AZ MFB NEM VESZÉLYEZTETI A TERVEZETT HIÁNYCÉLT
5 perc olvasás 
A Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság fontosnak tartja rögzíteni, hogy a Bank működése nem veszélyezteti a 2010. évi költségvetésben tervezett államháztartási hiánycél megvalósulását.
A Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság fontosnak tartja rögzíteni, hogy a Bank működése nem veszélyezteti a 2010. évi költségvetésben tervezett államháztartási hiánycél megvalósulását.
Az MFB által nyújtott hitelekkel, illetve az azok forrásoldali háttérét nagyobb részt biztosító állami garanciavállalással összefüggésben az év eleje óta a médiában időnként tényként, időnként pedig potenciális veszélyként felmerül egy „100 milliárdos MFB veszteség", mint nem tervezett költségvetési hiány. Ezzel szemben a valóság az, hogy az MFB hitelezési tevékenysége prudens. A független auditor és a PSZÁF vizsgálat is megerősíti, hogy az MFB hitelkihelyezési tevékenységében az elvárható prudens banki tevékenységnél nagyobb kockázatok nincsenek, és ezeket a Bank megfelelő tartalékolással kezeli. A Bank valamennyi várható kockázatra a szükséges mértékű tartalékokat megképezte, ezek megfelelő biztosítékot jelentenek a biztonságos működésre. Az említett nagyságrendű „veszteség" elvileg is csak a KKV hitelezés forrásaként felhasznált nemzetközi pénzpiacokról felvett források mögött álló, a 2001 óta érvényben lévő törvényi szabályozás alapján biztosított állami árfolyam-garancia lehívásából keletkezhetne, amennyiben a forint árfolyama az euró bevezetésekor a 300 forint/euró körüli szinten stabilizálódna, illetve, ha ezen a szinten a Bank tulajdonosa megszüntetné az MFB ez irányú tevékenységét. A jelenlegi 280 körüli, vagy, annál is gyengébb forint árfolyamot azonban a hazai, és a nemzetközi szakértők és szervezetek sem tartottak és tartanak reálisnak. Az állami árfolyamgarancia biztosítása viszont a nem euróval rendelkező gazdaságokban a fejlesztéspolitika által preferált fejlesztési céloknak az Európai Unió versenypolitikájával összeegyeztethető módon történő kedvezményes hitelekkel való finanszírozásának szinte egyetlen, de legalábbis meghatározó formája, amit a 2001-ben elfogadott és azóta többször módosított MFB-re vonatkozó törvény is meghatároz.
A 2010. május 7-i sajtótájékoztató keretében az MFB 2009. évi auditált mérlegbeszámolójáról, valamint a 2010. I. negyedévi Beszámolójáról kiadott közlemény számadatai egyértelműen mutatják, hogy a Bank 2003-tól a tevékenységének, feladatainak folyamatos átalakítása mellett minden évben nyereséges volt, folyamatosan nőtt a biztonságos működés alapját jelentő sajáttőke állománya. Az MFB, a válság ellenére 2009-ben is növelte üzleti aktivitását, miközben takarékos költséggazdálkodást folytatott. Mérlegfőösszege elérte az 1.135,9 milliárd forintot, hitelállománya 710 milliárd forintról 823 milliárd forintra bővült.
A nehezebb gazdálkodási körülmények között is a Bank 2,546 milliárd forint adózás előtti eredménye meghaladta a 2009. évi tervezett értéket. Az MFB Zrt. a 2009. évi mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredménytartalék terhére 12 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonos magyar állam részére.
A Bank 2010. I. negyedévi gazdálkodása a tervezettnek megfelelően alakult, pozitív eredménnyel zárta az első három hónapot. Március végéig 32,9 milliárd forint új hitelt folyósított, míg a banküzemi költségei a tervezett alatt maradtak. Mindezeket a negyedéves auditált mérleggel együtt adja át a tulajdonosi jogokat gyakorló új miniszternek.
A PSZÁF-nak a Magyar Fejlesztési Bank kockázatkezelési gyakorlatával kapcsolatban a közelmúltban határozatban rögzített egyes elvárásaira a Bank írásban fogalmazta meg álláspontját. Az MFB-nek a PSZÁF határozatához fűzött 52 megjegyzése alapján a felügyeleti hatóság 34 korábbi kifogását módosította, 8 ajánlatát pedig törölte. Az MFB a PSZÁF fennmaradt igényei alapján a 2010. I. negyedéves kockázatvállalási állományát teljes körűen felülvizsgálta, a szükségessé vált – a kinnlevőségek nagyságához képest elenyésző mértékű – pótlólagos céltartalékot megképezte, és ezt a negyedéves beszámoló számaiban érvényesítette, amit könyvvizsgálójával auditáltatott. Az MFB hitelezési tevékenységével kapcsolatosan a potenciális „veszteségekkel" kapcsolatos híreket cáfolja az is, hogy független auditorok megállapítása szerint is, a Bank kinnlevőségeire tervezett fedezet az túlbiztosított, a reálisan várható kockázatokkal szemben megfelelő biztosítékot jelent.
A médiában többször előforduló, 100 milliárdos várható „veszteséggel" kapcsolatban az MFB vezetése hangsúlyozza, hogy az elvileg is csak a 2001 óta működő állami árfolyamgarancia költségvetést terhelő esetleges hatásai alapján keletkezhetne, azonban csakis akkor, ha egy irreálisan alacsony euró/forint árfolyamon kerülnének a pozíciók lezárásra. Ez azonban vagy a Bank tevékenységének megszüntetése, vagy az euró bevezetésekor jelentkezik. Így az említett összeg virtuális szám, amely nélkülözi a reális árfolyam, illetve tevékenységi folyamatokat. A nemzetközi pénzpiacokról állami árfolyamgaranciával felvett hitelek képezik a folyamatosan bővülő, a foglalkoztatáspolitika és a válságkezelés szempontjából kiemelkedően fontos, a piacinál kedvezőbb kamatozású és futamidejű KKV-hitelezés európai uniós szabályozással konform forrását.
