Az egész El Zabra típusú magyar adórendsze ciki. És versenyképtelen. Amikor a magyar szakszervezetek még magasabb adót akarnak.Az egész El Zabra típusú magyar adórendsze ciki. És versenyképtelen. Amikor a magyar szakszervezetek még magasabb adót akarnak.Kettős adójogi szorításban vannak a magyar vállalkozók; kedvezőtlen a jelenlegi hazai társasági és személyi jövedelemadó rendszer és ezzel egyidejűleg a balkáni és nyugati országok kedvezőbb adójogi környezetet biztosítanak régiós versenytársaiknak – derül ki a BDO Forte elemzéséből.

Az egész El Zabra típusú magyar adórendsze ciki. És versenyképtelen. Amikor a magyar szakszervezetek még magasabb adót akarnak.Az egész El Zabra típusú magyar adórendsze ciki. És versenyképtelen. Amikor a magyar szakszervezetek még magasabb adót akarnak.Kettős adójogi szorításban vannak a magyar vállalkozók; kedvezőtlen a jelenlegi hazai társasági és személyi jövedelemadó rendszer és ezzel egyidejűleg a balkáni és nyugati országok kedvezőbb adójogi környezetet biztosítanak régiós versenytársaiknak – derül ki a BDO Forte elemzéséből.

A BDO Forte rövid összefoglalót készített a főbb balkáni országok + Szlovénia és Ausztria aktuális jövedelemadózási jellemzőiről melynek alapján az alábbi főbb következtetések vonhatók le:

o       Nem versenyképes régiós viszonylatban a jelenlegi magyar személyi jövedelemadózás a munkabérek terén. Egy 1.000 EUR havi bruttó bér alapján számított teljes bérköltségre vetített nettó bér arány Magyarországon 47,7 % (azaz a teljes bérköltség több mint 50 %-át az állami költségvetés vonja el és kevesebb mint a fele jut a munkavállaló zsebébe), addig ez a környező déli és nyugati országokban közel 60 %-os értéket mutat. Különösen fájó körülmény ez a magyar munkáltatók és munkavállalók szempontjából nézve, hogy még többkulcsos adórendszert működtető, magas adószintű országok is (Ausztria, Szlovénia) jobb nettó jövedelemarányt kínálnak ezen a bérszínvonalon, mint a hazai adórendszer.

o       A magyar vállalkozások a jelenlegi válságkörnyezetben már nem tudják ezt a régiós versenyhátrányt tartósan ledolgozni, ezért érdemi változások hiányában jelentősen megnövekedhet a gazdasági kitelepülés veszélye. Az adóterhek a vállalkozások nyereségét csökkentik, költségként kerülnek elszámolásra. Ebből eredően az átlagos adóelvonás mértéke is fontos szempont lehet rövid távú beruházási döntések kapcsán. Magyarország ezt a leckét egyszer már meg kellett tanulja Szlovákia esetében, de sajnos a mai napig tehetetlenül áll a gazdasági áttelepülés problémája előtt. Amennyiben érdemi változás nem történik a magyar jövedelemadózásban, úgy ez a kockázat most már majdnem teljesen körbeér minket, azaz majdnem mindenhol kedvezőbb lehet a munkaviszonyból származó jövedelmek adózása, vagy a társasági jövedelemadózás, mint idehaza. 

o       Európai uniós tagállamok esetén Magyarországnak is biztosítania kell a szabad tőke és munkaerő áramlás feltételeit (EU alkotmány alapelv). Ennek a feltételrendszernek eddig mi az előnyeit élveztük, mert a működő tőke beáramlás nagyságrendileg meghaladta az esetleges kiáramlást. Volt időszak a 90-es években, amikor Magyarország kínálta a legalacsonyabb társasági adókulcsot a régióban. Mára ez a helyzet a visszájára fordult adójogi szempontból és ez már hátrányos helyzetet okoz az itt lévő vállalkozásoknak.

Összefoglalónkkal szeretnénk segítséget nyújtani a hazai gazdaság szereplőinek annak felismerésében, hogy az utóbbi időben folyamatossá vált belföldi adóreform törekvések értékelésekor a hazai szempont és érvrendszerek elemzése mellett nem feledkezhetünk meg a régiós összevetések elvégzéséről sem. Ennek hiányában könnyen megismétlődhet a szlovák adó- és költségvetési változások megkésett felismeréséből eredő jelentős pozícióvesztés.

Összefoglaló a balkáni régió jövedelemadó-kulcsairól

 

Ausztria

Bulgária

Horvátország

Románia

Szerbia

Szlovénia

Magyarország

Általános Társasági adókulcs

25%

10%

20%

16%

10%

21%

19%

Csökkentett társasági adókulcs

Nincs

Nincs

10%, 7%, 3%, 0%

Nincs

Nincs

Nincs

10%

Csoportos adózás – adó konszolidáció

Van

Nincs

Nincs

Nincs

Van

Nincs

Nincs

Részesedési mentességek (osztalék/tőkenyereség)

Van

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Van/van

Van/van

Veszteségelhatárolás (évekre)

Nincs limitálva

5 évre

5 évre

5 évre

10 évre

Nincs limitálva

5 évre

Ellenőrzött külföldi társasággal kapcs. szabályozás

Nincs

Nincs

Van

Nincs

Nincs

Van

Van

Alultőkésítési arány

Nincs

3:1

4:1

3:1

4:1

6:1

3:1

Transzferárazási szabályok

Van

Van

Van, OECD

Van

Van

Van

Van

Forrásadó nem egyezményes országból

             

osztalékra

25%

5%

0%

16%

20%

15%

Nincs

kamatra

0%

10%

15%

16%

20%

15%

Nincs

jogdíjakra

20%

10%

15%

16%

20%

15%

Nincs

menedzsmentre és tanácsadásra

Nincs/20%

10%

15%

16%

Nincs

15% (CFC)

Nincs

Helyi adó

Nincs

1.3% – 2.6%

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

2%

Munkáltatói társadalombiztosítás

21,83%

17,50%

17.2%

29,20%

17,90%

16,10%

27,50%

Munkavállalói társadalombiztosítás

18,07%

13%

20%

16,50%

17,90%

22,10%

15,50%

Bérhez kapcsolódó járulék

9,50%

Nettó jövedelem a teljes bérköltség arányában

63%

66%

64%

52%

59%

60%

47,70%

Bérhez kapcsolódó személyi jövedelemadó

0-50%

10%

15-45%

16%

12%

16-41%

19%-38%

Egyéb személyi jövedelemadókulcs

25%

5%

NA

1% – 3 %

10%,14%,20%

20%

25%

Személyi jövedelemadómentesség

Számos kis elem

Nincs

tőkenyereség

kamat

Nincs

Nincs

Nincs

Normál általános forgalmi adókulcs

20%

20%

22%

19%

18%

20%

23%

BDO Forte gyűjtés

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük