Az európaiak általában elégedettek az életminőségükkel, de az egyes országok között jelentős eltéréseket tapasztalunk a 2. Európai Életminőség Felmérés (European Quality of Life Survey, 2EQLS) szerint. A Eurofound, a dublini székhelyű EU-s ügynökség által végzett felmérés egyedülálló és naprakész betekintést nyújt az európai életminőség témájába, a döntéshozók és más érdekeltek számára pedig információt ad arról, hogy az egyének hogyan vélekednek életük minőségéről.

 

Az európaiak általában elégedettek az életminőségükkel, de az egyes országok között jelentős eltéréseket tapasztalunk a 2. Európai Életminőség Felmérés (European Quality of Life Survey, 2EQLS) szerint. A Eurofound, a dublini székhelyű EU-s ügynökség által végzett felmérés egyedülálló és naprakész betekintést nyújt az európai életminőség témájába, a döntéshozók és más érdekeltek számára pedig információt ad arról, hogy az egyének hogyan vélekednek életük minőségéről.

    Az európaiak általában 7-re értékelik az élettel való elégedettségüket, és 7,5-re a boldogságukat, egytől tízig terjedő skálán. Igen nagy eltéréseket találunk azonban mindkét értéknél, különösen a 12 új tagállam esetében. Nem meglepő módon a felmérés alapján a magasabb jövedelmű, jó egészségben levő, biztos állással rendelkező és magasabban képzett emberek elégedettebbek, boldogabbak és kiteljesedettebbek.

A társsal és gyerekeikkel élők ugyancsak elégedettebbek az életükkel. "Az elégedettség és a jövőhöz való viszonyulás terén tapasztalható különbségek rámutatnak az európaiak életkörülményeinek és mindennapi életének jelentős egyenlőtlenségeire," mondja Jorma Karppinen, a Eurofound igazgatója. "A volt szocialista országokban az egyes társadalmi és demográfiai csoportok jólléte erősen eltérő. Jelentősek az alacsony jövedelemmel összefüggő hátrányok, és nagyon sok idős ember elégedetlen a helyzetével."

A Eurofound Európai Életminőség Felmérése egyedülálló vállalkozás az életminőség vizsgálatára az országok széles körében, mondja Vladimír pidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a felmérésről és annak eredményeiről. Nagyon fontos információforrás, és hangsúlyt fektet azokra a szociál- és gazdaságpolitikai problémák-ra, melyekkel az EU az utóbbi két bővítés nyomán szembesül.

A jövedelem és az életszínvonal az életminőség két kulcsfontosságú eleme. Az európaiak életszínvonala és jólléte szorosan kapcsolódik az ország gazdaságához, ahol élnek. A felmérés eredményei szerint a többszörös nélkülözéssel küzdők aránya, vagyis azoké, akiknek a hat alapszükséglet közül 5-6-ra nem telik, ötször nagyobb a 12 új EU tagállamban, mint az EU 15 országaiban. A három tagjelölt országban az ilyen mértékű nélkülözéssel küzdők aránya akár tízszerese is lehet az EU 15 országaiénál.

Az egészség alapvető fontosságú az európaiak számára; ötből négyen mondták, hogy a jó egészség nagyon fontos az életminőségük szempontjából. Összességében csupán az embe-rek 21 százaléka tartotta nagyon jó -nak az egészségét, míg 46 százalék jó -ra értékelte. A 12 új tagállamban és a három tagjelölt országban többen tartják egészségüket rossz -nak vagy nagyon rossz -nak, és különösen vonatkozik ez a nőkre. Nem meglepő módon a rossz egészségi állapot összefügg azéletkorral: az EU 27 országaiban a 18 és 34 év közöttieknek csupán 2 százaléka számol be rossz egészégről, szemben a 65 év felettiek 18%-os arányával.

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok színvonala a szociális védelem fontos tényezői. Az európaiak egy jelentős hányada azonban arról számol be, hogy nehezen jutnak hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az EU 27 országaiban például az embereknek több mint 25 százaléka mondja, hogy túl messze laknak orvosuktól vagy kórházuktól, több mint 38 százalékuk panaszkodik, hogy csak késésve jut el az orvoshoz, és 27 százaléknak nehézséget okoznak az orvosi ellátással kapcsolatos költségek.

Az európaiak az egészséget és a családi kapcsolatok minőségét jelölik meg az életminőség legfontosabb tényezőiként. A legtöbb ember számára még mindig a család az első számú menedék vészhelyzet esetén, valamint a gyermekek és az idősek gondozása terén. Nyilvánvaló azonban, hogy a nők és a férfiak szerepvállalása a családban különböző, például a háztartásban egyenlőtlenül oszlanak meg a feladatok. A nők nagyobb arányban számolnak be a gondozási feladatok ellátásáról napi szinten, ezen kívül sokkal több időt töltenek háztartásbeli kötelezettségekkel. Az EU 27 országaiban a nők heti 33 órát, a férfiak 18 órát töltenek a gyerekek gondozásával és nevelésével, míg főzéssel és házimunkával a nők heti 18 órát töltenek, szem-ben a férfiak heti 10 órájával.

A szociálpolitikai viták központi témájává vált, hogy a polgárok számára lehetővé váljon a családi élet, a személyes kötelezettségek és a munka közti egyensúly megteremtése. Az EU 27 országok foglalkoztatásban álló állampolgárainak csaknem fele (48%) azt állítja, hogy havonta több alkalommal a munkahelyükön túlságosan elfáradnak ahhoz, hogy a ház körüli teendőket elvégezzék, míg négyből majdnem egy (22%) mondja, hogy hetente többször túl fáradtak.

Kissé alacsonyabb azoknak a dolgozóknak az aránya, akik a munkahelyen töltött idő miatt tudják nehezen elvégezni a család körüli feladatokat: csaknem három közül egy (29%) jelölte meg, hogy ez havonta többször fordul elő, 11% esetében pedig hetente többször is. Az életkörülmény felmérés a környezet és a társadalom minőségét is vizsgálja, például a más emberekbe és az intézményekbe vetett bizalom mértékét.

Tízes skálán osztályozva a másokba vetett bizalmuk szintjét, a skandináv országok és Hollandia lakosai mutatták a legtöbb bizalmat, 6,5 és 7,2-es osztályzattal. A Cipruson élők bizalmi szintje a legalacsonyabb (2,6), ezt követi Macedónia 3,8-as értékkel.

A Eurofound felmérése az európai életminőségről 35.000 18 évnél idősebb emberrel készült személyes interjú alapján készült. A terepmunka 2007. szeptember és 2008. február között zajlott 31 országban: a 27 EU tagállamban, a három tagjelölt országban (Horvátország, Macedónia és Törökország) valamint Norvégiában. 24 országban a minta 1000 fős volt, Franciaor-szágban, Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban 1500 fős, Németországban és Törökországban pedig 2000-es mintával dolgoztak. A teljes beszámoló 2009 márciusában jelenik meg, melyet egy sor másodelemzés követ.

A Második Európai Életminőség Felmérés összefoglalója letölthető itt: www.eurofound.europa.eu/publications/htmlfiles/ef0852.htm

 http://www.eurofound.europa.eu/areas/qualityoflife/eqls/2007/

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (rövid nevén Eurofound, http://www.eurofound.europa.eu/), háromoldalú EU-s szervezet, melynek feladata, hogy a szociálpolitika kulcs-szereplőinek munkáját segítse az összehasonlító kutatások során szerzett tudásanyag, kutatási eredmé-nyek és tanácsok közzétételével. Alapítva: 1975. május 26, Council Regulation EEC No 1365/75, az Alapítvány székhelye Dublin, Írország.

http://www.eurofound.europa.eu/

A Eurofound Magyarországi Információs és Közvetítő központjának honlapja: http://www.noc.mtapti.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük