mta.jpg Ahányszor megláttam, mindig megcsodáltam a Magyar Tudományos Akadémia jelképét, címerét, emblémáját. Johann Ender osztrák festőművész (1793-1854) gyönyörű, romantikus stílusú alkotását. Kétszáz évet kellett várni a mű megszületésére. De menjünk sorjában.

   Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már a XVII. században Bél Mátyás evangélikus lelkész, történelem- és földrajztudós is eljutott. Majd Bessenyei György vetette papírra elképzeléseit. Később Barcsay Ádám, Orczy Lőrinc, Teleki Ádám formálta tovább a tervet. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába az akkor már működő katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc osztrák császár és magyar király közömbössége miatt elmaradt.

  1. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsóházának ülésén Felsőbüki Nagy Pál, az ellenzék vezéralakja élesen kikelt a nemzeti kultúra és az anyanyelv ügye iránt közönnyel viseltető mágnások ellen. A szemrehányás hatása alatt a hallgatóság soraiban helyet foglalt ifjú gróf Széchenyi István, aki a többi között következőket mondta.

   Tekintetes Karok és Rendek! Nemzeti nyelvemnek és a tudománynak gyarapítására egy egész esztendei jövedelmemet, hatvanezer arany forintot ajánlok fel, ennek a kívánt célra való fordítása és elrendelése mindenkor az ország gyűlésétől függjön.

   Széchenyi adománya nem magányos tett volt. Példáját követve több fiatal mágnás: Károlyi György, Andrássy György, Vay Ábrahám és mások egymás után tették meg ajánlatukat. Teleki József gróf 30 000 kötetes értékes könyvtára megalapozta az Akadémiai Könyvtárat. Végül félmillió arany forint gyűlt össze.

   Az először egyesületként létrejött Tudós Társaság alapítását az országgyűlés törvénybe iktatta. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” címet viseli. Később hivatalosan is Magyar Tudományos Akadémiának nevezett intézmény 1830-ban, az alapszabályok kidolgozása és királyi jóváhagyása után kezdte meg tényleges működését. Első elnökének gróf Teleki József történészt, alelnöknek Széchenyi Istvánt választották. A testület székhelye ideiglenesen Budapesten, a Petőfi Sándor utca 3. számú ház lett.

   Elnézést kissé elkalandoztam, végtére is az MTA jelképéről akartam írni. A kép témáját Széchenyi István ötlete adta, legyen a tudomány jelképe, apoteózisa, felmagasztalása. Ennek megfelelően alkotta meg művét Johann Ender. Középpontban Minerva, a bölcsesség, műveltség és a tudomány istennője, kezében a tudományt jelképező csésze, amelyből egy sas készül inni. A sas Magyarország jelképe. Minerva pajzsán a magyar címer. Minerva élethű mása Széchenyi gróf feleségének, Seilern-Aspang Mária Crescence grófnőnek. A háttérben sötét felhő és világoskék ég, a Magyar Tudományos Akadémia jelszavára utal: Borúra derű.

   Úgy hírlik, a jelképet meg akarják változtatni. Kár lenne.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük