Brit lap: “gyanakvás és bizalmatlanság” kíséri a román munkavállalókat
6 perc olvasás
Napokat utaznak busszal Bukarestből Londonig a Nagy-Britanniában boldogulni próbáló román munkavállalók, abban a tudatban, hogy gyanakvás és bizalmatlanság kíséri őket hosszú útjukon, s ők azok, akiket végül átvernek – írta helyszíni riportjában a Mail on Sunday.
Napokat utaznak busszal Bukarestből Londonig a Nagy-Britanniában boldogulni próbáló román munkavállalók, abban a tudatban, hogy gyanakvás és bizalmatlanság kíséri őket hosszú útjukon, s ők azok, akiket végül átvernek – írta helyszíni riportjában a Mail on Sunday.
A szabályozás nélküli EU-bevándorlás ellen folyamatosan kampányoló konzervatív vasárnapi brit tömeglap riportere elkísért egy román csoportot, amely busszal indult útnak Bukarestből Londonba a román és a bolgár munkavállalókkal szembeni átmeneti nyugati korlátozások feloldása után.
Allan Hall riporter állítása szerint a buszt már a magyar határon megállították, és a magyar határőrök 300 euró "díjat" követeltek. A fizetés elmaradása esetére azzal fenyegetőztek, hogy a buszt 12 órára feltartóztatják, és minden csomagot és menetokmányt átvizsgálnak.
A Mail on Sunday munkatársának a román busz egyik sofőrje elmondta, hogy "mindig ez történik (…) látják, hogy románok vagyunk, és ez zöld jelzés arra, hogy kifosszanak bennünket". "Ha nem fizetünk, minden egyes csomagot kinyittatnak, minden okmányt átvizsgálnak, tárgyakat koboznak el (…) Ez korrupció, de fizetünk, mert fizetnünk kell" – idézi a riporter a román buszsofőrt.
A riport szerint azok az utazók, akik már megtették a kétezer kilométeres utat, korábban is megtapasztalták ezt, ezért senki nem panaszkodott a buszon, amikor "körbeindult a kalap" a kenőpénz összegyűjtése végett.
A Mail on Sunday újságírója idézett egy utast is, aki szerint "a magyarok rutinszerűen ezt csinálják".
A 80 fontnak (29 ezer forintnak) megfelelő jegyárért senki nem várt – és nem is kapott – első osztályú ellátást. A buszon nem volt mellékhelyiség, az egyetlen szórakoztatóeszköz egy rádió volt, a romániai és a magyarországi megállóhelyek állapotát pedig még a "primitív" jelző sem adja igazán vissza – áll a brit lap vasárnapi riportjában.
Az újságíró ugyanakkor hangsúlyozta a cikkben, hogy a busz utasai közül gyakorlatilag mindenkinek volt munkája Nagy-Britanniában, és nem a brit jóléti rendszer kihasználása volt utazásuk célja.
Az Európai Unió alapítói sem számolhattak olyan mértékű "népvándorlással", amilyen az EU kelet-európai bővítése után nyugat felé megindult, ezért szükséges az unión belüli munkaerőmozgás szabályozásának átalakítása – mondta vasárnap a brit miniszterelnök.
David Cameron a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában alig burkoltan az EU további bővítésének brit vétóját is kilátásba helyezte a London által igényelt szigorítások elmaradása esetére.
A konzervatív párti kormányfő szerint az EU-n belüli szabad mozgásnak "vannak jó részei", számos külföldön élő és dolgozó brit állampolgár is élvezi ennek előnyeit, emellett Nagy-Britanniának is haszna származik a szakképzett külföldi munkaerőből.
Cameron szerint ugyanakkor két "félrecsúszott" eleme is van a korlátozás nélküli munkaerő-áramlásnak. Az egyik az, hogy sokan csak a szociális juttatásokért költöznek más EU-országokba, és ezt meg kell akadályozni, a másik a munkaerő-vándorlás puszta mérete.
Miután Lengyelország, Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz, 1,5 millióan érkeztek a térségből Nagy-Britanniába. "Ez masszív népvándorlás, és ezért a jelenleginél jobb szabályozásra van szükség" – fogalmazott Cameron a vasárnapi BBC-műsorban.
A brit kormányfő szerint ez "teljes mértékben elérhető", tekintettel arra, hogy új tagállamok felvételéhez egyhangú döntésre van szükség az EU-tagok részéről a bővítés feltételeiről. Cameron nem mondta ki a "vétó" szót, de kijelentette: az egyhangú döntés követelménye révén Nagy-Britanniának lehetősége lesz a jövőbeni EU-bővítési döntések során arra, hogy az új tagok felvétele fejében a jelenleginél "keményebb, robusztusabb" szabályozáshoz ragaszkodjék.
A brit miniszterelnök a vasárnapi BBC-interjúban nem erősítette meg, de nem is cáfolta egyértelműen azokat a brit sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Konzervatív Párt 75 ezerben szabná meg a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának éves kvótáját.
Ez az elképzelés a brit kormánykoalíción belül is komoly nézeteltérésekhez vezetett; a kisebbik kormánypárt, a Liberális Demokraták vezető politikusai többször is nyilvánosan szembeszegültek e – hivatalosan egyelőre be sem jelentett – tervvel.
Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere, aki Nick Clegg miniszterelnök-helyettes után a kormány második legmagasabb rangú liberális demokrata tagja, a minap – ugyancsak a BBC televíziónak nyilatkozva – törvénysértőnek és kivitelezhetetlennek nevezte az EU-állampolgárok betelepülésének számszerű korlátozását.
London az EU-bevándorlás szigorításának brit tervei miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.
A vasárnapi BBC-interjúban David Cameron megerősítette azt a hivatalosan már tavaly bejelentett tervet, amely szerint ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ben esedékes parlamenti választások után, a brit választók 2017 végéig népszavazáson dönthetnek arról, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e. A kormányfő megerősítette ugyanakkor azt is, hogy addig a brit kormány újratárgyalja viszonyrendszerét az EU-val, és így a választóknak valójában azt kell majd eldönteniük, hogy a tárgyalások eredményeként kialakult új viszonyrendszer alapján is az unióban szeretnék-e látni hazájukat.
A vasárnap közölt legfrissebb felmérés szerint jelentős – és immár csaknem abszolút – többségben vannak azok, akik szerint Nagy-Britanniának ki kellene lépnie az EU-ból.
A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi lap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a brit választók 50 százaléka a kilépésre szavazna, és csak 33 százalék voksolna a brit EU-tagság fenntartására. A lap hangsúlyozza, hogy a tavaly júniusban elvégzett hasonló felmérés a távozáspártiak minimális többségét jelezte: akkor 45:44 volt a kilépést és a maradást pártolók aránya.
Kertész Róbert
gke \ ktl \ kho
MTI 2014. január 5., vasárnap 16:26
