Az új Gyurcsányi kormányprogram: Pénzugyi kapzsisággal, szűklátókűséggel a hazai vedéglátás és turizmus ellehetlenítéséért

Háromnegyede és még kicsi belőla a sarc…Az üdülési csekk megadóztatása aláásná a belföldi turizmust. 2009.Február 16-án, az országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján a miniszterelnök ismertette a kormány elképzeléseit az adózási rendszer átalakításáról. Többek között azt mondta, hogy „ …. egyszerűsíteni kell az adórendszert, szélesíteni kell az adóalapokat, továbbá csökkenteni kell a kedvezmények, mentességek, kivételek körét. Nem lesz könnyű megváltoztatni az üdülési csekkek, étkezési kedvezmények rendszerét".

Háromnegyede és még kicsi belőla a sarc…Az üdülési csekk megadóztatása aláásná a belföldi turizmust. 2009.Február 16-án, az országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján a miniszterelnök ismertette a kormány elképzeléseit az adózási rendszer átalakításáról. Többek között azt mondta, hogy „ …. egyszerűsíteni kell az adórendszert, szélesíteni kell az adóalapokat, továbbá csökkenteni kell a kedvezmények, mentességek, kivételek körét. Nem lesz könnyű megváltoztatni az üdülési csekkek, étkezési kedvezmények rendszerét".

A miniszterelnök ugyanakkor azt is mondta, hogy „nem elegendő csupán a nagy hozzáadott értékű iparágakat segíteni, hanem azokat is támogatni kell, amelyek sok embert tudnak foglalkoztatni, például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a turizmus, az építőipar."
Csak remélni lehet, hogy az utóbbi válik valóra, az  üdülés csekk megadóztatásának ötlete viszont elbukik. Erre reményt ad az, hogy információink szerint kormánypárti politikusok is határozottan kiállnak amellett, hogy az üdülési csekk őrizze meg eredeti funkcióját, s adómentes juttatásként töltsön be szerepet a szállodai és étkezési szolgáltatások igénybevételében, a belföldi turizmus élénkítésében. 
Nem tudjuk, milyen formában adóztatná a kormány az üdülési csekket, azt azonban tudjuk, hogy ma a szálláshelyek belföldi forgalmának meghatározó részét adja a csekkforgalom. Tavaly mintegy 30 milliárd forintért váltottak be szálláshelyeken üdülési csekket, ami a magyarországi szállodák teljes forgalmának (mintegy 250 milliárd forint) 12 százaléka, a szállodák belföldi forgalmának (mintegy 90 milliárd forint) egyharmada (!). Nem túlzás azt állítani, hogy az üdülési csekkek rendszerének megrendítése egyet jelentene a belföldi forgalomból élő, elsősorban nem budapesti szállodák ellehetetlenülésével, s több ezer munkahely megszűnésével.

Az áfatörvény 2009. február 1-jén életbe lépett módosítása volt a témája a MUISZ február 16-án, az Önkormányzati Minisztérium színháztermében megtartott plenáris ülésének. Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény alapján megváltoztatott szabályokat Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztályának vezetője ismertette. A módosítás visszahozta az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló adózási módszert, de nem ugyanabban a formában. Önellenőrzés nincs, a pozíciószám megszűnése esetén meg kell állapítani a pozíciószám végleges árréstömegét és az adókülönbözetet ebben az időszakban kell megfizetni. A megrendelő által igényelt számlát azonban úgy kell kibocsátani, mintha egyedi nyilvántartáson alapulna. Változott az utazásszervezési szolgáltatás definíciója is, belekerült az értelmezésbe, hogy esetében turisztikai szolgáltatásról van szó. Ennél jóval lényegesebb változás az utas definíciójának módosítása: eszerint utas az, aki ténylegesen igénybe veszi az utazásszervezési szolgáltatást. Csobánczy Péter értelmezése szerint tehát jogi személyt nem, csak természetes személyt lehet utasnak tekinteni. A fórumon több szakmabeli jelezte: a módosítás a jogi személyek – és különösen az áfa-visszaigénylésre nem jogosult jogi személyek – utaztatásának ellehetetlenülését eredményezi.

(Turizmus Panorama Bulletin információ)