2014. március 13-án nyílt meg Budapesten Európa szabadalmi bíráinak Bíróképző Központja a budapesti Várnegyedben, a Szentháromság téren álló klasszikus épületben, a Magyarság Házában.

2014. március 13-án nyílt meg Budapesten Európa szabadalmi bíráinak Bíróképző Központja a budapesti Várnegyedben, a Szentháromság téren álló klasszikus épületben, a Magyarság Házában.

 Az új nemzetközi intézménynek Budapestre való települése az európai szabadalmi reformot megvalósító tárgyalások hazai vonatkozású eredménye, a magyar főváros adhat otthont az Egységes Szabadalmi Bírósághoz (ESZB) kapcsolódó Bíróképző Központnak. Az európai kontinens új nemzetközi bírói fórumának most megnyitott oktatási központja az ESZB bíráinak és bírójelöltjeinek képzését és továbbképzését koordináló irodaként fog működni.

 A megnyitás alkalmából szervezett kétnapos (2014. március 13-14.) nemzetközi konferencia megnyitóján köszöntőbeszédet mondott  Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter;  Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára;  Benoît Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke;  António Campinos, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal elnöke és  Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.  

 A köszöntőket követően nyitóbeszédet mondott Paul van Beukering, az ESZB Előkészítő Bizottság elnöke (Holland Gazdasági, Mezőgazdasági és Innovációs Minisztérium) és Várhelyi Olivér, az ESZB Előkészítő Bizottság Humán Erőforrás és Képzési Csoportjának koordinátora (rendkívüli és meghatalmazott nagykövet és helyettes állandó képviselő Magyarország EU-hoz Akkreditált Állandó Képviseletén).

 A konferencián a központ feladatai mellett szó esik az egységes hatályú európai szabadalom és az új európai szabadalmi bíráskodás várhatóan 2015-ben működésbe lépő rendszeréről, valamint Magyarország ezzel kapcsolatban vállalt feladatairól is.  

 Cséfalvay Zoltán parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár szerint, Magyarországnak az Európai Tanács elnökségében 2011-ben betöltött féléve eredménye ma érett be, az európai gazdaság globális versenyképességét nagymértékben növelő új szabadalmi rendszer létrejötte vitathatatlanul a magyar elnökség komoly erőfeszítéseinek is köszönhető. A bíróképzési központtal már a második EU-s intézmény kezdi meg Magyarországon működését, az első az Európai Innovációs és Technológiai Intézet volt. Az Európai Unió új szabadalmi rendszerében résztvevő tagállamok egyhangúan döntöttek arról, hogy az innovációs értékláncban kulcsszerepet betöltő szabadalmi bírákat Budapesten képezzék.   

 Az egységes szabadalom fontosságáról az államtitkár elmondta, bevezetésével;

 Egységesebb és olcsóbb lesz a szabadalmak értékesítése s a szabadalmaztatás (jelenleg egy egységes európai szabadalom átlagos bevetési költsége 36 ezer euró, USA-ban ez 3 ezer, Kínában 600 euró). Versenyhátrány! Európában öt évtizeden át ezzel „megadóztatták" az innovációt. A bírók képzése, majd az új szabadalmi rendszer elindulása után ez a 36 ezer euró először 6.500-ra, majd átlagosan 5 ezer euróra csökkenhet. Csökkennek egyúttal az adminisztrációs terhek, az egymástól különböző jogi rendszerekből adódó jogbizonytalanságok a vállalkozók, felfedezők számára. Egy szabadalom egy helyre való bemutatásával az 25 országra lesz érvényes.  

 További előnye az egységes bíráskodásnak és egységes szabadalmi rendszernek, hogy egységesíti a belső piacot.

Ebből következően, a nagyobb, egységesebb piacon előnyösebb lesz az innovációba való befektetés. A nagyobb piacon zajló erősebb verseny, annál nagyobb lesz a vállalkozók indíttatása az innovációba való befektetésre.  

A piac integráltsága szoros összefüggésben van a versenyképességgel és az innovációval.  

 Európa az utóbbi évtizedben az innovációs versenyfutásban lemaradóban van, ezt mutatja a bejegyzett szabadalmak globális eloszlása. Az egységes európai szabadalom létrejötte megteremti a kapcsolatot a tudományos kutatás és a vállalkozás között, egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lesz.  

 Az egységes európai szabadalom nagyban hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatás bővítéséhez.

Ennek hazai gazdasági súlyát jelzi, hogy a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok hozzájárulása a GDP-hez Magyarországon 45%, az uniós átlag 39%, előttünk csak az írek és a németek vannak! Magyarország a hetedik helyen van a kreatív iparágaknak a javak exportjához viszított arányában és kilencedik helyen áll globális szinten az un. high-tech termékek nettó exportjában. A magyar gazdaság és a magyar vállalkozók számára rendkívül fontos tehát az európai szabadalmakkal kapcsolatban elindult folyamat.  

 Remélhető, hogy a bíróképzési központ egy szellemi központtá válik, s elősegíti, hogy Magyarország belátható időn belül a térség nagyon erős innovációs központjává válik.  

 Benoît Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office, EPO) elnöke üdvözlő beszédében arról szólt, hogy a bíróképző központ megnyitása további előrelépést jelent az egységes szabadalmi bíráskodás rendszerének létrehozásában, a jövőbeni Európai Szabadalmi Bíróság létrehozásában. A központ előnyére szolgál majd az európai feltalálóknak és az európai iparnak. Az egységes szabadalmi rendszer sikerének központi elemét az új bíróság joghatóságának a jogkereső közönség általi elismerése fogja jelezni.  

A központ létrehozása a magyar hatóságok együttműködésének köszönhetően, jól áll. Az igen magas minőségű európai szabadalmi bíróság létrehozásához nagyon tapasztalt és jól képzett bírákra van szükség, a szükséges képzési feladatot fogja ellátni ez a központ.  

A képzésre összesen 60 helyet fognak meghirdetni, amely pozícióra már 1.300-an jelentkeztek, szellemi tulajdonnal foglalkozó bírók, ügyészek, szabadalmi ügyvivők, és egyéb érdekeltek jelentkeztek. A kiválasztásnál jogi képzettség, ill. műszaki és tudományos képzettség szükséges.   

Az 1973 óta működő Európai Szabadalmi Hivatal gazdag tapasztalattal rendelkezik a szabadalmi szakértők képzésében, felajánlja szakértelmét és tudását egy új európai centralizált európai szabadalmi bíróság létrehozásának megkönnyítésére.  

Az EPO 38 (európai és Európán kívüli) tagállamot tömörít, ezek számára ad ki európai szabadalmakat egységes hatállyal. Az európai gazdaság versenyképessége szempontjából nagyon fontos szerepet játszik a szabványok védelme. Az EPO a szabadalmak és védjegyek védelmében élen jár a világban. Magyarország nagyon előnyös helyzetet foglal el ezekben a témákban. 

www.epo.org

 António Campinos, az EU szakosított intézménye, a spanyolországi Alicante székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) elnöke, köszöntőbeszédében elmondta, nagy örömmel támogatják a magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, mint az Európai Védjegy és Design Hálózatban dolgozó partnerüket.   

Az OHIM feladata az európai szabadalmak és védjegyminták lajstromozása. A szellemitulajdon-jogok minden formája a növekedés és a munkahelyteremtés hajtóereje. Tanulmányuk, melyet az elmúlt évben az Európai Szabadalmi Hivatallal közösen tettek közzé, azt mutatta ki, hogy a szellemi tulajdont erőteljesen megjelenítő iparágak, amelyek a szabadalmakat, védjegyeket, formatervezési mintákat, földrajzi árujelzőket, és a szerzői jogot intenzíven használják, az EU-ban a munkahelyek több mint negyedét és a gazdasági tevékenység több mint harmadát hozzák létre.

Mindenki számára egyértelmű, hogy a szellemi tulajdon hasznos az Európai Uniós gazdaságnak, s a jelen konferencia által érintett téma is további előrelépést jelent a szellemi tulajdon védelmének megerősítésében.    

Magyarországnak köszönetet mondanak, hogy meggyőzte az illetékes tanácsot egy vonatkozó képzési központ létjogosultságáról, fontosságáról, s hogy ennek Budapesten legyen a helyszíne. A képzésben egyaránt fontos szerepet kell játszania a (szakirányú) jognak és a szaknyelvnek.

Bármely jó közigazgatás egy nagyon jól működő, s megbízható szabadalmi rendszert igényel. Az EU-val a munkahelyek 35%-a, s az összes bevétel 39%-a kapcsolódik olyan területekhez, amelyek profitálnak a szellemi tulajdonból. Nagyon fontos tehát ez a terület.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bels%C5%91_Piaci_Harmoniz%C3%A1ci%C3%B3s_Hivatal

 Paul van Beukering, az ESZB Előkészítő Bizottság elnöke a bírák felkészítésével kapcsolatban elmondta, amennyiben azt szeretnénk, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróság a legjobbak között legyen a világon, akkor a legjobb bírákra van szükségünk, akik csak elérhetőek, hiszen ők jelentik a Bíróság legfontosabb szellemi tőkéjét. Ennek elérése érdekében képzésük, továbbképzésük alapvető fontosságú.

 Várhelyi Olivér,  az ESZB Előkészítő Bizottság Humán Erőforrás és Képzési Csoportjának koordinátora (rendkívüli és meghatalmazott nagykövet és helyettes állandó képviselő Magyarország EU-hoz Akkreditált Állandó Képviseletén) a budapesti Bíróképző Központ ünnepélyes felavatását az Európai Szabadalmi Bíróság létrehozásának első, meghatározó állomásának nevezte. Az új szabadalmi rendszer megteremtése mérföldkövet jelent az EU versenyképessége szempontjából, olyan tudásbázis jön majd létre a budapesti képzési központban, amely nagyban hozzájárul az innovációhoz és a kutatás-fejlesztéshez. A bírójelöltek előválogatási eljárása  hamarosan befejeződik, így minden készen áll ahhoz, hogy 2014 szeptemberétől a képzési munka is megkezdődhessen.

 Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke elmondta, a magyar szabadalmi rendszer 2015-ben lesz 120 éves. Az európai innovációs folyamatokban Magyarország nem csupán a Rubik-kocka, az üvegbeton vagy a sebészeti lézerkés kreatív alkotóműhelyének szerepét tölti be, hanem a szellemi tulajdont erőteljesen megjelenítő  ágazatoknak a GDP-hez, ill. a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulásának arányában is dobogós helyen szerepel. Mindez kiváló háttért biztosít az egységes hatályú európai szabadalmi rendszer bíróképző központjának működtetéséhez. Budapest igényes kereteket mutat fel a műszaki, jogi és gazdasági ismereteket egyesítő, új joggyakorlat értő gondozásához.

 

Az egységes európai szabadalmi rendszer

 Az európai szabadalmi rendszer reformjának két, egymással összefüggő területe:   

az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) létrehozása 

az egységes európai szabadalmi oltalom megteremtése

 

Az uniós szabadalom létrehozatalának folyamata, a nyelvi kérdések okozta többszöri megtorpanás miatt, már évtizedek óta zajlik, de a 2011-es magyar EU elnökség alatt komoly lendületet kapott.

 

Az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB)

 Az európai szabadalmi reform egyik pillérét az az ESZB-megállapodás képezi, melyet 25 tagállam 2013 februárjában írt alá. A megállapodás a benne részes EU tagállamok nemzeti bíróságainak egyes feladatait átvevő közös, nemzetközi bírósági szervezetet hoz létre mind az egységes hatályú, mind a „hagyományos" európai szabadalmakkal összefüggő jogviták rendezésére. A reform eredményeképpen az ilyen szabadalmakkal kapcsolatos jogérvényesítési és megsemmisítési eljárások a legalább hétéves átmeneti időszak lejártát követően, kikerülnek a tagállami bíróságok és hatóságok hatásköréből.

 Az ESZB kizárólagos hatáskörébe tartoznak majd az európai szabadalmak bitorlásával és érvényességével kapcsolatos ügyek. A bíróság a helyi (vagy regionális) divíziókból és a Párizsban, Münchenben és Londonban felállítandó központi divízióból álló elsőfokú bíróságból, valamint a fellebbviteli fórumból tevődik össze, olyan, nemzetközi összetételű tanácsokkal, amelyekben a szükséges műszaki szakértelmet is biztosítják. E bíróság az uniós jog elsőbbségének tiszteletben tartásával működik majd, az uniós jog értelmezésének és érvényességének kérdéseiben, az előzetes döntéshozatali eljárás segítségével, szorosan együttműködve az EU Bíróságával.

 

Az ESZB-megállapodás aláírását követően, a rendszer mielőbbi felállítása érdekében, a tagállamok egy Előkészítő Bizottságot hoztak létre a legsürgősebb előkészítő feladatok ellátására.   Az ESZB-megállapodás hatálybalépésére 2015 első felét tűzték ki célul, ennek előfeltétele azonban, hogy legalább 13 tagállam (köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország) ratifikálja a  szerződést.  

Eddig csupán Ausztria erősítette meg a megállapodást, de már számos tagállamban, így az Egyesült Királyságban és Belgiumban is megkezdődtek az ilyen irányú előkészületek, Málta és Franciaország pedig a ratifikációhoz szükséges parlamenti eljárás végére ért. Magyarország a megfelelő hatásvizsgálatok eredményei, valamint a rendszer végrehajtásához szükséges alapvető információk birtokában hozza meg a döntést a megállapodás kihirdetéséről, várhatóan 2014 folyamán kidolgozva az ehhez szükséges előterjesztést.  

Az Előkészítő Bizottság öt munkacsoportjának elsődleges feladata, hogy a szükséges részletszabályokat kidolgozzák az ESZB-megállapodás hatálybalépése előtt, de gondoskodnia kell a finanszírozási kérdésekben való döntések meghozataláról, a bíróság informatikai rendszerének kiépítéséről és az ESZB bíráinak kiválasztásáról és képzéséről is.  

 A magyar koordinációval működő HR munkacsoport feladata annak kimunkálása, hogyan válasszák ki az első bírákat, ill. milyen elvek mentén állítsák össze a bírói bázist. Ugyancsak ennek az alcsoportnak kell majd kidolgoznia a képzési tervet a bírójelöltek számára, meghatároznia a bírák jövőbeni rendszeres továbbképzését megalapozó szabályzat alapjait, valamint a majdani  személyzeti szabályzatot.

 Az ESZB létrehozása során egyik legsürgősebb feladat a jövendő ESZB-bírák felkészítésének megszervezése, ideértve az alacsony szabadalmi ügyszámmal rendelkező tagállamokból érkező bírák felzárkóztatását is. Ebből a célból a szabadalmi bíráskodás területén nagyobb tapasztalattal rendelkező tagállamok szakmai gyakorlatot biztosítanak majd a más tagállamokból érkező bírójelöltek számára, az Előkészítő Bizottság pedig képzési terveket dolgoz ki.   

 A bírák képzésének már az ESZB-megállapodás hatályba lépése előtt meg kell indulnia. 

A HR munkacsoport feladata,  hogy kidolgozza a bírójelöltek kiválasztásának mechanizmusát, ugyanis a bírák kiválasztására előírt eljárásrend kizárólag az ESZB-megállapodás hatálybalépését követően alkalmazandó. 

 A HR munkacsoportot az előválogatási eljárásban egy tanácsadó testület (Advisory Panel) segíti, amely megvizsgálja a beérkezett pályázatokat abból a szempontból, hogy a pályázók megfelelnek-e az ESZB bírói tisztségének betöltéséhez szükséges követelményeknek. A tanácsadó testület véleménye alapján a HR alcsoport összeállít egy listát a megfelelő jelöltekről, majd az Előkészítő Bizottság jóváhagyását követően a kiválasztott jelöltek, amennyiben szükséges, részt vehetnek az előkészítő szakasz bíróképzésén.    

 

Az európai szabadalmi reformot megvalósító tárgyalások egyik, most ismertetett hazai vonatkozású eredménye, hogy Budapest ad otthont az ESZB Bíróképző Központjának. A Bíróképző Központ az ESZB bíráinak és bírójelöltjeinek képzését és továbbképzését koordináló irodaként működik majd, és a Várnegyed egyik reprezentatív épületében, a Mátyás templom szomszédságában helyezkedik el (az ESZB hazai székhelyű regionális vagy helyi divíziójával egy épületben).  www.magyarsaghaza.netwww.hipo.gov.hu

 http://www.unified-patent-court.org  

 

Az egységes hatályú európai szabadalom

 

Az egységes hatályú európai szabadalom, Spanyolország és Olaszország kivételével, amely államok az ún.„megerősített együttműködésben" nem vesznek részt, valamennyi, az ESZB rendszeréhez csatlakozó  EU tagállamban azonos oltalmat biztosít majd a találmányokra. A nemzeti szabadalmak és az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által, a bejelentő választása szerinti államokra nézve, központilag megadott európai szabadalmak eddigi rendszere az új szabályok hatálybalépését követően is megmarad; az egységes hatályú európai szabadalom az eddig tagállami szabadalmakra „széthulló" európai szabadalmak új válfaját fogja képezni. A szabadalmas a „hagyományos" európai szabadalom megadásától számított egy hónapon belül kérheti majd az ESZH-tól, hogy az európai szabadalmat egységes hatállyal vegyék lajstromba.

 Az átmeneti időszakon túl az egységes hatályú európai szabadalmakról nem kell majd fordításokat készíteni ahhoz, hogy a tagállamok területén kikényszeríthetőek legyenek. Ennek eredményeképpen az oltalom terjedelmét meghatározó ún. igénypontsorozat angolul, franciául és németül, a leírás pedig a szabadalom „hivatalos" nyelvén (angolul vagy franciául vagy németül) lesz hozzáférhető.

 Az európai szabadalmi bejelentést továbbra is angolra, németre vagy franciára kell fordítani annak érdekében, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal elbírálja azt. Az egyik újítást az a kompenzációs mechanizmus jelenti, amelynek értelmében egy bizonyos határértékig visszatérítik ennek a fordításnak a költségeit azoknak a privilegizált kérelmezőknek (természetes személy, kis- vagy középvállalkozás, egyetem ), akik a bejelentést ezektől a nyelvektől eltérő uniós nyelven teszik meg. Mindemellett az ESZH a gépi (automatizált, online hozzáférhető) fordításoknak egy olyan rendszerét fogja kiépíteni, amely ingyenes hozzáférést biztosít a szabadalmak fordításához az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén.

 A rendszer végrehajtásához szükséges részletek kidolgozása az Európai Szabadalmi Szervezet (ESZSZ) intézményi keretein belül zajlik. Az ESZSZ Igazgatótanácsának albizottsága dönti majd el többek között, hogy a majdani, egységes hatályú európai szabadalmakra milyen mértékű fenntartási díjak kerülnek megállapításra, és különösen, hogy azok miként kerülnek felosztásra a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok között, amely döntések meghatározóak az európai szabadalmi reform hazai intézményi és költségvetési hatásait illetően.

 

www.epo.org/espacenet

www.epo.org/register

www.epo.org/online-services

www.epo.org/service-support

 

 

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük