Bélyeggyűjtés

A bélyeggyűjtők kicsit habókos emberek. Albumjaik tartalmának gyarapítására sok mindenre képesek, erőn felüli anyagiak bevetésére, szabadidő feláldozására, vendégségben egy boríték elcsenésére. És gyönyörű nyári napon strand helyett a konyhaasztalnál görnyedve vizsgálni a papírdarabkák fogazatát. Két nagyobb csoportja van a gyűjtőknek, hagyományos és motívum gyűjtők. Utóbbiak szerethetik az állatokat, virágokat, városokat, híres embereket, gépkocsikat, repülőgépeget, nevezetes évfordulókat, festmény reprodukciókat. Mindezeket persze bélyegeken. Motívumgyűjtő vagyok, pénzzel kapcsolatos bélyegeket dédelgetek. Keletkezésük háttere is érdekel. Ennek személyes okai vannak, de ez egy másik történet. Válogattam néhányat az albumomból.

A múlt század húszas éveinek elején Korona volt a pénz neve. Az adóhivatal ügy szedte be a forgalmi adót, hogy különböző címletű adóbélyeget kellett venni, a számlára ragasztani és cégbélyegzővel lepecsételni.. Ennek hiányában nemcsak a számla volt érvénytelen, de a kibocsátó adócsalás és okirat hamisítás gyanújába is keveredett. Az ellenőrzés egyszerű volt, kiment a revizor a céghez, kérte a számlákat. Ha nem volt rajtuk az adóbélyeg, nemcsak a cégre, de a kibocsátóra is lesújtott.

A Postabank nem tévesztendő össze a Postatakarékpénztárral, az OTP jogelődjével. A Magyar Királyi Postatakarékpénztár 1886.-ban kezdte meg működését. Híres székháza Budapesten, a Hold utca 4. szám alatt volt. Lechner Ödön, a kor leghíresebb építésze tervezte. A másfél évig tartó építkezés 1901-ben fejeződött be. A magyaros szecesszió megalapozójának ez lett egyik legértékesebb munkája az Iparművészeti Múzeum mellett. Lenyűgöző párkányát és tetődíszítését a pécsi Zsolnay-gyár készítette. 1947-ben, a Takarékossági Világnap alkalmából két emlékbélyeget bocsátottak ki, a 40 filléresen a takarékosságot jelképező méhkas, a 60 filléresen a Postatakarékpénztár épülete látható.

A Takarékosság és biztosítás elnevezésű, hat darabból álló bélyegsorozat 1958-ban került forgalomba. Kétforintos címletén KST felirattal. Nagyobb munkahelyeken úgynevezett Kölcsönös Segítő Takarékpénztár (KST) működött. Minden hónapban, fizetési napkor be lehetett tenni egy összeget és karácsony előtt a teljes betétet kamattal együtt kifizették. A kamatok részben úgy keletkeztek, hogy év közben a tagok kölcsönt vehettek fel, amelyet mérsékelt kamat megfizetése mellett részletekben törleszthettek, de mindig csak az adott éven belül.

Az Állami Pénzjegynyomda történetében tükröződnek az elmúlt száz év közéleti fordulatai. 1926-ben kezdte meg működését..A Magyar Nemzeti Bank alapította, de önállóan működött. Beszerezték az akkori világszínvonalnak megfelelő nyomdagépeket. 1950-ben államosították és a Pénzügyminisztérium felügyelete alá helyezték. 1993-ban az Állami Vagyonkezelő Zrt. lett az irányító hatósága. 1997-től a Magyar Nemzeti Bank irányítja. Nemcsak bankjegyeket, de okmányokat, zárjegyeket, bélyegeket, okleveleket, értékpapírokat, bankkártyákat is gyártanak. A világ számos országába exportálják a legmodernebb technológiával, hologrammal, mágnescsíkkal dombornyomással készített termékeiket. A bélyeget 1976-ban, az alapítás 50. évfordulójára adták ki. Rajta az ugyanakkor megjelent 500 forintos és az 1926-os első készítmény, az ötpengős bankjegy. Ugyanebben az évben váltotta fel az értékét lassan elvesztő Koronát a konvertibilis Pengő.

Az új pénz elnevezésére pályázatot írtak ki, egyetlen feltétel volt, hogy a név megtalálható legyen a Klimpert-féle Éremlexikonban. Megindult a javaslatok áradata. Felsorolok néhányat: Márka, Dinár, Dénár, Arany, Tallér, Csengő, Csilling, Kuna, Líra, Triál, Aba, Batka, Babka, Forint, Florint, Font, Frank, Libertás, Kongó. Az illetékesek végül dr. Török László gépészmérnök „Pengő" javaslata mellett döntöttek.

Benedek Elek mesekönyvéből ismerhetjük meg a név eredetét. A Szeged környéki népmese hőse egy királyfi, akit gonosz emberek megöltek és felkötötték táltoslova hátára, az pedig vitte, vitte hetedhétországon át egészen egy rétig, ahol életfű termett. Ott ledobta a ló a királyfit a fűbe, hát uramfia, belőle egy szempillantás alatt élő ember lett, de még hétszerte erősebb is, mint volt. Ezt a királyfit Pengőnek hívták.

A Magyar Posta fiókjai 1969. óta működtek bankszerűen, betéteket kezeltek, átutalásokat hajtottak végre, hitelt folyósítottak a betéteseknek. 1988-ban átnevezték Postabank és Takarék Rt.-re, részvényeit bevezette a tőzsdére. 2004-ben a már Magyarországon működő Erste Bank Hungary megvásárolta a részvényeket, azóta országos fiókhálózatot épített ki egymillió lakossági ügyfelet szolgál ki, és ezerkétszáz bankjegykiadó automatát működtet. 1989-ben emlékbélyeget bocsátottak ki a Magyar Posta Bank működésének 20. évfordulójára.

1979-ben a berni Nemzetközi Numizmatikai Kongresszus alkalmából öttagú bélyegsorozatot adott ki régi magyar pénzek képével. 1) A Szent István dénárt valószínűleg koronázása alkalmából verette az uralkodó.

2) III. Béla királyunk nevéhez fűződik a magyar írásbeliség kezdete. 1180. körül kibocsátott, arab mintára készített rézpénzét székesfehérvári sírjának feltárásakor találták meg. Értéke felbecsülhetetlen, gyakran hamisítják.

3) Nagy Lajos Anjou király ezüst garasát 1359. évi koronázásakor adták ki. Előlapján a trónoló király látható.

4) Igazságos Mátyás királyunk 1467-ben pénzreformot vezetett be, ez új adókat, vámokat és dézsmákat jelentett. Ugyanebben az évben kezdték készíteni az aranyforintot, Körmöcbányán állítottak elő.

5) II. Ulászló guldenerjét a Dózsa -féle parasztfelkelés idején adhatták ki.

Láng Róbert