Az ember, aki nincs

Társasházunk közös tulajdonában van egy takaros kis üzlethelyiség, amelyet bérbe adunk, mi is élünk a rezsicsökkentés előnyeivel. A boltot öt évvel ezelőtt egy órásmester határozatlan időre bérbe vette. Ízléses cégtáblát szerelt fel, mintaszerűen berendezte a kirakatot, benne karóra, zsebóra, ébresztőóra, kakukkos óra, falióra, antik ingaóra: Minden, mi szem-szájnak ingere. A vevők egymásnak adták a kilincsez, a mester teljesítette kötelezettségeit. A közös költséget, áramdíjat, fűtési díjat és hasonlókat pontosan fizette. Ezért sajnáltam, hogy egyszer csak búcsúzni jött. Bezárja a boltot.

–  Kár, hogy itt hagy bennünket, olyan jól elvoltunk öt éven át.

–  Én is sajnálom, de most más vállalkozásba fogok.

–  Nem találta meg nálunk a számítását?

–  Szó sincs róla, szépen megszedtem magam.

–  Ugye sok az adó, a járulék, az adminisztráció?

–  Uram, most már elárulhatok egy titkot. Utálom az adókat, a járulékokat, a papírmunkát. Ezeket kihagyom az életemből.

–  De hát a számlákat, készpénzfizetési blokkot csak beírja ia pénztárkönyvbe.

–  Nekem nincs is pénztárkönyvem. És más papírom sem.

–  Akkor hogy fizeti be az áfát, hogy készít éves mérleget, hogy számolja ki a vállalkozása eredményét.?

–  Sehogy. Nem fizetek áfát, nem készítek mérleget, nem csinálok semmit.

–  És mit szül ehhez a NAV?

–  Azt sem tudják, hogy a világon vagyok. Ugyanis nem jelentkeztem be adóalanynak.

–  De az önkormányzat és a cégbíróság hivatalból megküldi a működési engedélyét a NAV-nak.

–  Nem fogja elhinni, működési engedélyem, alapító okiratom sincsen. A cégbíróságon sem tudnak rólam semmit. Még csak az kéne!

–  Nem értem magát. Szép forgalmat bonyolít le, láttam nap mint nap. Soha nem panaszkodott senki az eladott órák minőségére, a javítási munkára. Miért nem dolgozik egy ilyen kiváló órásmester törvényesen?

–  Uram, még egy titkot elárulok. Én annyit értek az órákhoz, mint hajdú a harangöntéshez. Vannak bedolgozóim, elviszik a javítást és megcsinálják. Kápéban bonyolítok le mindent és kaszálok. Adószámom nincsen, tébét sem fizetek, bedolgozóim pedig mentesek a személyi jövedelemadótól. Akármilyen kicsi is a kötelezettség, a semmi mindig kevesebb, mint a valami. Még bankszámlám sincs, nehogy valaki kutakodjon utánam.

–  És ha valaki bejelentené egy hatóságnál?

–  Akkor ráfázna. Ugyanis senkinek semmi köze hozzá, milyen kapcsolatom van a hivatalokkal. Nem sérthetik meg a személyiségi jogomat.

–  Haragszom magára. Mert valójában a tisztességesen adózók, mint például én is, fizetem maga helyett a kötelezettségeit.

–  Ne haragudjon, de ez az ön problémája.

–  Szóval elégedett?

–  Azt nem mondhatom. Nem tudom a költségeimet leírni az adóalapból.

Láng Róbert