Bolyai-díj – negyedszer
10 perc olvasás 
2007. szeptember 30-án negyedik alkalommal adják át a magyar tudományos élet legrangosabb civil kezdeményezésű elismerését, a Bolyai-díjat. Az 50 ezer euróval járó elismerést egy független Díjbizottság döntése alapján Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság Elnöke nyújtja át a díjazottnak.
2007. szeptember 30-án negyedik alkalommal adják át a magyar tudományos élet legrangosabb civil kezdeményezésű elismerését, a Bolyai-díjat. Az 50 ezer euróval járó elismerést egy független Díjbizottság döntése alapján Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság Elnöke nyújtja át a díjazottnak.
A Bolyai-díj Alapítványt, civil kezdeményezésként, 1998 májusában hozta létre dr. Somody Imre üzletember,
dr. Somody Imréné, Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. elnöke és Lantos Csaba üzletember. Az Alapítványhoz
2001-ben csatlakozott Alexander Brody, író, szerkesztő és reklámszakember, valamint Várkonyi Attila üzletember.
Az alapítók megfogalmazták, a múlt lelkesítő példái és a jelen kiemelkedő eredményei adnak alapot a biztos jövő hitének, s a civil szférának a társadalom egészét érintő kihívások megoldásában a politikai és gazdasági hatalmat támogatnia kell.
A Bolyai-díj interdiszciplináris, tudományterülethez nem kötött elismerés. Az Alapító Okiratban foglaltak alapján a Bolyai-díj azon magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A Bolyai-díj nyerteséről egy független díjbizottság dönt, melynek elnöke a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke, tagjai pedig a magyar tudomány és közélet kiemelkedő személyiségei. Az elnök mellett a Díjbizottság további 14 tagból áll, melyek közül 7-et a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 7-et a Bolyai-Díj Alapítvány alapítói delegálnak. A díjazásra kerülő személyre vonatkozóan a Díjbizottság tagjai bárkitől kérhetnek, illetve fogadhatnak jelölést. A Díjbizottság pontos működési rendjét mindig az aktuális Díjbizottság alakítja ki, a működésében kialakult hagyományokkal összhangban.
Az Alapítvány szeptember 20-án tartott előzetes tájékoztatójáról tudunk beszámolni, melyen megjelent
dr.Freund Tamás, a Bolyai-díj 2000. évi birtokosa, agykutató,
dr.Bitskey Botond, a Díjbizottság tagja, a Köztársasági Elnöki Hivatal Hivatalvezető-helyettese,
dr.Szabó Gábor, a Bolyai-díj kuratóriumának elnöke, akadémikus, fizikus,
Karsai Béla, a Bolyai-díj Alapítvány alapító tagja, a Karsai Holding Rt. elnöke.
Videotelefonon át csatlakozott a tájékoztatóhoz dr.Bor Zsolt akadémikus, lézerfizikus, a Bolyai-díj 2004. évi díjazottja.
Bolyai-díj alapítóként vett részt a tájékoztatón dr.Somody Imre üzletember, Lantos Csaba üzletember,
Alexander Brody író, szerkesztő és reklámszakember, valamint Várkonyi Attila, a Fast Ventures kockázati tőkebefektető cég elnöke.
A Bolyai-díj 2007. évi díjazottja még nem ismeretes, a független Díjbizottság döntése szeptember 30-ra várható.
Karsai Béla, a Bolyai-díj Alapítvány alapító tagja szerint, az alapítók a tudásalapú társadalom küszöbén a gondolati alkotást, a társadalom számára hasznosítható és hasznosuló tudományos teljesítményt akarják a díjjal értékelni. Hangsúlyozta a Bolyai-díj hídképző szerepét a legfontosabb hagyományok és a kirajzolódó jövő között. Emlékeztetve a Bolyai-díj létrehozásának szándékairól, legfontosabb indítékként a tehetség megbecsülését jelölte meg. Közismert a magyar kreativitás, ennek jelentősége a tudás évszázadaiban még aktuálisabb, legértékesebb tőkénket, szellemi képességeinket kell értékrendünk középpontjába állítanunk. Az ország stratégiáját tudatosan erre az alkotóképességre kell építeni. A Bolyai-díj olyan szimbólummá válhat, amely felhívhatja valamennyiünk figyelmét arra, hogy felelősek vagyunk a tehetségek sorsáért.
Alexander Brody véleménye; egy díj jelölésénél nem az a fontos, hogy kik adják, hanem, hogy kik kapják. Az eddigi három díjazott személye mutatja, a Bolyai-díj fejlődése során elérheti, hogy a magyar Nobel-díjként emlegessék, egyfajta szimbólummá kell ezt a díjat emelni.
A Bolyai-díj történetének eddigi három díjazottja egyedülálló pályafutást mondhat magáénak.
A 2000-es év elismertje Dr. Freund Tamás akadémikus, agykutató volt, aki 2002 óta az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója. Dr. Freund Tamásnak és munkatársainak nagy szerepük van a szorongásgátlók és antiepileptikumok fejlesztésében.
Az elmúlt 7 évben ezen kutatásokon dolgozott Dr. Freund Tamás. 2004-ben az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (Federation of European Neuroscience Soieties, FENS) az elnökévé választották. A FENS az egyik legnagyobb és óriási presztízsű tudományos társaság Európában. A szervezet 33 európai ország agykutató társaságának a szövetségeként működik, taglétszáma 18 ezer fő. Dr. Freund Tamás két éves elnöki mandátuma alatt tovább erősítette a szövetség céljait: a Masters- és PhD-programok összehangolását, azok kompatibilissé tételét Európa valamennyi országában. A szövetség munkájának köszönhetően megnőtt a kutatók és hallgatók mobilitása a régión belül. 2005-ben az agykutató munkásságát Széchenyi-díjjal jutalmazták.
Dr. Freund Tamás kiemelt jelentőséget tulajdonít tudományos eredményeik közül a kannabisz hatásmechanizmusának meghatározásának. Az agy által termelt kannabisz-szerű molekulák (endokannabinoidok) szerepének tisztázása a normális agyműködésben, illetve részvételük igazolása agyi megbetegedésekben (pl. szorongás, epilepszia, addikció) nagy jelentőséggel bír. A kutatások társadalmi hasznossága és gazdasági jelentősége elvitathatatlan. Dr.Fereund és munkatársai együttműködnek a Richter Gedeon Gyógyszergyárral az általuk felfedezett új gyógyszercélpontokon ható gyógyszerek (szorongásgátlók, antiepileptikumok) fejlesztésében.
Dr. Freund Tamás saját eredményei mellett már tanítványai körében is sikeres követőkre talált, két tanítványa is sikerrel pályázott egy nagy nemzetközi grantra (Wellcome Trust), így saját kutatócsoportot alakíthattak az intézeten belül.
dr.Roska Tamás akadémikus, elektronikai mérnök-kutató, a Bolyai-díj 2002 díjazottja, jelenleg az Egyesült Államokban a Notre Dame egyetemen tanít. Figyelmét két terület köti le; a nagyon sok processzoros celluláris számítógépek témaköre, illetve kollégáival együtt azon dolgozik, hogy Európában elsőként indítsanak be egy új egyetemi alapképzési szakot az élő és élettelen információfeldolgozás találkozási pontját jelentő nano-bio-info-medicinális technológiák területén, molekuláris bionika néven. A vonatkozó munka az elmúlt pár évben az MTA SZTAKI-ban (Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet) és a Pázmány Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájában folyik. Az új szak, amelyet a Pázmány Egyetem és a Semmelweis Egyetem közösen indít 2008 szeptemberében, öt MTA kutatóintézet kollaborációjában, a jövő új iparágának, a gyógyítás új technológiáinak multidiszciplináris képzési alapját teremti meg Magyarországon.
Dr. Roska Tamás akadémikus beszámolója szerint, partnereiknél Sevilla-ban elkészült és a piacon megtalálható már egy 25 ezer processzoros celluláris vizuális mikroprocesszor, amely a csoportjuk által kidolgozott új celluláris analogikai számítógép elvén működik. Megjelentek a celluláris számítógép-szerveződés emulált digitális verziói is, amelyek lehetővé tették egy új projekt indítását mobil vak-tájékozódás segítésére, egyfajta bionikus szemüveg alkalmazásával.
A celluláris, akár millió processzoros chipekre épülő hullám-számítógépek elvi és programozási tulajdonságaival foglalkozva dr.Roska újfajta logika kialakulásának kezdetéről adhat számot. Az elemi logikai lépések és következtetések tér-időbeli hullámjelenségek. Ilyen elemi lépés, ha egy látványban felfedezzük a két szemű objektumokat, vagy egy tárgy megtapintásakor detektáljuk, hogy gömbszerű. Ezen logika elemei felfedhetők a látás, hallás, tapintás idegrendszeri szerveződéseiben is, s ez vezethet el a nanoméretű számítógép-architektúrákhoz is. Ennek kimunkálását az év során egy-egy amerikai kutatólaboratóriumban, Berkeley-ben és Notre Dame-ban is lehetősége volt folytatni.
A Bolyai-díj történetének legutóbbi elismertje dr.Bor Zsolt akadémikus, lézerfizikus, aki a Bolyai-díj óta tovább folytatta kutatásait a szemsebészet területén, több mint egy éve az AMO (Advanced Medical Optics) kutató-fejlesztő részlegében dolgozik Kaliforniában. A kutató munkásságának célja, hogy a látás élessége a természet adta korlátoknál is tökéletesebbé válhasson egy egyszerű műtét segítségével. Ez az un. szuperlátás azt jelenti, hogy a természet adta szemhibák korrigálásával a látás élessége, a szem felbontóképessége a fiatalkori látásélesség hatszorosára növelhető!
Az AMO a világ legnagyobb, a refraktiv szemsebészet területén működő vállalkozása. A refraktív szemsebészet egy lézeres eljárás, amely megszünteti a szem törőképességének hibáit és ezzel szükségtelenné teszi a szemüveg hordását. Az AMO 2007-ben vásárolta meg az Intralase Inc. céget, amely birtokolja a legjobb klinikai eredményeket eredményező lézeres refraktív eljárást. Az Intralase Inc.-t Juhász Tibor, Szegeden végzett fizikus alapította.
A videotelefonon Kaliforniából jelentkező dr.Bor felhívta a figyelmet, az Intralase technológia létrehozásában a magyar kutatóknak meghatározó szerepük van, ezzel az eljárással évente több, mint 1 millió szemműtétet végeznek. Dr. Bor Zsolt jelenleg az Intralase eljárások tökéletesítésén dolgozik, a cél; a műtéti eljárás idejének 10 másodperc alá szorítása. Cél továbbá a látás élességének a természet adta korlátoknál is tökéletesebbé tétele, a fentebb említett hatszoros élességű szuperlátás elérése. Elvi alapjai; az emberi szem alapbontása képes erre a teljesítményre, csak a szemlencse természetes, apróbb tökéletlenségeit kell korrigálni.
Jelenleg az elvégzett műtétek 25%-ában kétszer jobb lett a látás, mint a személy fiatalkori sajátja, a fennmaradó esetekben pedig ezt a fiatalkori állapotot sikerült elérni.
A kutatások egyik megrendelője az amerikai haditengerészet volt, ahol az anyahajókra gépeikkel leszálló pilóták kiképzése komoly összegekbe kerül, látásuk karbantartása fontos tényező. A lézeres műtét ezer dollárnyi költsége a kiképzési költségek mellett elhanyagolható, ezért támogatják a kutatást, hasonlóképpen a NASA-hoz.
A csapat hosszabb távú kutatási témája a zöldhályog (glaukoma), valamint a presbiópia műtéti kezelése.
A glaukoma a szem belső nyomásának növekedésében jelentkezik és kezelés hiányában vaksághoz vezethet. Presbiópia az a korral kialakuló állapot, amely eredményeként a kor előrehaladtával a szem fokozatosan elveszti azt a képességet, hogy úgy távolra, mint közelre is élesen lásson. A presbiópia idővel fokozatosan alakul ki, általában 50 éves kor felett már zavaró méreteket ölt és többnyire olvasószemüveg vagy bifokális szemüveg használatára kényszeríti az embereket. A presbiópia műtéti kezelési lehetősége minden 50 év feletti ember számára fontos lehet.
A Bolyai-díj 2007 Gálaműsort szeptember 30-án, vasárnap, a díj történetében először, a Magyar Televízió élőben közvetíti. A Vígszínházban zajló Gálaműsor műsorvezetője Kautczky Armand, a Madách Színház színművésze lesz, aki korábban már moderálta a rendezvényt.
2002-ben, mikor Dr. Roska Tamás munkásságát díjazták, szintén a színművész köszöntötte a Gálaműsor résztvevőit. A Bolyai-díj 2007 Gálaműsor jelentőségét emelik az Experidence táncegyüttes előadásai, a külföldön is elismerésnek örvendő együttes a Bolyai-díj 2007 Gálaműsoron Román Sándor „Best of Experidence" című koreográfiai válogatását mutatja be.
http://www.bolyaitestamentum.hu/?m=23
Harmat Lajos
