Bealkonyul-e a kilométerórát visszatekerőknek?
5 perc olvasás
Jövő januártól az autók adásvétele, illetve műszaki vizsgája során leolvasott kilométeróra-állások is bekerülnek a központi járműnyilvántartásba. Az erről szóló törvénymódosítás mindenkinek lehetővé teszi majd, hogy ezekhez az adatokhoz korlátozás nélkül, 1250 forintos díj ellenében hozzáférjen. De vajon a rendelkezésre álló adatok alapján mennyire lehet elterjedt a kilométeróra visszatekerése, milyen változásokat hozhat a bevezetendő új szabályozás, illetve milyen további lépésekre volna szükség e gyakorlat hatékonyabb visszaszorításához? Ezeket a kérdéseket járja körbe a Használtautó.hu alábbi elemzése.
Jövő januártól az autók adásvétele, illetve műszaki vizsgája során leolvasott kilométeróra-állások is bekerülnek a központi járműnyilvántartásba. Az erről szóló törvénymódosítás mindenkinek lehetővé teszi majd, hogy ezekhez az adatokhoz korlátozás nélkül, 1250 forintos díj ellenében hozzáférjen. De vajon a rendelkezésre álló adatok alapján mennyire lehet elterjedt a kilométeróra visszatekerése, milyen változásokat hozhat a bevezetendő új szabályozás, illetve milyen további lépésekre volna szükség e gyakorlat hatékonyabb visszaszorításához? Ezeket a kérdéseket járja körbe a Használtautó.hu alábbi elemzése.
Az autós szakportálon aktuálisan kínált közel 70 ezer személyautó többségének esetében a hirdetők feltüntetik a kilométeróra-állást is: hét éves kor alatt arányuk 80 százalék felett van, és – bár folyamatosan csökkenő mértékben – egészen a járművek 18 éves koráig az autót kínálók többsége fontosnak tartja ezt az adatot feltűntetni. A kérdés az, mennyire bízhatunk ezekben az értékekben?
„A kínálat a kereslethez igyekszik igazodni, a vásárlók pedig sokszor teljesíthetetlen elvárásokat támasztanak, egyszerre szeretnének kedvező áron, keveset futott autóhoz jutni – magyarázza Szemes Árpád, a Használtautó.hu ügyvezetője. – Fontos lélektani határ a 100 ezer kilométeres szint, nem meglepő tehát hogy a kínálatban nagyon sok autó a 85-100 ezer kilométer közötti futásteljesítmény-kategóriákban sűrűsödik be, miközben kisebb mértékben szintén fontos határnak tűnik még a 125 ezres szint. Reálisan ennél jóval egyenletesebb eloszlást kellene kapnunk."
Az évjárat szerinti átlagos kilométereket vizsgáló következő ábrán egyértelműen látszik, hogy a személyautók 3-4 éves koráig nagyjából 25 ezer kilométernyi éves futásteljesítménnyel hirdetik a járműveket. Ám ezután látványosan ellaposodik a görbe, és a bevallott éves futás átlagos mértéke 10 ezer kilométer alá csökken. Még ha a negyedik év után már csupán évi 15 ezer kilométer átlagos futást tekintenénk is reális átlagnak, a tizenkét éves autóknál a meghirdetett értékek már az ennek megfelelő szinttől is 25 százalékkal maradnak el.
Hozhat-e érezhető változást az új szabályozás?
Egyértelmű, hogy a kilométerórák manipulációja ellen fel kell lépni, mert az többszörösen is károsítja az ilyen autó megvásárlóját: egyszer a reálisnál magasabb eladási ár miatt, ezt követően pedig a nem várt rossz műszaki állapot miatti javítások költségei révén. Súlyos károsodásokhoz vezethetnek a kilométerhez kötött alkatrészcserék elmaradásai is. A kilométeradatok nyilvántartását előíró új szabályozás ebben a tekintetben kétségtelen előrelépést jelent, ám áttörést önmagában néhány éven belül biztosan nem fog tudni elérni.
A vélhetően az egyik mintaként szolgáló belga Car-Pass rendszer néhány év alatt töredékére szorította vissza a manipulációk mértékét, ám ott nem csupán a tulajdonosváltás és a műszaki vizsga, hanem minden olyan esemény során központilag regisztrálják a kilométerállást, amelynek során bármilyen javítást, átvizsgálást végeznek az autón, akár egy szűrőcsere esetén is.
A magyar rendszerben ugyanakkor – a műszaki vizsgák időzítésének megfelelően – új autók esetén négy, míg használt autó esetén is két év telhet el anélkül, hogy az autó futásteljesítményének alakulásáról újabb adatot rögzítenének. Ez elegendően hosszú intervallum arra, hogy egyes piaci szereplőknek időről időre megérje manipulálni a kilométer-számlálót. Az adatrögzítés során ugyanis nem vizsgálják az értékek realitását, így elegendő, ha a következő rögzítéskor valamivel magasabb érték kerül nyilvántartásba.
„Egyelőre sok a kérdőjel az új szabályozással kapcsolatban: nem tudjuk, pontosan milyen rendszerben rögzítik az adatokat, mikor lehet majd elektronikusan is lekérni a szükséges információkat, és nem egyértelmű, hogy kapcsolódnak-e komoly szankciók a visszaélésekhez – sorolja a bizonytalansági tényezőket a Használtautó.hu ügyvezetője. – Szükséges, de vélhetően nem elégséges lépés lesz ez a piac tisztulásához vezető úton. Alapvető változást azonban csak olyan rendszer bevezetése hozna, amely jóval rendszeresebb adatrögzítést ír elő, illetve amelyben a lebukások gyakorisága és a retorziók súlya megfelelően elrettentő hatást gyakorol. Szintén fontos feltétel a szemlélet fokozatos változtatása is: az átlagos autóvásárlók végre számoljanak le irreális elvárásaikkal, a valós kínálati lehetőségekhez igazítva azokat."
