Az ombudsman a bentlakásos szociális otthonok térítési díjairól

Amikor a jog jogtalanságba fordul…A bentlakásos szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezi az állampolgári jogok biztosa, aki a most hatályos szabályozásban a jogbiztonság sérelmét és a diszkrimináció lehetőségét látja.

Amikor a jog jogtalanságba fordul…A bentlakásos szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezi az állampolgári jogok biztosa, aki a most hatályos szabályozásban a jogbiztonság sérelmét és a diszkrimináció lehetőségét látja.

  
    
Szabó Máté egy panaszbeadvány nyomán indított vizsgálatot. Egy önkormányzati fenntartásban lévő szociális otthon egyik lakója azért fordult az ombudsmanhoz, mert az ellátásért fizetendő személyi térítési díját a vagyonának figyelembe vételével állapították meg olyan magas mértékben, amelyet már nem tudott megfizetni. Az országgyűlési biztos jelentésében megállapította, hogy nem jogellenes, ha a térítési díj meghatározásánál figyelembe veszik a vagyoni helyzetet, a konkrét esetben azonban nem alkalmazták megfelelően a jogszabály azon rendelkezéseit, amely alapján a vagyon mértékére is tekintettel kell lenni.

A bentlakásos szociális otthonokban az ellátások önköltségének egy részét az állam fedezi. A fennmaradó rész az úgynevezett intézményi térítési díj, amelyet az ellátásban részesülő a jövedelmének arányában fizet. A korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy a díj meghatározásakor figyelembe vegyék az ellátott vagyoni viszonyait is és a díjfizetést a feltételezett gondozási idő alapján bejegyzett jelzáloggal is biztosítsák. A szociális törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet azonban tavaly januártól megszüntette ezt a lehetőséget, és azóta a személyi térítési díj megszabásakor csak a jövedelmi helyzet számít.

A változás több problémát is felvet. Akinek a személyi térítési díját 2008. január 1. előtt állapították meg, a térítési díj legközelebbi felülvizsgálatáig továbbra is a vagyoni helyzet alapján számított, tehát magasabb összegű díjat köteles fizetni. A díjcsökkentéshez vezető felülvizsgálat csak lehetőség, de nem kötelező. Az ombudsman visszásnak tartja, hogy az ellátottaknak kedvezőbb rendelkezések alkalmazását a jogszabály a díjcsökkentésben ellenérdekelt fenntartóra bízza. A másik visszásság abból fakad, hogy ugyanolyan jövedelmi, vagyoni viszonyai mellett ugyanazért az ellátásért többet kell fizetnie annak, akinek a térítési díját a jogszabály-módosítás előtt állapították meg és kevesebbet annak, akinél a módosított törvény alapján kalkulálnak. A biztos álláspontja szerint ez – a szabályozás szempontjából homogénnek tekinthető csoporton belüli – önkényes különbségtétel, amely az Alkotmányban tiltott diszkrimináció alkalmazásához vezethet. További gond, hogy a jogszabály nem rendezi a korábban bejegyzett, de a változások miatt fölöslegessé váló jelzálogok sorsát sem.

Az ombudsman mindezek miatt a jogi szabályozás újragondolását kezdeményezte a szociális és munkaügyi miniszternél, a konkrét panasz ügyében pedig orvoslásért a fenntartó megyei közgyűlés elnökéhez fordult.