Nyugat-Európához képest meglehetősen alulreprezentált Magyarországon az egészségügyi berendezések, műszerek finanszírozása, bár pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy mekkora piacot is képvisel ez a szegmens.

A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai mellett ugyanis komoly finanszírozóként működnek maguk a gyártók és forgalmazók is – az esetek többségében hosszabb fizetési határidőt, részletre történő adásvételt, határozott idejű bérleti konstrukciót ajánlva a vevőknek -, ez utóbbi szolgáltatás nagyságrendjéről pedig sejtések vannak csupán. Ha mégis becsülni kellene, akkor az orvosi gépek és berendezések lízingpiaca mintegy 10 milliárd forintot tehet ki, azaz a teljes tavalyi gépfinanszírozásnak – és ide soroljuk többek között a mezőgazdasági, építőipari gépeket – hozzávetőlegesen 6-7 százalékát adja.

A növekedési potenciál adott

Az egészségügyi szektor finanszírozása ugyanakkor a piaci szereplők szerint komoly növekedési potenciállal rendelkezik, az egészségügyi ellátás eszközigénye az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének következtében jelentősen megnőtt, a hazai ellátás színvonalának javításához az eszközpark cseréje és bővítése szükséges. Az orvosigép-finanszírozás volumene egyes becslések szerint évente mintegy 30-40 százalékkal emelkedhet.

"A szektor átalakításával rengeteg orvos veszti el a munkáját, a többségük magánpraxison gondolkodik, ezzel párhuzamosan jelentős eszközberuházások várhatóak – világít rá a növekedés várható mozgatórugóira Kiss Zoltán, a közeljövőben az egészségügyi finanszírozásba is bekapcsolódó Hypo Alpe-Adria Leasing vezérigazgatója.

A tulajdonviszonyok változása – így az egyes kórházak „magánosodása" – szintén beruházásokat indukál, hiszen a páciens azt a rendelőt keresi fel, amely korszerűen felszerelt; nem beszélve az egyre szaporodó magánklinikák növekvő eszközigényéről, amelyek a legkorszerűbb berendezéseket használják.

A magánszektor mellett ráadásul az állami, önkormányzati, minisztériumi, egyházi tulajdonban lévő intézmények finanszírozási lehetőségei terén is komoly alternatívát jelenthet a lízing, hiszen ezek eszközellátottsága jellemzően nem túl jó, régi, elavult gépekkel dolgoznak – néhány kivételtől eltekintve -, és bár a túléléshez a közeljövőben szintén igen jelentős eszköz beszerzésekre, fejlesztésekre lesz szükség, melyhez központi forrásra nem igazán számíthatnak.

Nem elhanyagolhatóak ugyanakkor a bizonytalansági tényezők sem. Az egészségügy pénzügyi helyzete igen rossz, a késedelmes fizetéssel szinte minden esetben számolni kell, hiszen például az állami, önkormányzati tulajdonban lévő kórházak éves költségvetése már eleve deficites. A magánklinikák esetében egyelőre csődről nem lehetett hallani, mint ahogy a kisebb egészségügyi intézmények, így például a fogorvosok esetében is meglehetősen ritka a tönkrement vállalkozás. „Ráadásul annyira zárt kör az orvosoké, hogy akiről bármilyen negatív információ elterjed – például az, hogy nem tudja fizetni a havi díjait -, szakmai berkeken belül egy életre leírja magát." – fogalmaz Kiss Zoltán.

Kockázati szempontból a különböző kártérítési perek elszaporodása, azok cash-flow kihatásai és a kapcsolódó szolid színvonalú felelősségbiztosítási szerződések, illetve a korlátozott biztosítói kártérítési felelősség emelhető még ki. „A magánpraxisoknál talán az egyetlen reális veszély a mortalitás, ami egy életbiztosítással kiküszöbölhető" – jegyzi meg a Hypo Alpe-Adria Leasing vezérigazgatója.

Vélhetően a kockázati elemek is szerepet játszanak abban, hogy egyelőre viszonylag kevés, féltucatnyi piaci szereplő (CIB Lízing, Siemens Leasing, UniCredit Leasing, SG, Raiffeisen Lízing, Budapest Lízing) foglalkozik egészségügyi berendezések, műszerek finanszírozásával. A piac ugyanakkor meglehetősen koncentrált: a lízing keretében történő kihelyezés jelentős hányadát ugyanis két társaság, a CIB Lízing és a Siemens Lízing adja.

A fogászati berendezésektől a CT gépekig

Az orvosieszköz-finanszírozás közel felét a fogászati, illetve fogtechnikai gépek lízingje adja, amelynek keretében az alaptevékenységhez szükséges eszközöket keresik az érdeklődők (fogászati kezelőegységek), de nem ritka az sem, hogy egy teljes fogászati rendelő berendezésének a finanszírozását igénylik.

A kórházak, rendelőintézetek, magánkórházak, illetve a privát vállalkozások esetében a lízing főként a járóbeteg-ellátás területére jellemző, s ebben a körbe ugyanúgy beletartoznak az alapellátást szolgáló háziorvosi eszközök (például EKG), mint a legnagyobb értéket képviselő, több százmilliós értékű, a klinikai diagnosztikában használatos berendezések (CT, MR), laborok, vese-dialízis berendezések.

„Minden tárgyi eszköznek minősülő gép, berendezés finanszírozásában fantáziát látunk mi is, amelynek értéke meghaladja az egymillió forintot. Felső határt előre nem állapítunk meg" – fogalmaz Kiss Zoltán.

Lízing vagy bankhitel?

Felvetődhet a kérdés: mi szól a lízing mellett? A lízing esetében a finanszírozás fedezete maga a lízingtárgy, vagyis a megvásárolni kívánt gép, berendezés, ezért kevesebb egyéb biztosítékra van szükség, mint hitel esetében. Igaz, a finanszírozhatóság megítélésében az eszköz mellett egyaránt fontos szerepet játszik az ügyfél minősítése is, bár a lízingtárgyak esetleges visszavétele etikai problémát is felvet, főként, ha életmentő berendezésekről van szó. „Esetleges nemfizetés esetén az eszközök nem biztos, hogy "elhozhatók". Ezért lényeges a partner megfelelő megválasztása" – világít rá az esetleges problémákra Kiss Zoltán.

A lízing korántsem számít drágább finanszírozási formának, mint a bankhitel, kamatkondíciói versenyképesek a beruházási hitelekével, sőt a lízingcégek a kamaton kívül egyéb költségeket (például hitelbírálati díj, rendelkezésre tartási jutalék, folyósítási jutalék, számlavezetési költség) többnyire nem számítanak fel a futamidő alatt az ügyfeleknek. A lízingszerződés megkötésének folyamata számottevően gyorsabb a banki folyamatoknál: ez egyrészt az eszközkockázatot is figyelembe vevő döntési rendnek, másrészt a közjegyzői közreműködést nem igénylő szerződési lehetőségnek köszönhető. Nem beszélve arról, hogy miután a lízingcégek minimális kezdőrészlet lehetőséget biztosítanak, az egészségügyi piac szereplői lehetőséget kapnak arra, hogy ne saját tőkéjüket és pénztartalékaikat kössék le.

A vevők részéről jellemző elvárásként szerepel a minél alacsonyabb önrész (akár nulla százalékos, sőt a díjfizetésekre vonatkozó türelmi időt is elvárnak a lízingbevevők), a minél hosszabb futamidő (jellemzően 5-6 év) és a minél olcsóbb finanszírozás (deviza alapú, azaz euró, svájci frank alapú finanszírozások térnyerése).

Az ágazatban ugyanakkor erős a verseny. Gyors, egynapos döntéshozatal, működő scoring rendszer, nagyon leegyszerűsített ügyféloldali papírigény – Kiss Zoltán szerint többek között ezen szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy komolyabb szeletet tudjanak kihasítani az egészségügyi gépek, berendezések finanszírozásának piacán az elkövetkező időszakban. Elsődleges célként az úgynevezett kis szállítók megnyerését emelte ki, miután ügyféloldali megkeresés nagyon kevés van: a forgalom 95 százalékát a szállítók generálják.

A lízing előnyei:

– A lízingcégek nem számolnak fel járulékos költségeket, így például hitelbírálati díjat

-A finanszírozott eszközök fedezetértékét magasabb értéken veszik figyelembe, azaz alapvetően eszköz alapon tudnak működni ezen finanszírozási termékek

-Fedezetértékelés szempontjából a lízingcégek több tapasztalattal rendelkeznek, ezáltal gyorsabb, rugalmasabb finanszírozást nyújtanak a partnereknek

– Ügyfeleket banki szempontok alapján, az adott ágazat jellemzőinek figyelembe vételével vizsgálják, viszont a finanszírozási kérelmek elbírálása gyors, a döntés-előkészítő munka rugalmas

– Olyan speciális berendezések értékesítésében is szerepet játszik a finanszírozás, amelyre egy "normál" adás-vétel keretében nem lenne fizetőképes kereslet