Az országok közötti különbözőség marad a régiós bankszektor fő jellemezője
7 perc olvasás
Várhatóan kissé gyorsul a hitelezés növekedése a közép-európai és a délkelet-európai régióban (CESEE), főként a vállalati hitelezésnek köszönhetően. A külső forrásokat egyre inkább felváltja a belföldi finanszírozás, így csökkentve a korábbi sérülékenységet. A közép- és kelet-európai bankszektor eszközarányos megtérülése várhatóan a 2014-es szinthez hasonló, 1,0 százalék körüli marad.
Várhatóan kissé gyorsul a hitelezés növekedése a közép-európai és a délkelet-európai régióban (CESEE), főként a vállalati hitelezésnek köszönhetően. A külső forrásokat egyre inkább felváltja a belföldi finanszírozás, így csökkentve a korábbi sérülékenységet. A közép- és kelet-európai bankszektor eszközarányos megtérülése várhatóan a 2014-es szinthez hasonló, 1,0 százalék körüli marad.
Bár a közelmúltban gyenge volt a hitelezés dinamikája a közép-európai és a délkelet-európai[1] régióban, az országok szerinti bontás biztatóbb trendet mutat. A régióban várhatóan folytatódik a hitelezés növekedésének enyhe gyorsulása, elsősorban a vállalati hitelezés 2015 végéig történő felfutásával, míg Oroszország esetében jelentős lassulás várható. A múltbeli sérülékenységet okozó tényezők részben csökkentek azáltal, hogy a külső forrásokat felváltotta a belföldi finanszírozás. Miután a bevételi marzsokra továbbra is nagy nyomás nehezedik, a jövedelmezőség szempontjából kiemelt szerepük lesz a nem-kamat jellegű bevételeknek. A KKE-bankszektor eszközarányos megtérülése várhatóan a 2014-es szinthez hasonló, 1,0 százalék körüli marad. Általánosságban elmondható, hogy a közép- és kelet-európai országok bankszektorának folyamataiban látható különbségek továbbra is jellemzőek maradnak. Ezek a legfontosabb megállapításai a 13 országra kiterjedő legfrissebb közép- és kelet-európai bankpiaci tanulmánynak, melyet az UniCredit CEE Strategic Analysis területe készített.
Közép- és Kelet-Európát továbbra is sokszínűség jellemzi
„Közép- és Kelet-Európát továbbra is a sokszínűség jellemzi. Így Közép- és Délkelet-Európa az idén várhatóan 2,5 százalékkal, 2016-ban pedig 2,9 százalékkal növekszik majd, míg a régió egészére nézve 0,2, illetve 2,2 százalék növekedés várható az orosz gazdaság zsugorodása miatt – állapította meg Gianni Franco Papa, az UniCredit CIB Division újonnan kinevezett, egyben az UniCredit CEE Division leköszönő vezetője. – Idén elsősorban a reformorientált gazdaságokban várható növekedés, míg a strukturális problémákkal küzdő államok recesszióban lesznek."
A jövőt illetően várhatóan kissé gyorsul a hitelezési dinamika a CESEE-régióban, elsősorban a vállalati hitelezésnek köszönhetően. Ha Lengyelország és a Cseh Köztársaság továbbra is húzza magával a közép-európai hitelezést, 2015 végére Szlovénia és Horvátország esetében is újra enyhén pozitív lehet a hitelezés növekedése. A teljes KKE-régió szempontjából azonban a hitelpiac növekedésére negatív hatással lesz az oroszországi jelentős lassulás.
„2015-ben a vállalti hitelezés összességében várhatóan 12,4 százalékkal bővül Közép- és Kelet-Európában, és 3,5 százalékkal Közép- és Délkelet-Európában. A lakossági hitelek növekedési rátája eléri az 5,4, illetve 3,3 százalékot az említett régiókban" – mondta Carmelina Carluzzo, az UniCredit CEE Strategic Analysis helyettes vezetője. A betétek 9,1 százalékkal gyarapodnak idén a KKE-régióban, és 4,2 százalékkal a CESEE-régióban.
Új finanszírozási modell, stabil jövedelmezőség
Mivel a külső forrásokat egyre nagyobb arányban váltja fel a belföldi finanszírozás – főként betétek és tőke formájában -, a CESEE-régió országainak bankszektorai a fenntarthatóbb finanszírozás irányába mozdulnak el. Így folyamatosan javul a külső források/összes eszköz aránya, amely 2014 szeptemberében 13,5 százalékon állt. A hitel/betét arány 2013. december és 2014. szeptember között 98 százalékról 96 százalékra csökkent, azaz a helyi hiteleket a helyi betétek bőven fedezik. Ez azt jelenti, hogy a korábbi sérülékenységi tényezők közül néhányat sikerült leküzdeni, így a régió bankszektora jelenleg sokkal jobb helyzetben van a fenntartható növekedés szempontjából.
Miután a marzsokra továbbra is nagy nyomás nehezedik, a KKE-régió bankjainak bővíteniük kell a lehetőségek körét, hogy javítsák jövedelemtermelő képességüket. Nyugat-Európához hasonlóan a nem-kamat jellegű bevételek a jövőben e régióban is kiemeltebb szerepet játszanak majd. „Mindent összevetve azt várjuk, hogy a KKE-bankszektor 2015-ben megőrzi jövedelmezőségét, az eszközarányos megtérülés a 2014-es évhez hasonlóan 1,0 százalék körül alakul. Kitekintésünkben bizonytalansági tényezőt jelentenek a geopolitikai fejlemények, valamint a külső környezetben várható változások. A régió nem teljesítő hitelei továbbra is kihívást jelentenek" – összegezte Gianni Franco Papa.
„Az alacsony olajárnak két oldala van. Habár egyértelműen az orosz gazdaságon csapódik le, az alacsony olajár fellendítheti az európai háztartások és vállalatok vásárlóerejét. 2015-ös előrejelzésünkben a felfelé mutató kockázatok közé tartozik az EKB és a helyi jegybankok alkalmazkodóbb monetáris politikája, valamint a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának kiterjedtebb harmonizációjára irányuló fokozott erőfeszítések" – tette hozzá Carmelina Carluzzo.
CEE 2020: Az UniCredit tovább erősíti regionális vezető pozícióját
Figyelembe véve a jelenlegi kihívásokkal teli és gyorsan változó gazdasági környezetet, az UniCredit elindította „CEE 2020" programját, amelynek célja, hogy feltárja a növekedés és értékteremtés, valamint a jövőre nézve biztos, ügyfélorientált üzletágfejlesztés módjait. A csoport 2013-2018 közötti stratégiai tervét kiegészítve e program célja az, hogy a KKE-divízióban megfelelő struktúrákat és folyamatokat alakítsanak ki a fenntartható, egészséges fejlődés megteremtéséhez. „Közép- és Kelet-Európában található leányvállalataink jelentős mértékben, közel harmadával járulnak hozzá az UniCredit jövedelmezőségéhez. Célunk, hogy tovább erősítsük vezető pozíciónkat a KKE-régióban azáltal, hogy az ügyfelekhez való közelségre összpontosítunk és kiaknázzuk a széles körű földrajzi jelenlétünk, valamint átfogó szaktudásunk által nyújtott előnyöket. Az elmúlt években folyamatos beruházásainknak köszönhetően a legtöbb piacon növelni tudtuk piaci részesedésünket, miközben a versenytársaink folytatták mérlegalkalmazkodásukat (deleveraging), és ezt a jövőben is folytatni kívánjuk" – emelte ki Gianni Franco Papa, az UniCredit CIB Division és a CEE Banking Division vezetője.
Az UniCredit elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója jelenleg 10,73 százalék, példátlan nemzetközi hálózatával közel 50 országban van jelen. Az EKB átfogó vizsgálata megerősítette az UniCredit szilárd tőkehelyzetét, amelynek eredményeként a stresszteszt kedvezőtlen forgatókönyve szerint a 2016-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 6,8 százalék.
A csoport a régió 14 országban működő helyi bankjaival és zökkenőmentes kiszolgálást biztosító üzleti modelljével kiemelt partnerként támogatja ügyfeleit határokon átnyúló üzleti tevékenységükben és fejlődésükben. Egyedülálló, alapos ismeretekkel rendelkezik az egyes közép- és kelet-európai piacokról, nemzetközi központjainak hálózatán keresztül a régióban mintegy 23 ezer vállalati ügyfelet szolgál ki. Az UniCredit munkatársai elkötelezettek a magas szolgáltatási színvonal mellett, valamint aziránt, hogy a csoport megtartsa vezető helyét Közép- és Kelet-Európában, amibe a nagyfokú ügyfél-elégedettség is beletartozik.
[1] Közép- és Kelet-Európa (KKE): Bosznia, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna;
Közép-Európa és Délkelet-Európa (CESEE): KKE kivéve Oroszország, Törökország és Ukrajna;
Közép-Európa (KE): Cseh Köztársaság, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország;
Délkelet-Európa (SEE): Bosznia, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia.