A hírek rózsaszínek, de az anyákat súlyos gazdasági retorziók érik, itthon is. Nyugdijuk is kevesebb.A hírek rózsaszínek, de az anyákat súlyos gazdasági retorziók érik, itthon is. Nyugdijuk is kevesebb.Az MSZP Nőtagozata és az MSZOSZ Női Választmánya második alkalommal találkozott abból a célból, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a nők bérhátrányának (pay gap) lefaragásához. Ez alkalommal munkajogászok, pszichológusok, szociológusok és szakszervezeti vezetők mondták el hazai és nemzetközi tapasztalataikat.

 

  

A hírek rózsaszínek, de az anyákat súlyos gazdasági retorziók érik, itthon is. Nyugdijuk is kevesebb.A hírek rózsaszínek, de az anyákat súlyos gazdasági retorziók érik, itthon is. Nyugdijuk is kevesebb.Az MSZP Nőtagozata és az MSZOSZ Női Választmánya második alkalommal találkozott abból a célból, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a nők bérhátrányának (pay gap) lefaragásához. Ez alkalommal munkajogászok, pszichológusok, szociológusok és szakszervezeti vezetők mondták el hazai és nemzetközi tapasztalataikat.

 

  
    Az Európai Unióban 2007 óta február 22. hivatalosan a pay gap", azaz a nők bérhátrányának" a napja. Magyarországon először az MSZP Nőtagozata és az MSZOSZ női választmánya ehhez a kampányhoz saját programsorozattal csatlakozott abból a célból, hogy hazánkban is kiegyenlített legyen a gyermekes édesanyák fizetése, ami jelenleg az európai átlaghoz képest óriási szórást mutat. A dátumnak szimbolikus jelentése van, mivel február 22-én az egy gyermekes édesanyák már 54 napja dolgoznak ingyen a férfiak fizetéséhez képest.

A konferenciát Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, A nők esélyegyenlőségét többek között gazdasági függetlenségük határozza meg, melyhez az állami segélyek és a szociális támogatások hozzájárulnak, de még ezeknél is sokkal fontosabb, ha a nők egyenrangú félként vehetnek részt a munkaerőpiacon, ha a férfiakkal egyenrangú partnerként tudnak munkát vállalni, és ezért egyenlő munkabért érdemelnek. Éppen ezért tennünk kell az ellen, hogy a kisgyermekes édesanyákat nem akarják foglalkoztatni, és egy 2-3 gyermekes édesanya ugyanazért a munkáért 25%-kal kevesebb bért kap, mint egy hasonló munkakörben dolgozó férfi."

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a nők bérhátrányának csökkentése céljából célszerű lenne konkrét javaslatokat megfogalmazni a munkáltatók és a szakszervezetek felé, melyet megküldenek a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szerveinek és a nők jogaiért fellépő civil szervezeteknek. A javaslatok közül többek között az alábbiak fogalmazódtak meg:

1. A versenyszférában működő vállalatok is dolgozzanak ki esélyegyenlőségi tervet, melyet a munkaadónak a döntéseinél minden alkalommal figyelembe kell vennie, valamint ösztönözni kell a szakszervezeteket, hogy a kollektív szerződésekben ezeket a szempontokat is tekintsék tárgyalási alapnak.

2. A munkaadók gyűjtsék össze nemek szerinti bontásban, hogy az azonos munkakörben dolgozóknak mennyi a munkabére és az egyéb munkavállalással kapcsolatos feladata. Ezek az adatok az adatvédelmi szempontok figyelembevételével legyenek hozzáférhetők a szakszervezeteknek, és a szakszervezetek is felléphessenek ezzel az igénnyel a munkáltatók felé.

3. Amennyiben az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet a munkáltatónál hátrányos megkülönböztetést állapít meg esélyegyenlőségi ügyekben, a munkáltatói jogkör gyakorlójának (vezérigazgató, HR igazgató) – a jelenlegi szankciók mellett – legyen kötelessége esélyegyenlőségi tanfolyamon részt vennie.

Az MSZP Nőtagozata és az MSZOSZ Női Választmánya a felháborító bérkülönbségek kapcsán első alkalommal február 2-án tartott megbeszélést. A dátumnak szimbolikus jelentése van, mivel a magyar egy gyermekes nők addig a napig minden évben 33 napot ingyen dolgoztak a férfiak fizetéséhez képest. Március 31-én pedig a két, három és többgyermekes magyar édesanyák fizetési hátránya kerül fókuszba. Ez a dátum szimbolikusan azt a 100 napot jelenti, ami alatt a többgyermekes nők ingyen dolgoztak a férfiak béréhez képest, azaz a nők 25%-kal keresnek kevesebbet, és ez a különbség sajnos a nők nyugdíjában is megmutatkozik.

Az Európai Szocialisták Nőszervezete a nők igazságtalan bérhátránya ellen már 2007-ben kampányt indított. Gurmai Zita, a szervezet elnöke felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a különbségek felszámolására. Az ajánlásokban a vállalatok számára kötelezővé tennék a fizetések és az egyéb bérek rendszeres ellenőrzését, előnyöket biztosítanának a diszkriminációmentes cégeknek, és szankciókat vezetnének be azokra a munkaadókra, akik megsértik az egyenlő munkáért, egyenlő bér" elvét. Valamint felhívja az európai intézményeket, hogy szervezzék meg az egyenlő fizetések európai napját. Az Európai Parlamentben a kampány hatására létrejött egy gender esélyegyenlőséggel foglalkozó határozat, valamint egy jelentés is született.

(MSZP)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük