Bánki Donát Emlékhónap Rendezvényekkel

A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Főiskola, a Gépipari Tudományos Egyesület és Bakonybánk község Önkormányzata Bánki Donát születése 150. évfordulójának előkészítése érdekében 2008 őszén Emlékbizottságot hozott létre jubileumi eseménysorozat szervezésére és koordinálására.

A Bánki Donát Emlékhónap rendezvényeinek és a kapcsolódó kiadványoknak a bemutatására az Emlékbizottság 2009. április 8-án tájékoztatót tartott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rektori Tanácstermében, azon a helyszínen, melyhez Bánki Donát munkásságának emléke is fűződik.

A tájékoztatón megjelentek megismerhették az eddig nyilvánosságot nem kapott, Bánki Donát által készített festményeket, köztük az önmagáról festett portrét is.

Dr. M. Csizmadia Béla professzor, az Emlékbizottság elnöke szólt a nagy tudósról, az emléknapokról és az alapított díjról.

Bánki Donát egyike volt a magyar tudományos, műszaki élet legnagyobbjainak, akit korának kimagasló elismertségű mérnökeként, nemzetközi tekintélyű professzorként, valamint több nemzetközi hírű találmány, szabadalom alkotójaként tartunk számon. Születésének jubileumi megünneplése hazánk műszaki nagyjainak méltó számontartására, emléküknek, munkásságuknak a nagyközönség előtti felelevenítésére is alkalmas. Bánki Donát tudós, a MTA tagja, professzor, a Műegyetem dékánja is volt. Munkássága az ország mai vezetőinek is üzen, de megszólítja az ifjúságot, a felsőfokú képzésben résztvevőkön kívül a középiskolásokat is. Figyelmeztet-emlékeztet bennünket; ő a maga korában olyan középiskolai természettudományos képzésben részesült, amely megalapozta későbbi munkásságát.

A Bánki Donát emlékét felelevenítő rendezvénysorozat 2009. május 8-tól június 6-ig tart, benne szoboravatással a Budapesti Műszaki Főiskolán, kiállítással és konferenciával.

–Május 14-én a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Műszaki értelmiség Napján előadást tart Bánki Donátról Michelberger Pál akadémikus.

–Május 15-én a Magyar Műszaki Értelmiség Napjának parlamenti rendezvényén a Parlament felsőházi termében dr.Molnár Károly miniszter ünnepélyes keretek között Bánki Donát Jubileumi Díjakat ad át. A díjakat egyszeri alkalommal, ezen a napon adják át az alapítók a kitüntetetteknek. A díjhoz kapcsolódóan Bánki Donát emlékkiállítás is nyílik a Parlamentben.

A nagy tudós születésének 150. évfordulójához kapcsolódóan alapítottak díjat, amely a műszaki értelmiség tudományos tevékenységének elismerését szolgálja. A díj alapító okiratát 2009. április 7-én írta alá dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, valamint két felsőoktatási rektor; a Budapesti Műszaki Főiskola nevében Dr. Rudas Imre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviseletében pedig Dr. Péceli Gábor.

A Bánki Donát Jubileumi Díjat azoknak a műszaki alkotó munkában kimagasló teljesítményt elért kutatóknak, műszaki szakembereknek adományozzák, akik alkotómunkájukkal elősegítik a magyar műszaki tudomány és szakterület nemzetközi hírnevének erősítését, jelentős gazdasági haszon elérését. A díjakat két kategóriában osztják ki, kategóriánként legfeljebb két személynek a műszaki tudományos kutatási teljesítményért, ill. a műszaki alkotó-munkáért.

A díj odaítélésére az Alapítók és az általuk felkért társadalmi, szakmai és tudományos szervezetek tesznek személyi javaslatot. A jelölőknek április 7-én küldött a Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala tájékoztatást a^: Díjról, megjelölve azt a határidőt, ameddig a szervezetenként két-két személyre szóló ajánlattétel megtehető. A díjazottakat hattagú kuratórium választja ki, amelybe az alapítók két-két főt delegálnak.

A díj részét képezi egy oklevél, egy Bánki Donát arcképét ábrázoló plakett, valamint a kísérő pénzjutalom. A pénzjutalom alapját képező összeget az Alapítók, valamint külső támogatók biztosítják.

Május 18-án a győri Széchenyi István Egyetemen emlékeznek meg Bánki Donátról, a városba a róla szóló vándorkiállítás 20-án érkezik.

Május 20-án érkezik a gödöllői Szent István Egyetem Gépfejlődéstörténeti Múzeumába a vándorkiállítás,

Június 5-én 10 órától a BME-n tudományos konferencián emlékeznek, majd koszorúzást tartanak az aulában.

Június 6-án, születésének 150. évfordulóján szülőfalujában, Bakonybánkon tartanak születésnapi megemlékezést, az eredetileg Löwinger családnevet viselő tudós emlékét itt évente ünneplik. A szokásos ünnepen kívül szobrot avatnak, itt tartják az országos ifjúsági pályázat eredményhirdetését, Bánki motort adnak át az emlékmúzeumnak, majd lerakják a Bánki Donát Bemutató Park alapkövét.

Az emlékhónaphoz kapcsolódva a Magyar Mérnöki Kamara (MMK), a Magyar Tudományos Akadémia, a Gépipari Tudományos Egyesület, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola két kategóriában pályázatot hirdet középiskolások, ill. egyetemi- és főiskolai hallhatók részére, a Bánki Donát alkotásainak modelleken való bemutatására, Bánki Donát tevékenységének bemutatására.

Pályázati információk: http://www.bankiemlehonap.hu/

A tájékoztatón Michelberger Pál akadémikus elmondta, Bánki Donát a XIX. század szülötte, az első olyan európai szintű gépész-tudósunk, aki tanulmányait idehaza végezte, addig nem volt ilyen. Európai hírű, sikeres tudós volt, aki még életében megkapta a méltó elismerést, publikációinak száma 150-re rúg, ennek harmadát németül, a többit franciául, egy kis részét angolul adta közre. Legismertebb munkája a Csonka Jánossal közösen kivitelezett karburátor szabadalma. Munkáiból három kiemelkedő darabot a müncheni Német (műszaki) Múzeum is őriz.

Nagyon sokoldalú szakember volt, a gázmotorokon és belsőégésű motorokon kívül foglalkozott gépszerkesztéssel a Ganz gyárban, tervezett gabonaelevátort, közreműködött a Mechwart féle eke megalkotásában, kiváló műegyetemi tankönyvei, egyetemi oktatómunkája képezte alapját a későbbi nagyhírű Pattantyús professzor munkásságának és alapműként forgatott tankönyvének. Foglalkoztatta a gépkocsi-tervezés és a repülőgép is, a vizi energia hasznosítására olcsó turbinát tervezett, megtervezte a Vaskapu erőművet is.

A mindennapi tevékenységek közepette egyaránt jól szót értett a munkásokkal és a professzortársakkal is, az óhatatlanul felmerülő konfliktusokat jól tudta kezelni. Egész életében képezte magát, egészen 63 éves korában bekövetkezett haláláig.

Dr.Palkovics László professzor Bánki Donát szellemi örökségét összefoglalva, a kiemelkedő képességek megbecsülése érdekében szükségesnek tartja ma

-az egyéni képességek korai feltárását,

-a jó oktatást,

-a hazai innovatív termelő vállalatok megtartását.

Német József professzor, az „In memoriam Bánki Donát" vándorkiállítás és a Bánki DVD gondozója Bánki Donát korát, a vasútépítés mindent mozgósító lendületét jellemezve emlékeztetett, a mai ifjúságot is ösztönözheti a tény; Jedlik Ányos 28 évesen alkotta meg saját találmányát, a „villámdelejes forgonyt", a dinamót! Messzemenően nincs még minden feltalálva…!

Az 1859. június 6-án született Bánki szülőapja az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvéd főorvosa volt, 1848 szellemét évtizedek múltán is őrizte, gyermekeit is úgy nevelte. Diákként Lovászpatonán, Pápán és Budapesten tanult, majd a budapesti (ma Markó utcai) főreáliskolában érettségizett. Ide járt a későbbi Nobel-díjas Gábor Dénes is. Bánki a Magyar kir. József Műegyetem Gépészmérnöki Karának hallgatója lett, s tanulmányait az 1880/81-es tanévben fejezte be. Már egyetemi hallgató korában a gázmotorokról (németül is) írt tanulmányával elnyerte a Műegyetem pályadíját. Utolsó éves hallgató, amikor Horváth Ignác professzor maga mellé vette tanársegédnek a Mechanika tanszékre.

Fiatal gépészmérnökként 1881-ben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban lett konstruktőr, majd 17 éven át a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyárban dolgozott, előbb konstruktőrként, majd végül főmérnökként. Itt készítette el és szabadalmaztatta első jelentős találmányát, a dinamométert, amelyet a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán-díjjal jutalmazott.

Ganz gyári működésének első éveiben bízták rá a Dunán érkező gabonaszállítmányok kirakását szolgáló Elevátor tervezését. Szoros kapcsolatba került a Műegyetem gépműhelyének vezetőjével, Csonka Jánossal, több közös szabadalmuk közül a legismertebb és leghíresebb az 1893. február 11-én bejegyzett „carburátor" (porlasztó). A világon ma 160 millió benzinmotor tartalmazza továbbgondolt alapötletüket.

1898-ban meghívták a Műegyetem II. Gépszerkezettan (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszékére tanszékvezető egyetemi tanárnak, majd egy év múlva a III. Gépszerkezettani Tanszék (Hidraulika és Hydrogépek) vezetését vette át. Híresek voltak oktatói táblarajzai, európai szintre fejlesztett laboratóriumai. 1914-1916 között a Műegyetem Gépészmérnöki Karának dékánja volt.

Az első világháború alatt a Vaskapu erőmű nagyszabású terve foglalkoztatta, az ott termelt energiát távvezetéken Budapestre kívánta vezetni, ezzel segítette volna az Alföld öntözését, az alföldi városok villamosítását is.

1922. augusztus 1-i váratlan halála mindezt meghiusította.

http://www.bankiemlekhonap.hu/

Harmat Lajos