Az Origo irja:Elõléptettek több októberben hibázó rendõrt
7 perc olvasás
Pár hetes huzavona után kiadta az [origo] kérésére az ORFK azoknak a parancsnokoknak a nevét, akik egy belsõ rendõri jelentés szerint szakmai hibákat követtek el a 2006. október 23-ai tömegoszlatáskor.
Pár hetes huzavona után kiadta az [origo] kérésére az ORFK azoknak a parancsnokoknak a nevét, akik egy belsõ rendõri jelentés szerint szakmai hibákat követtek el a 2006. október 23-ai tömegoszlatáskor.
Magas rendfokozatú, vezetõ beosztású rendõrökrõl van szó, akik közül hárman ma már nyugdíjasok, hármójukat viszont elõléptették a tavalyi zavargások óta. Ketten közülük magas rangú szakmai munkájukért kaptak elismerést. Az októberi zavargások során elkövetett hibákért egy alezredest megróttak és alacsonyabb rangú rendõröket vontak felelõsségre.
A Papp jelentés:
http://www.police.hu/data/1554942/papp_jelentes_nevekkel.pdf
A 2006. október 23-ai zavargások rendõri kezelését vizsgáló Papp-bizottság július elején nyilvánosságra hozott jelentése szerint a rendõrök többször szakmai hibákat követtek el a tömegoszlatás alatt. Bár a jelentés megállapítja, hogy a rendõrség aznap "alapvetõen törvényesen" járt el, azt is kimondja: "a hatályos jogszabályok és belsõ normák betartásában – elsõsorban magasabb vezetõi, irányító parancsnoki szinten – elkövetett szakmai hibák hozzájárultak ahhoz, hogy a Budapesti Rendõr-fõkapitányság az eseményeket nem mindig tudta kellõ mértékben uralni, és hatékonyan kezelni".
A dokumentum több helyen említ olyan parancsnokokat, akikkel kapcsolatban szakmai hibák merültek fel az oszlatás során: kifogásolható parancsokat adtak ki, rosszul döntöttek az oszlatáskor, vagy éppen eltúlozták a bevetett rendõrök számát. A rendõrség eredetileg nevek nélkül hozta nyilvánosságra a Papp-jelentést. (A jelentésnek nevet adó Papp Károly dandártábornok, a REBISZ (Rendõrségi Biztonsági Szolgálat) jelenlegi vezetõje irányította a vizsgálatot folytató bizottságot.)
Az [origo] az érintettek kilétére volt kíváncsi és arra, lett-e következménye hibáiknak, ezért azt kértük a rendõrségtõl, hogy adja meg a kihúzott neveket. Ezután a jelentés teljes változata is felkerült a rendõrség honlapjára, de továbbra sem volt egyértelmû, kik hibáztak, mert a szövegben keresztnév nélkül – Pigler, Gulácsi, Lapid – vagy rádiós hívójelükkel megjelölve, kódnéven – Erzsébetváros 01, Rendezõ 01, Hungária 705 – szerepeltek az érintett rendõrtisztek.
Miután az ORFK ismételt kérésünkre sem árulta el, kikrõl van szó pontosan, hivatalos panasszal az adatvédelmi ombudsmanhoz fordultunk, aki az [origo]-nak adott igazat: válaszából kiderül, a jogszabályok alapján a nevek és rendfokozatok nyilvánosak. Az ORFK ezután közölte, tiszteletben tartják a jogszabályokat, így elárulják a kért neveket, és a felelõsségre vonásról is közölnek adatokat. Azt kérték ugyanakkor, hogy az [origo] ne közölje azokat, mert ez "hamis következtetések levonására" adhat alkalmat, "méltánytalan az érintett személyekre nézve, emellett pedig alapot adhat a személyes adataikkal történõ visszaélésre". (Az ORFK álláspontjáról lásd keretes írásunkat.)
Ezredes, tanácsos, helyettes
Október 23-án a rendõri biztosítás parancsnoka, vagyis a rendõrök munkájának irányítója legfelsõ szinten Gergényi Péter akkori budapesti rendõrfõkapitány volt – közölte az ORFK. Õ az, akit a Papp-jelentés "magasabb vezetõnek", "irányító parancsnoknak" nevez szakmai hibákkal összefüggésben. Gergényi már nem vezeti a BRFK-t, májusban felmentette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, de nem az október 23-ai események miatt. Menesztésében az elszaporodó rendõrségi botrányok játszották a fõszerepet, Gyurcsány a rendõrség iránti közbizalom helyreállításával indokolta, hogy kezdeményezte többek között Gergényi felmentését.
A Papp-jelentés hibásnak ítéli, hogy október 23-án hajnalban, a Kossuth téren levõ 200 fõs tömeg kiszorítására "aránytalanul nagy létszámú, 1006 fõs" rendõri erõt vezényeltek ki, köztük a REBISZ teljes állományát. A riadót Lapid Lajos rendõr dandártábornok rendelte el, aki a BRFK közbiztonsági igazgatója, a szervezet egyik legmagasabb posztján álló embere volt. Lapid azóta visszavonult, ma nyugalmazott dandártábornok, a Fradi biztonsági igazgatója.
Akkor is hibáztak a parancsnokok a Papp-jelentés szerint, amikor az Alkotmány utcából kiszorították a tömeget, de nem állították le a tömegoszlatást, hanem folytatták a Bajcsy-Zsilinszky úton. Bár volt olyan parancsnok, aki javasolta, hogy álljon le az oszlatás, a parancs mégis úgy szólt: nyomuljanak tovább a rendõrök. A parancsot Hungária 705-ös – az ORFK közlése szerint – Majoros Zoltán rendõr ezredes adta ki. Majorost idén májusban soron kívül alezredesbõl ezredessé léptették elõ, mint a REBISZ bevetési parancsnokság mûveletirányítóját.
Magas színvonalú szakmai munka
Október 23-án délután négyig Pigler István alezredes volt a tömegoszlatás parancsnoka. Pigler idén május óta az alezredesi mellett a rendõrségi tanácsos címet is viseli. Ahogy Majorost, õt is Petrétei József – azóta menesztett – igazságügyi és rendészeti miniszter léptette elõ májusban, "magas színvonalú szakmai munkájuk elismeréséül" – derül ki a májusi Igazságügyi Közlönybõl.
A Papp-jelentés szerint kiemelt hiba történt még az Astoriánál. Ott délután négykor kezdõdött a Fidesz október 23-ai megemlékezése. A Fidesz-gyûlés vége után nem sokkal viszont a Deák téren gyülekezõ tömeget egy nagy rohammal oszlatták a rendõrök az Astoria felé. Itt hibázott a Fidesz-gyûlést biztosító helyszíni parancsnok, aki "nem intézkedett a rendezvényt megzavarni szándékozó személyek hatékony távoltartására", és nem is volt összeköttetésben a közelben meginduló tömegoszlatás irányítójával.
Az Astoriánál a biztosítás parancsnoka Erzsébetváros 01 volt. Ez a kódnév – közölte az ORFK – Nagy-Juhák István rendõr ezredest takarja. 2006-ban Nagy-Juhák a VII. kerületi rendõrkapitányságot vezette, jelenleg magasabb pozícióban dolgozik: a budapesti rendõrfõkapitány közbiztonsági helyettese, rendõrségi fõtanácsos.
Három perccel azután, hogy véget ért a Fidesz-gyûlés, megindult a lovasroham a Deák tértõl az Astoria felé a tömeg ellen – olvasható a Papp-jelentésben. A kardlapozásra a lovas alcsoport vezetõje adott parancsot saját hatáskörben, de a jelentés megállapítja, hogy a roham "nem érte el a kívánt hatást". A lovas alegység parancsnoka Domoszlai Dániel alezredes volt, a REBISZ – nyugállományú – alosztályvezetõje. A tömegoszlatást pedig "Rendezõ 01" rendelte el, aki a már említett, azóta szintén visszavonult Lapid Lajos. Az astoriai események idején Gulácsi Sándor rendõr ezredes volt a tömegoszlatás parancsnoka – Gulácsi már szintén nyugállományba vonult.
Az [origo] azt is megkérdezte az ORFK-tól, felelõsségre vontak-e rendõröket az október 23-ai hibákkal kapcsolatban. Az ORFK válasza szerint egy meg nem nevezett rendõr alezredes osztályvezetõ megrovást kapott. Az októberi eseményekkel kapcsolatban többeket gyanúsítottként hallgattak ki "hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás" miatt. Õk tiszthelyettesek vagy zászlósok, nem magasabb rangú rendõrök: köztük van egy õrmester, hét törzsõrmester, két fõtörzsõrmester, három zászlós és öt törzszászlós.
|
AZ ORFK ÁLLÁSPONTJA (Részlet) "Az adatok felhasználása során figyelemmel kell lenni a célhoz kötöttség elvére. Önmagában a személyes adatok nyilvánosságra hozatala nem lehet cél (…). Természetesen megfelelõ cél lehet a közvélemény tájékoztatása a felelõsségre vonatkozó eljárások állásáról, azonban (…) önmagában az adatkéréssel érintett személyek nevének nyilvánosságra hozatala nem szolgálja a közvélemény megfelelõ tájékoztatását, ugyanakkor alkalmas arra, hogy az egyes személyekkel kapcsolatban a felelõsség kérdésében olyan következtetések levonására adjon alapot, amelyek az eljárások adatainak ismeretében nem helytállóak. Ebbõl következõen a társadalom hiteles tájékoztatása helyett pontosan ellenkezõ hatásként hamis következtetések levonása lehet az eredménye az adatok nyilvánosságra hozatalának, ami egyúttal méltánytalan lehet az érintett személyekre nézve, emellett pedig alapot adhat a személyes adataikkal történõ visszaélésre." |
A cikk megjelent:
Wirth Zsuzsanna2007. 09. 05., 7:58Utolsó módosítás: 2007. 09. 05., 10:25
