Az újraalapított Unio Apostolica Cleri története Magyarországon -Most tartották közgyűlésüket

Unio Apostolica Cleri 2008 majus 14-i közgyűléseA II. világháború előtt az Unio Apostolica Cleri papi közösség általánosan ismert volt.

 

Unio Apostolica Cleri 2008 majus 14-i közgyűléseA II. világháború előtt az Unio Apostolica Cleri papi közösség általánosan ismert volt.

 

Az egyházmegyés papi lelkületet segítő mozgalom központjai a szemináriumok voltak, amelyek fontos feladatuknak tekintették, hogy a szellemi és lelki képzés mellett a növendékeket az egyházmegye papságának közösségi életébe is bevezessék. A háború után ez a szervezet sem működhetett nyilvánosan, azonban voltak azonban olyan atyák, akik ennek szellemét megőrizték, és másoknak továbbadták.

Az Unio Apostolica Cleri papi közösség hivatalos újraalapítása hazánkban 1995. szeptember 20-án történt. Ezen az országos közgyűlésen a tagság megválasztotta az országos vezetőséget, amely az elnökből, a titkárból és a tanácsból állt. Ezt követően a vezetőség lefordította a nemzetközi alapszabályt és országos direktóriumot hozott létre. Az MKPK Seregély István elnök vezetésével 1995. október 3-án megerősítette a vezetőséget és jóváhagyta az országos direktóriumot, amelyet a Rómában levő nemzetközi vezető is elfogadott.

Székhelye: Országos Lelkipásztori Intézet, 1068 Budapest, Városligeti fasor 42.

Az elmúlt 12 év legfontosabb eseményei a következők voltak:

• A papi közösség 1995-ben egy lelkiségi füzetet indított „Magyar Papi Egység" címmel, amely a jezsuiták által kiadott „Távlatok" kulturális folyóirat mellékleteként jelent meg.
• A magyarországi szervet 1997-ben vendégül látta a nemzetközi szervezet vezetőjét Giuseppe Magrin-t, aki örömmel vette tudomásul a magyarországi közösség megújítását, és beszámolt a mozgalom jelenéről és terveiről.
• A magyarországi szervezet 1999-ben vendégül látta Tamás József gyulafehérvári segédpüspök atyát, aki egyházmegyéjében az Unio Cleri vezetője.
• Az ezredforduló tiszteletére kiadta az „Előttünk járnak" című könyvet, amelyben tíz idősebb, köztiszteletben álló lelkipásztor vall a papi munka küzdelmeiről és szépségéről.
• Az újjáalapítás 10 évfordulóján, 2005-ben kiadta az „Értünk élnek" című könyvet, amelyben kilenc pap tanúságot tesz a lelkipásztori szeretet gazdagságáról.
• 2005 nyarán felvette a kapcsolatot Ján Orosch trnavai (nagyszombati) segédpüspök úrral, akia következő évben néhány pappal együtt eljött az Országos Közgyűlésre és ott előadást tartott.
• 2006-tól „Papi lelkiség" címmel új évkönyv kiadása, amelynek legfontosabb célja az egyházmegyés papi lelkiség jellemzőinek bemutatása, és ezáltal papi hivatások ébresztése és erősítése. Ezért a Papi lelkiség évkönyvet az Unio Cleri, az Országos Hivatásgondozó Intézettel együtt adja ki.

Az Unio Cleri statutuma (alapszabálya) kimondja, hogy a szervezet nem kínál különleges lelkiséget. A pap lelkületét az egyházmegyében, a plébánián végzett munkája „lelkipásztori szeretet" megélése határozza meg. Ezt a munkát azonban a pap csak úgy tudja elvégezni, ha egészen közeli, személyes kapcsolatban meghívójával és Küldőjével, Jézus Krisztussal, aki szeretetével, megmutatja az utat, és megadja az erőt, hogy feladatát teljesíteni tudja. A lelkipásztori szeretet elmélyítést, megvalósulását segíti továbbá a papok összefogása, kölcsönös segítése. Az Unio Apostolica Cleri ezért kínálja a paptestvéreknek a közös összejöveteleit, az egymásért végzett imákat és a kölcsönös segítségnyújtást. Különösen a megfáradt vagy beteg paptestvéreknek. Ősi tapasztalat az, hogy a „közös munka mindig eredményesebb, mit az egyéni. A közös munkának mindig nagyobb az ereje, mint az egyéninek. A közös öröm mindig nagyobb, mint az egyéni." (Rédei József, Előttünk Járnak, 121. old.)

Május 14-én, szerdán tartotta országos közgyűlését az Unio Apostolica Cleri papi közösség. A közgyűlésen Székely János püspök tartott előadást A pap és a Szentírás címmel, majd sor került a Magyarországon tizenkét éve, 1995-ben újjáalapított közösség tisztújítására, az országos és egyházmegyés vezetők megválasztására.

Előadásában Székely János felidézte a Szentatya gondolatait, amelyeket az ad limina látogatás alkalmával mondott a magyar püspököknek. A pápa felhívta a figyelmet: nagyon fontos, hogy a papok a nehézségek és a sok munka ellenére megfelelően alakítsák saját lelki életüket, ne veszítsék el életük és szolgálatuk középpontját.

Székely JánosA papok lelki életének, belső identitásának ápolásában nélkülözhetetlen a Szentírással való közvetlen kapcsolat. Az előadó ezt a kapcsolatot elemezte. Elsőként azt szögezte le, hogy az egyház nem egyszerűen használja a Bibliát, a papok és a Szentírás kapcsolata alapvetőbb és mélyebb: a Szentírásban maga az élő Isten van jelen. „Isten szava nem információ, Isten önmagát rejtette el a Bibliában, amely nem betű, hanem lélek" – fogalmazott Székely János. Az érti meg igazán a Szentírást, aki az élő Isten jelenlétét érzi meg a sorok között. A Biblia nem egyfajta kényelmes olvasmány: engednünk kell, hogy olvasása által Isten mintegy betörjön az életünkbe, gyökeresen megváltoztatva azt.

Ebből következik az is, hogy a pap elsősorban nem azzal hirdeti Isten igéjét, ha prédikál, hanem azzal, ha éli azt, vagyis egész életével. Ugyanakkor természetesen beszélnie is kell a Szentírásról, Isten üzenetéről, méghozzá hitelesen. A papnak minden energiáját latba kell vetnie, hogy Isten üzenetét hitelesen megszólaltassa, megértesse a hívőkkel. Ehhez a hiteles közvetítéshez is adott szempontokat az előadás és az azt követő beszélgetés is.

Az előadást követően került sor az elmúlt 12 év értékelésére és az új vezetőség megválasztására. A közgyűlés az Unio Apostolica Cleri országos elnökévé Székely János püspököt választotta, az országos titkár Fülöp Ákos, az országos pénztáros Brückner Ákos Előd OCist lett.

Egyházmegyei felelősökAz egyházmegyék felelősei: Beran Ferenc (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye), Marics István (Győri Egyházmegye), Mosolygó Marcell (Hajdúdorogi Egyházmegye), Száraz László (Székesfehérvári Egyházmegye), Tajdina József (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye), Czank Gábor (Szeged-Csanádi Egyházmegye), Stella Leontin (Váci Egyházmegye), Linzenbold József (Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye), Tál Zoltán (Veszprémi Főegyházmegye), Gyürki László (Szombathelyi Egyházmegye), Borza Miklós (Kaposvári Egyházmegye), Kajtár Edvárd (Pécsi Egyházmegye) Kovács Albert OCD (szerzetespapok).

* * *

Beran FerencA közgyűlés után szerkesztőségünk Beran Ferencet, az eddigi elnököt kérdezte az Unio Apostolica Cleri tevékenységéről és az új feladatokról. Beran Ferenc a legfontosabbnak azt tartja, hogy az elmúlt 12 év alatt sikerült elismertetni és elfogadtatni az Unio Clerit, annak lelkiségét Magyarországon. Ennek a lelkiségnek a legfontosabb jellemzője a papság szentségéből fakadó testvéri szeretet. Céljuk a papi közösségi élet megvalósítása. Történetileg az Unio Cleri több szálon, több országban, egymástól függetlenül indult el. A legrégibb történeti szál Németországban a XVII. század közepéig vezethető vissza, azután a XIX. században Franciaországban és Olaszországban jöttek létre papi közösségek. Az Apostoli Szentszék részéről az Unio Clerit először X. Szent Piusz pápa erősítette meg, az 1970-es évekre a mozgalomban résztvevő országok száma elérte az ötvenet.

A II. Világháború előtt az Unio Apostolica Cleri papi közösség Magyarországon is általánosan ismert volt. A háború után ez a szervezet sem működhetett nyilvánosan, voltak azonban olyan atyák, akik ennek szellemét megőrizték, és másoknak továbbadták.

A jövőbeni feladatokról Beran Ferenc elmondta: többen jelezték, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a papi munkára, hogy több lelkipásztori élmény, lelkipásztori tapasztalat jelenjen meg a közös megbeszéléseken. Ne csak az elmélet váljon ismertté – amire persze nagyon nagy szükség van -, hanem életközelibbé váljon a munka.

Felmerült annak igénye is, hogy az Unio Cleri egyre inkább váljék olyan mozgalommá, amelynek kisugárzása van a papi közösségekre. Ehhez az kell, hogy az újonnan megválasztott egyházmegyés vezetők egyházmegyéjükben ezt a lelkiséget a püspök támogatásával közvetíteni tudják a tagság felé.

Az Unio Cleri több országban is egyházmegyés lelkigyakorlatokat tart. Magyarországon eddig nem keresték ennek a lehetőségét, a jövőben azonban megkeresik az egyházmegyéket, a püspököket, a továbbképzési referenseket, és felkínálják nekik a lelkigyakorlatokat is.

Neumayer Katalin/Magyar Kurir