Az ókor hét csodája VI.

Az emberiség történetét akár a templomok építésének révén is meg lehetne írni. Az ókori görögök nagyon tisztelték Artemisz (Diana) főistent, holdistennőt, a népek védnökét, az erdők, a fiatal állatok és a vadászat patrónáját. Elhatározták, hogy Epheszoszban templomot építenek tiszteletére. Az építkezés 120 évig tartott. Okát nem sikerült kiderítenem. (Csak nem a szakmunkás hiány okozta az építkezés elhúzódását, mint nálunk manapság az építőiparban?)

   Az Artemisz-templom építését  Kr. e. 550-ben kezdték. Gigantikus méreteiről maradtak feljegyzések. 51 méter széles és 105 méter hosszú volt. 17 méter magas ion márványoszlop tartotta a tetőszerkezetet. A tetőzetet cédrusfából, a szentély magas, arannyal és drága festékekkel dúsan feldíszített, csiszolt szárnyas ajtajait ciprusfából készítették. A szentély belsejében helyezkedett el az istennő közel két méteres, fából faragott szobra. Artemisz képmását arannyal és ezüsttel borították be. Az eredeti templomból, amely az ókori világ hét csodája közé tartozott, sajnos semmi sem maradt meg belőle az utókornak. Helye a mai Törökországban lehetett, Izmir közelében.

   Philón, alexandriai görög mérnök  a következőket írta a templomról: „Láttam Babilon falait és Szemiramisz Függőkertjeit, Zeusz olimpiai szobrát, a Rodoszi Kolosszust, a hatalmas piramisokat és a Mauzóleumot. De amikor megláttam Epheszusz templomát, ahogyan kiemelkedik a felhőkből, a többi csoda árnyékba borult mellette.”

   A templom alapozására különös gondot fordítottak, ugyanis ezen a vidéken igen gyakoriak voltak a földrengések. Éppen ezért az új szent helyet eleve egy lágy talajú vidéken építették fel. Azt gondolták, hogy a puha föld még a leghevesebb földmozgások romboló erejét is enyhíti. A templom felépülése után számos király, kereskedő, zarándok látogatta meg és hozott különféle ajándékokat a templomnak, illetve Artemisznek.

   Pontos feljegyzése maradtak arról, hogy Kr. e. 356. július 21-én a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Hérosztratosz nevű ember gyújtotta fel, aki tettét azzal indokolta, hogy be akart kerülni a történelemkönyvekbe. Az ephészoszi hatóságok ezért nem csak halálra ítélték, de kivégzése után a nevének említését is megtiltották, halálbüntetés terhe mellett. A szigor dacára Hérosztratosz neve máig is fennmaradt, így célját végül is elérte.

   Rajzok maradtak a templom szentélyében felállított álló Artemisz szoborról több nézetben is. Egy római szobrászművész ennek alapján rekonstruálta a szobrot márványból, amely ma a párizsi Louvre-ban látható.

Láng Róbert