Berend T. Iván
3 perc olvasás
Ez az írás valószínűleg nem készült volna el, ha Beka, azaz Berend T, Iván nem fut be fiatalon egy fantasztikus, egyedülálló karriert. Négy évig együtt jártunk az általános (elemi) iskolába, gyermekbarátság volt, majd ő gimnáziumba ment, én polgáriba. De nem felejtett el, időnként összefutottunk vendéglőben, egy szálloda halljában, repülőtéren, vagy ahol előadást tartott és meghívott..Ha meglátott, odajött hozzám, barátságosan üdvözölt, röviden beszélgettünk. Amikor Amerikában lett vendégprofesszor, néhányszor levelet váltottuk.
Ez az írás valószínűleg nem készült volna el, ha Beka, azaz Berend T, Iván nem fut be fiatalon egy fantasztikus, egyedülálló karriert. Négy évig együtt jártunk az általános (elemi) iskolába, gyermekbarátság volt, majd ő gimnáziumba ment, én polgáriba. De nem felejtett el, időnként összefutottunk vendéglőben, egy szálloda halljában, repülőtéren, vagy ahol előadást tartott és meghívott..Ha meglátott, odajött hozzám, barátságosan üdvözölt, röviden beszélgettünk. Amikor Amerikában lett vendégprofesszor, néhányszor levelet váltottuk.
Nyolcvanöt éves. Érettségi után egyszerre tanult a Közgazdaságtudományi Egyetemen és az ELTE bölcsész karán. Gimnáziumi osztályfőnöke, Pach Zsigmond Pál tanácsára gazdaságtörténettel kezdett foglalkozni. Közgazdasági és történelemtanári diplomájának megszerzése után tanársegéd lett a Gazdaságtörténet tanszéken. Harmincnégy éves korában már a tudományok doktora, egyetemi tanár, Kossuth-díjas. Három évvel később tanszékvezető. Negyvenkét évesen a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, nemzetközi tekintélynek örvendő tudós. Könyveinek, tanulmányinak számát nem tudtam meghatározni. Hosszabb ideig a Magyar Történelmi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Nézeteit illetően baloldali gondolkodású, MSZMP-tag volt, egy ideig a Központi Bizottság is tagjai közé választotta. De önálló gondolkodását, tudományos kutatásait soha nem rendelte alá pártszempontoknak. A Kádár-rendszernek három tabu témája volt. A Szovjetunió érdekköréhez tartozás (Varsói Szerződés, KGST), az 1956-os forradalom és megtorlás és a munkásosztály vezető szerepe. Az első két kérdéssel tudományosan nem foglalkozott, bár hangsúlyozta műveiben a „sajátos Közép- és Kelet-európai fejlődést", amelybe a Szovjetuniót nem sorolta be. A munkásosztályt illetően meglehetősen eretnek nézeteket vallott, a magyar munkások számát, képzettségét, befolyását, anyagi helyzetét, kulturális szerepét illetően. „Tévelygését" az egypárt elnézte, tekintélyére, nemzetközi kapcsolataira szükség volt.
A rendszerváltás után egy ideig országgyűlési képviselő, majd elfogadta az University of California meghívását és professzori kinevezését Los Angelesben. Jelenleg is ott tanít középeurópai történelmet és gazdaságtörténetet. Az Osztrák Tudományos Akadémia, a British Academy és számos más tudományos intézet tagja. Azért közéletünkben is részt vesz írásaival.
Kár, hogy Berend T. Ivánt a magyar tudományos élet nélkülözni kénytelen. Sok honfitársunk van ebben a szituációban.
Láng Róbert