Biztonságos és átlátható rendszert teremt az új pénzügyi törvénycsomag

Biztonságosabb és átláthatóbb lesz a hazai pénzügyi rendszer – ezen belül kiemelten a befektetési szolgáltatási piac – az MNB szerint a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésére hivatott jogszabály-módosítások életbe lépésével. A jegybank üdvözli, hogy kihirdették az erről rendelkező törvénycsomagot. 

A tőkepiaci ügyfelek számára növeli az átláthatóságot, hogy a szolgáltatók kötelesek lesznek havonta értékpapírszámla-kivonatot küldeni nekik. Számlaegyenlegüket 2016. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapjáról anonim módon (havonta változó egyéni kóddal) is le tudják kérdezni, s össze tudják vetni a két adatot. A jegybank ugyanakkor a befektetési szolgáltatók által az MNB-honlapra elküldött összesített adatok, illetve a központi értéktár (KELER) által kezelt állományok adatainak egyezőségét ellenőrizi.

A pénzügyi szektor valamennyi intézménye ezentúl honlapján (ennek hiányában székhelyén kifüggesztve) köteles közzétenni a vele szemben hozott jegybanki határozatok rendelkező részének szövegét. A teljes pénzügyi piacon szigorodtak a telefonos panaszkezelési szabályok: az intézményeknek az eddigi egy helyett öt évig meg kell őrizniük az ügyfelek panaszbejelentéseinek hangfelvételét. Az ügyfél kérésére 15 napon belül ki kell adniuk annak hitelesített írásos jegyzőkönyvét.

Jelentősen erősíti a tőkepiac biztonságát, hogy 100 ezer euróra nő a Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítási kötelezettsége. A BEVA munkaszervezetét a továbbiakban az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) látja el, de a garanciaalapok – eltérő jellegük miatt – változatlanul elkülönülten működnek. A jegybank a jogalkotóval közösen további erőfeszítéseket tesz a befektetővédelmi szabályok ügyfelek számára kedvezőbbé tétele érdekében.

A pénzügyi szektorban a jövőben csak az eddigieknél szigorúbb előírásokat teljesítő, megfelelő ágazati minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók tevékenykedhetnek, akiket a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság felügyel. A kibocsátók esetében további szigorítást jelent a kibocsátói könyvvizsgálói minősítés bevezetése, s az, hogy egy adott kibocsátónál egy magánszemély legfeljebb öt évig végezhet könyvvizsgálatot, s ezután két üzleti évig nem láthat el ott ilyen feladatot. A könyvvizsgálóknak a jövőben számos esetben – például súlyos jogsértés, bűncselekmény gyanúja esetén – azonnal írásban jelezniük kell az általuk feltártakat az MNB-nek.

Szigorodtak a befektetési vállalkozások, alapkezelők és hitelintézetek vezető állású személyeire vonatkozó engedélyezési szabályok. A befektetési vállalkozásoknál e posztokra egyebek közt csak a jó üzleti hírnévvel rendelkező, legalább három éves pénzügyi-gazdasági vezetői gyakorlatot igazoló szakemberek választhatók meg.

A befektetési szolgáltatóknak a korábbiakhoz képest védettebb, zárt, auditált, a felügyelő hatóság számára azonnali ellenőrizhetőséget biztosító informatikai rendszereket kell üzemeltetniük. Szigorodtak a befektetési szolgáltatók szervezetén belül a felelősségi körök elkülönítésére, az összeférhetetlenségi előírásokra és a belső kontrollpontokra vonatkozó szabályok is. A befektetési vállalkozás alkalmazottja, foglalkoztatottja (hatósági eseteket kivéve) nem rendelkezhet az ügyfelek értékpapírszámlái felett az ügyfelek megbízottjaként.

Szintén a belső védelmi vonalakat erősíti, hogy a befektetési vállalkozásoknak és pénzügyi vállalkozásoknak – a jegybankhoz előzetesen bejelentett – megfelelő szakmai végzettséggel és tapasztalattal rendelkező belső ellenőrt kell kinevezniük, illetve hogy az 500 milliárd forint feletti mérlegfőösszegű, nem nyilvános részvénytársaságként működő hitelintézeteknél, befektetési vállalkozásoknál kötelező audit bizottságot is működtetni a döntéshozatalhoz.

A jövőben csak a megbízóval rendelkező közvetítő MNB általi nyilvántartásba vételére kerülhet sor a tőkepiacon is. A befektetési vállalkozásnak, árutőzsdei szolgáltatónak, mint megbízónak be kell jelentenie az MNB részére, ha a közvetítővel kötött szerződése megszűnt. Ebben az esetben az MNB törli a közvetítőt a nyilvántartásából.

A piac és az ügyfelek biztonsága érdekében erősödtek az MNB ellenőrzési és intézkedési jogosítványai. A jegybank szükség esetén – számos uniós felügyelet gyakorlatával megegyező módon – valamennyi pénzügyi piacon maximum 60 napra (ellenőrzéseket lefolytató, vezető testületi üléseken részt vevő) helyszíni vizsgálókat rendelhet ki a piaci szereplőkhöz.

Az MNB-nek a korábbiaknál sűrűbben – a befektetési szolgáltatóknál például az eddigi öt helyett háromévente – kell helyszíni vizsgálatot lefolytatnia az általa felügyelt piacok szereplőinél. A jegybank új eszközként rendkívüli célvizsgálatot indít, ha egy piaci szereplőnél az ügyfelek nagy számát érintő, jelentős rendszerkockázatú vagy a piacba vetett bizalmat veszélyeztető jogsértés gyanúja merül fel. Ha a gyors, hatékony ellenőrzéshez szükséges, s más módon nem oldható meg, a jegybank külső szakértőt is felkérhet vizsgálataihoz.

Az MNB a továbbiakban a helyszíni vizsgálatainál a felügyelt intézményeknél is alkalmazhat (eddig csak a jogosulatlan piaci szereplőknél alkalmazott) haladéktalan helyszíni ellenőrzést. Így egyes bizonyítási eszközök megsemmisítésének veszélye esetén a hatóság lezárt helyiségeket is felnyithat, az ellenőrzést az ott tartózkodók akarata ellenére is megtartva.

Az ilyen típusú vizsgálatokhoz – ellentétben egyes téves sajtóhírekkel – a jegybanknak minden esetben ügyészségi felhatalmazást kell kérnie vagy (késedelem veszélye esetén) legkésőbb öt napon belül meg kell küldenie az ügyészségnek a vizsgálati jegyzőkönyvet. Az MNB-nek a haladéktalanul megtartott helyszíni ellenőrzésekhez ezen felül minden esetben a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérnie. A piacfelügyeleti eljárás esetén előzetes bírói engedélyhez kötött helyszíni kutatásra kerülhet sor.