiaár-emelkedéssel foglalkozó állásfoglalása.
Az EP csütörtökön 491 igen, 91 nem, 19 tartózkodó szavazattal fogadott el egy négy frakció (néppárti, szocialista, liberális, Európai Nemzetek Uniója) által beterjesztett állásfoglalást „az energiaárak féken tartásáról".
Az EP „hangsúlyozza, hogy ha nem kerül sor az energiapolitika és az energiafogyasztás globális, összehangolt módosítására, akkor az energiaszükséglet az elkövetkező évtizedekben tovább növekszik majd". A képviselők szerint „lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EU gazdasága megőrizze versenyképességét és alkalmazkodjon az új energiaárakhoz".
A parlament erős politikai elkötelezettséget szeretne látni az energiaigény csökkentése, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság ösztönzése, az energiaellátás diverzifikálása és az importkőolajtól való függés enyhítése érdekében.
Célzott intézkedések a legszegényebbek megsegítésére
Az Európai Parlament „úgy véli, hogy a tagállamoknak rövid távú, célzott intézkedéseket kell hozni a legszegényebb háztartásokra gyakorolt negatív hatások enyhítése érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy tartózkodni kell az inflációgerjesztő intézkedésektől, hiszen azok negatívan befolyásolhatják a költségvetős fenntarthatóságát, és hatásukat az emelkedő olajárak semmissé tehetik".
Verseny
Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hogy „biztosítsa az EU érvényben lévő versenyszabályainak betartását, különös tekintettel versenykorlátozó gyakorlatok felderítésére és megakadályozására a gáz- és elektromosáram-ágazatban, valamint az olajfinomítás és a fogyasztóknak történő elosztás területén".
A képviselők azt is kérik, hogy a Bizottságot „vizsgálja ki az olaj- és gázárak összekapcsolását a hosszú távra szóló gázszerződésekben, és adjon megfelelő politikai választ".
A képviselők úgy vélik, „növelni kell a főbb energiavállalatok társadalmi felelősségvállalását (CSR), hogy több magánbefektetés irányuljon az energiaágazatba, az energia-megtakarítási programokba és alternatív energetikai technológiákba, illetve a kapcsolódó kutatás-fejlesztésbe".
Termelő-fogyasztó találkozó
Az EP a közös energiapolitika erősítését akarja, és „úgy véli, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a főbb olaj- és gáztermelő országokkal folytatott energiaügyi párbeszédben". Ezért a képviselők támogatják „egy magas szintű csúcsértekezlet ötletét az olajfogyasztó és az olajtermelő országok között az olajárak nagyobb stabilitása és az ellátás kiszámíthatóbbá tétele céljából, valamint annak érdekében, hogy a kifizetéseket euróban lehessen teljesíteni".
Összehangolt politikai beavatkozás
Az EP a tagállamoktól „az energiaárak növekedésének kordában tartása érdekében tett politikai beavatkozásaik" összehangolását várja, egyben felkéri a Bizottságot, „készítsen elemzést a tagállamok legjobb gyakorlatai alapján a magas energiaárak jelentette kihívásokra adott politikai válaszokról".
A képviselők végül felszólítják a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb jusson megállapodásra a teljes mértékben liberalizált belső energiapiac megvalósításáról.
Az állásfoglalás plenáris vitájában felszólalt Hegyi Gyula (szocialista). A képviselő azt mondta, Magyarországon többszázezer háztartásban használnak távfűtést, melynek ára igen jelentős szociális kérdés. Ugyanakkor a lerobban infrastruktúra és egyéb technikai okok miatt a távfűtés sokkal drágább, mint az egyéni megoldás, ez pedig szemben áll a környezetvédelmi érdekekkel és a józan ésszel is.
Hegyi arra kérte a Bizottságot és a Tanácsot, anyagilag is támogassa a távfűtési rendszerek fejlesztését. „Amíg bizonyos tagállamokban a távfűtés drágább, mint az egyéni fűtés, nincs értelme energiahatékonyságról beszélni" – mondta a képviselő.
Az európai média sokszínűségéért aggódik az EP
A közszolgálati adók indokolatlanul szállnak versenybe a kereskedelmi csatornákkal, a tulajdonosi koncentráció pedig a sokszínűség csökkenésével fenyeget – áll az EP csütörtökön megszavazott jelentésében. A képviselők az internetes oldalakra is kiterjesztenék a többi médiumra vonatkozó jogi szabályozást.
Marianne Mikko (szocialista, észt) az európai média koncentrációjáról és pluralizmusáról készített véleményadó jelentést. Az EP végül szeptember 25-én a szocialisták, a liberálisok és a zöldek közös szövegverzióját fogadta el 307-262 arányban. A néppárti frakció nem értett egyet az állásfoglalással, ahogy ezt témafelelősük, Schmitt Pál jelezte is a szavazás előtt.
Butulnak a közszolgálati adók
A képviselők szerint „a közszolgálati műsorszolgáltatások a piaci részesedés megszerzése érdekében jelenleg indokolatlanul és a tartalmaik minőségének rovására szállnak versenybe a kereskedelmi csatornákkal", ennek célja pedig „végső soron nem a minőség, hanem a többségi igény kielégítése".
A parlament üdvözli, hogy egyes tagállamokban kötelező állami csatornákat szerepeltetni a kábeltelevíziós szolgáltatók kínálatában. A képviselők azt is támogatják, hogy „a digitális spektrum egy szeletét a közszolgálati szolgáltatók számára osszák ki".
Politikai nyomás
A jelentés megemlíti: „a tagállamok közszolgálati médiumai néha szenvednek a nem megfelelő finanszírozás és a politikai nyomásgyakorlás miatt".
Az EP szerint „a médiapluralizmus csak úgy garantálható, ha megfelelő politikai egyensúlyt alakítanak ki a közszolgálati televízió tartalmában". A parlament „felszólítja a tagállamokat, hogy megfelelő eszközökkel biztosítsák a politikai és társadalmi szempontból érzékeny kérdések közötti helyes egyensúlyt, különösen a hírekkel és aktuális ügyekkel foglalkozó programokkal kapcsolatban".
Monopolizálódik a reklámpiac, egységesedik a műsor
A nagy médiavállalkozások jelentős, sőt gyakran domináns pozíciót építettek ki néhány tagállamban, és ez veszélyt jelent a média függetlenségére, „mivel a tapasztalatok szerint a tulajdonjogok korlátlan koncentrációja veszélyezteti a pluralizmust és a kulturális sokszínűséget, és mivel a pusztán önmagában a szabad piaci versenyen alapuló rendszer nem képes garantálni a médiapluralizmust" – így a jelentés.
A szöveg figyelmeztet: „a médiarendszer tulajdonlásának koncentrálódása olyan környezetet teremt, amely előnyben részesíti a reklámpiac monopolizálását, korlátozza az új piaci szereplők megjelenését, valamint a médiatartalom egységesüléséhez vezet". Az EP „kéri a versenyjogi rendelkezések következetes alkalmazását európai és nemzeti szinten az intenzívebb verseny és az új szereplők piacra lépésének biztosítása érdekében".
Veszélyben a magánélet
Az EP jelentése arra is kitér, hogy „a kereskedelmi médiacsatornákban egyre növekvő mértékben használnak fel magánfelhasználók által létrehozott tartalmat, különösen audiovizuális tartalmat, névleges díj ellenében vagy ellenszolgáltatás nélkül, ami problémákat vet fel az etika és a magánélet védelme terén".
Dominancia az interneten
A parlament „támogatja a szerzői jogok védelmét az online média szintjén". Így „harmadik feleknek a nyilatkozatok átvételekor meg kell említeniük a forrást".
A jelentés javasolja a blogok és más, felhasználók által létrehozott tartalmakon alapuló oldalak jogi státusának tisztázását, és azok jogi szempontú összevonását a nyilvános véleménynyilvánítás egyéb formáival.
Az EP-t „aggasztja néhány nagy online szereplő dominanciája, amely korlátozza új szereplők piacra lépésének lehetőségét, ezáltal elfojtja az ágazaton belüli kreativitást és vállalkozói kedvet". A képviselők nagyobb átláthatóságot akarnak az internetes keresőprogramok, az e-mail szolgáltatók és a közösségi hálózatépítő oldalak által a felhasználókról őrzött személyes adatoknál és információknál.
Sokszínűséget a frekvenciakiosztáskor
„A spektrumhasználat szabályozásának figyelembe kell vennie a közérdekű célkitűzéseket, mint például a médiapluralizmust, így azt nem szabályozhatja egy pusztán piaci alapú rendszer" – áll a szövegben.
Uniós jogi keretet
A szöveg emlékeztet: „az Európai Parlament többször kifejezte azon óhaját, hogy a Bizottság hozzon létre egy szilárd jogi keretet mind a média ágazatában, mind az információs társadalom teljes egészében oly módon, hogy a pluralizmus azonos szintjét biztosítsa a tagállamokban, és lehetővé tegye a szereplők számára, hogy kihasználják az egységes piac által létrehozott lehetőségeket".
A parlament arra buzdítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „védelmezzék a médiapluralizmust annak biztosítása érdekében, hogy minden tagállamban valamennyi uniós polgárnak szabad és sokszínű média álljon rendelkezésére".
Jelentéstevő: Marianne Mikko (PES, ET)
Jelentés (A6-0303/2008) – A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban
Kulturális és Oktatási Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
2008. szeptember 22., hétfő
Szerzői jogok az online zeneszolgáltatásoknál: a Bizottságot bírálja az EP
Bírálja az Európai Bizottság versenyjogászait az EP. A képviselők szerint ugyanis hiba volt megállapodás elfogadása helyett eljárást indítani az európai szerzőijog-kezelők szervezete ellen. A parlament sérelmezi, hogy a Bizottság nem fogadta meg a Lévai Katalin által készített jelentésben írtakat.
Az Európai Parlament szeptember 25-én 509 igen, 24 nem, 29 tartózkodó vokssal állásfoglalást szavazott meg „a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről a jogszerű online zeneszolgáltatás terén".
A szöveg emlékeztet: az EP már 2007. március 13-ei állásfoglalásában felszólította a Bizottságot, hogy az érdekelt felekkel való konzultációt követően mielőbb nyújtson be irányelvjavaslatot, amely szabályozná a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését a határokon átnyúló online zenei szolgáltatások terén. Ennek figyelembe kellene vennie „a digitális kor sajátosságait és védelmet kellene nyújtania az európai kulturális sokszínűség, a kisebb érdekelt felek és a helyi repertoárok számára az egyenlő bánásmód elve alapján".
A parlament szerint az, hogy a Bizottság nem terjeszt be irányelvjavaslatot és az, hogy az ágazatot ajánlások segítségével akarja szabályozni, „jogbizonytalanságot eredményezett mind a jogok birtokosai, mind a felhasználók, különösen a műsorszórók körében".
Az EP emlékeztet: a fogyasztói panaszok miatt a Bizottság versenypolitikai főigazgatósága eljárást indított a 24 európai jogkezelő szervezetet tagjai sorában számláló CISAC (Szerzői Jogvédő Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) ellen. Ez a képviselők szerint „eleve meggátolja az érintett feleket abban, hogy közösen megfelelő megoldásokat találjanak (pl. kidolgozzanak egy európai szintű rendszert a jogok megvásárlására)". Ehelyett – véli a parlament – „nyitva marad az út a globális repertoárhoz tartozó kiadókhoz kizárólagos megállapodások révén kapcsolódó néhány nagy jogkezelő társaság oligopóliumának, vagyis piaci egyeduralmának kialakulásához". Ezzel pedig „csak azt érik el, hogy szűkül a választék és a kisebb jogkezelő szervezetek kihalásával életteret veszítenek a kisebbségi kultúrák".
A képviselők sérelmezik, hogy a Bizottság 2005-ös ajánlása nem veszi figyelembe az Európai Parlamentnek a Lévai Katalin (szocialista) által készített jelentésben ismertetett álláspontját.
A szöveg „felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Parlamentet mint társjogalkotót ténylegesen vonja be a kreatív online tartalmakra vonatkozó kezdeményezés alakításába".
Sajtóközlemény a Lévai-jelentésről és a háttérről
Perger István/Eu Parlament sajtoszolgálat
