2022.05.18.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

BÁNFFY KIÁLLÍTÁS A HŰSÉG NAPJA ALKALMÁBÓL

8 min read
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/56842"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/B%C3%A1nffy%20kicsi%20008.thumbnail.jpg" border="0" alt="Az egyik kiállítási tárgyakat kölcsönző tulajdonos" title="Az egyik kiállítási tárgyakat kölcsönző tulajdonos" width="75" height="100" /></a><span style="width: 73px" class="caption"><strong>Az egyik kiállítási tárgyakat kölcsönző tulajdonos</strong></span></span></p><p>A Külügyminisztérium gróf Bánffy Miklós egykori külügyminiszter személyes és kölcsönzött tárgyi hagyatékából, megjelent könyveiből életműkiállítást rendezett közösen az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Bánffyval kapcsolatos magánszemélyek megmaradt tárgyaiból,</p><p>

Az egyik kiállítási tárgyakat kölcsönző tulajdonosAz egyik kiállítási tárgyakat kölcsönző tulajdonos

A Külügyminisztérium gróf Bánffy Miklós egykori külügyminiszter személyes és kölcsönzött tárgyi hagyatékából, megjelent könyveiből életműkiállítást rendezett közösen az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Bánffyval kapcsolatos magánszemélyek megmaradt tárgyaiból,

Az egyik kiállítási tárgyakat kölcsönző tulajdonosAz egyik kiállítási tárgyakat kölcsönző tulajdonos

A Külügyminisztérium gróf Bánffy Miklós egykori külügyminiszter személyes és kölcsönzött tárgyi hagyatékából, megjelent könyveiből életműkiállítást rendezett közösen az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Bánffyval kapcsolatos magánszemélyek megmaradt tárgyaiból,

Mit jelent a Hűség Napja?

1921. december 14-én népszavazás kezdődött Sopronban és környékén, amelyen a lakosság 65%-a a Magyarországhoz való csatlakozásra voksolt. A számunkra tragikus trianoni békeszerződés után hazánk volt az egyetlen, amelyik kissé módosíthatta a máig szégyenletes trianoni döntést. Ezt a napot 2011-ben nyilvánították a Hűség Napjává, Sopron pedig már 1922-ben elnyerte a Civitas Fidelissima (hűséges város) nevet.

Martonyi János külügyminiszterMartonyi János külügyminiszter

Az I. világháború végén, 1918. november 12-én az osztrákok (a háború kirobbantói) kikiáltották a Német-Ausztria Köztársaságot, amivel szabadultak a monarchiabeli tagállamoktól, valamint magukhoz csatolták Nyugat-Magyarország egyes területeit (Burgenlandot) is. A győztes hatalmak ellenezték a Németországgal való együttműködést, ám az osztrák területek bővítését Kelet felé megengedték – Magyarország rovására. A szerződéskor domináns franciák szava bizonyult döntőnek Ausztria megleckéztetésében, ezért a nyugat-magyarországi térségen még fegyveres konfliktusba is torkollott a vita Sopron környékéről. A magyaroknak ekkor a brit diplomácia volt segítségére (Bánffy közbenjárására), így megtartották a népszavazást a térségben.

A sors iróniája, hogy a Magyarországra voksoló német lakosságot 1946-ban mégis kitelepítették otthonukból – de ez most nem tartozik a tárgyhoz.

 

A Külügyminisztérium sajtódíjai

A kiállítás megnyitása és az év végi sajtófogadás alkalmából Tóth József sajtófőnök Martonyi János külügyminiszter megbízásából szakmai elismeréseket nyújtott át azoknak az újságíróknak, akik híven tájékoztatták olvasóikat a 2011-es év mozgalmas eseményeiről. A sajtó érdeme a gyorsaság – mondta Tóth József a díjak átadásakor.

A kitüntetettek

nívódíj: Zalán Eszter – Népszabadság,

az elektronikus sajtóból Balogh Ákos Gergely – Mandiner,

a hazánkba akkreditált külföldi tudósító Spanyolország és Dél-Amerika részéről Nagy Marcell,

magyarok Európában az integrációkért : Hegedűs Zsuza – Inforádió, Hlavai Richárd – Inforádió, Kovács Regina – Hír TV,  Kovács András – EU fotográfiák, Ruff Orsolya Brooksinfo.

Külön csoportot képeztek és az Európai Magyarországért elismerést kapták, akik a magyar elnökség idején köztisztviselőként dolgoztak, és a honlapot készítették: Deák Árpád, Kalmár Szilvia, Vida László (a HVG brüsszeli tudósítója volt).

Dr. Romsics Ignác akadémikus történész emlékezett meg Bánffy Miklósról, aki Schöfplin Aladár szerint „nyugtalan ember volt", művész és álmodozó. Tény, hogy államférfi, író, festőművész, építészeti és ötvösművészeti tervező is volt. Ezután felsorolt néhány jelentősebb állomást Bánffy sűrű és fordulatokkal teli életrajzi adataiból. Szempontunkból a legfontosabb, hogy 1918-ban külföldön keresett pártfogókat Magyarország számára a Székely Nemzeti Tanács diplomáciai megbízásából. 1921. április 4-től 1922 decemberéig Magyarország külügyminisztere volt Bethlen István kormányában. 1922-ben az Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi területek esetében népszavazást eszközölt ki, s ennek eredményeként Sopron és térsége visszakerült hazánkhoz. Neki köszönhető továbbá a magyar hadifoglyok visszatérése Oroszországból, valamint felvetette Magyarországot a Népszövetségbe, az ENSZ elődjébe.

Irodalmi munkásságát Kisbán Miklós néven fejtette ki. Vezetése alatt vált világhírűvé a budapesti Operaház, Bánffy elsőnek vállalkozott Bartók darabjainak hazai bemutatására.

A vándorkiállítást Szebeni Zsuzsa kurátor rendezte. 2012 júliusában a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban lesz újra látható. Tóth József sajtófőnök gondolatai szerint a tablókon olvasható rövid életrajz magáért beszél. Eddig kevés szó esett Bánffy Miklós szellemi és erkölcsi nagyságáról. Érdemeinek sora kihagyhatatlan az újkori magyar történelemből. Most igyekszünk pótolni ebből egy keveset.

Báró Vay Irma, Bánffy Miklós édesanyja, Carlo Pancetti márványbüsztjeBáró Vay Irma, Bánffy Miklós édesanyja, Carlo Pancetti márványbüsztje

 

Bánffy Miklós életrajzi adatai:

1873-ban született Erdély egyik nagybirtokos családjában.

1891-ben érettségizett, majd beiratkozott a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karára.

1893-ban írta első színdarabját, amit Kolozsvárott elő is adtak.

1900-ban Berlinben gazdasági szaktudósító lett Malcolme Jerome mellett. 1901-1906-ig szabadelvű párti képviselő.

1906-10 között Kolozs megye főispánja. 1906-ban született a Naplegenda c. darabja.

1912-től az Erdélyi Lapok irodalmi főszerkesztője, köztük a Kós Károly által szerkesztett Kalotaszeg c. lappal együtt. 1912-18 között a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa. Igazgatása alatt mutatták be a Fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára c. Bartók Béla zeneműveket. Közben festőművészként több operának és színdarabnak tervezett díszleteket és jelmezeket.

1916 decemberében 26 nap alatt kellett főrendezőként és tervezőként előkészítenie IV. Károly császár és király koronázási ünnepségét. A templomi ceremónia – a korabeli sajtó szerint – majdnem botrányba fulladt, mert Bánffy felvonultatta a monarchia hadseregének mankóval járó, lábukat vesztett vagy súlyosan sebesült katonáit is „a király dicsőségére".

1918-ban igyekezett külföldi támogatókat szerezni a magyar ügyhöz, 1921-22-ben külügyminiszterként dolgozott. 1922-ben sikerült Sopront visszacsatoltatnia Magyarországhoz, majd Genovában beléptette hazánkat a Népszövetségbe. Csicserinnel sikeresen tárgyalt a magyar hadifoglyok hazaengedéséről.

1923-27 között az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács elnöke volt. 1924-ben született meg leánya, Bánffy Katalin a zsidó származású Váradi Arankától, a Nemzeti Színház művészétől. Titkos kapcsolatról a grófi család nem tudhatott.

1926-ban repatriált Erdélybe, de tíz évig nem politizálhatott, miután megszerezte a román állampolgárságot. Ebben az évben azonban bekapcsolódott a Kós Károly és báró Kemény Zsigmond vezette marosvécsi találkozókba. 1928-tól az Erdélyi Helikon folyóirat főszerkesztőjeként a jelentős könyvkiadói munkát folytató Erdélyi Szépmíves Céh elnöke lett. Az erdélyi református egyházkerület főgondnokaként is tevékenykedett.

1932-ben írta és adta ki a visszaemlékezéseit.

1934-ben írta  Az erdélyi történet című regénytrilógiáját.  

1943-ban titkos tárgyalásokat folytatott – Bethlen István megbízásából – a román-magyar megegyezés ügyében.

1944 őszén Horthy kormányzóval tárgyalt a háborúból való kiugrásról, Kolozsvár kiürítéséről. A város ugyan megmenekült, de saját javait, palotáját nem tudta megmenteni. Ősszel, a nyilas hatalomátvétel perceiben levelet írt a kormányzónak: „tekintettel arra, hogy magyar törvényhozásról többé szó sem lehet, van szerencsém Nagyméltóságoddal tudatni, hogy felsőházi tagságomról ezennel lemondok".

1945-ben vagyonától megfosztva, másodszor is visszatért Erdélybe, hogy részt vegyen Kolozsvár szellemi életében. Megírta politikai emlékiratát Huszonöt év címmel, ami csak 1992-ben került a magyar nyilvánosság elé.

1946-ban mutatták be színművét, az Utunk c. folyóirat szerkesztésében.

1949 elején kisajátították a tulajdonában lévő kolozsvári Tholdalagi-Korda palotát is, amelynek egyik kis lakrészében húzta meg magát. Szó szerint éhezett.

Előzőleg, 1947-től folyamatosan kérvényezte, hogy Magyarországra áttelepülhessen, de csak 1949 októberében érkezhetett Budapestre. Gyakran megfordult Reviczky utcai palotájának alagsorában, ahol egykori alkalmazottai látták vendégül.

1950. június 5-én hunyt el. Földi maradványait – végakarata szerint – 1976-ban helyezték el a kolozsvári műemlék Házsongárdi Temető családi kriptájában.

Az Éj királynőjének jelmezterveAz Éj királynőjének jelmezterve

 

A magyarországi (erdélyi) reneszánsz építészet egyik legszebb példányát, a bonchidai kastélyt először az SS-ek rabolták ki, majd a románok szinte a felismerhetetlenségig lerombolták. A román állam most tervbe vette ennek a ritka műemléknek a felújítását.

A kiállításon láthatjuk Bánffy Miklós Stróbl Zsigmond által bronzba öntött mellszobrát, édesanyja, báró Vay Irma szépséges márvány büsztjét, a Bánffy-család 1848-as díszkardját, fotókat, kiadott könyveket, apró emléktárgyakat és jelmezeket. A tablókon bemutatják az életművet angol nyelven is a résztvevő külföldi újságírók számára. A válogatottan különleges vendéglátást dr. Niklai Ákos csapatának köszönhettük.

 

DOBI ILDIKÓ

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.