Budapest címermadara

Fogalmam sem volt róla, hogy Budapest címermadara a feketerigó. Ezt Schmidt Egon, a kiváló ornitológus-tudós számos könyvének egyikében fedeztem fel. A feketerigó mindenütt ott van fővárosunkban, a zöldövezeti részeken éppen úgy, mint a Belvárosban, ahol a hímek hajnalonként a magas házak kéményeiről, vagy a tévéantennákról hallatják a fülünknek oly kedvesen hangzó, fuvolázó éneküket.

   A hím feketerigó egész teste fekete, kivéve narancssárga csőrét és szemgolyója körüli gyűrűjét, míg a nőstények és a fiókák barna színezetűek. Erdőkben, kertekben építik fel fészküket. Ha valamelyik pár az épületet találja kedvezőnek, készítheti otthonát ereszcsatorna szögletben, a falra futtatott borostyán indái között, de akár az ablakba kirakott muskátlis ládában is. Mindenevők, főleg rovarokat, lárvákat, gilisztákat, bogyókat, magvakat és gyümölcsöket fogyasztanak. Mindkét nem védelmezi territóriumát, de ha fiókáik kirepülnek, jóval barátságosabban viselkednek más feketerigó párokkal és a többi madárral szemben. A párok hűségesek egymáshoz és egész évben a területükön maradnak.

   Magyarországon védett madár, természetvédelmi értéke 35.000 forint. Egyedszámuk nagyjából állandó. Ameddig megfelelő mennyiségű eledelhez van hozzáférésük, addig a területükön maradnak akár egész éven át is. Az élelem fogytával kisebb csapatokban vonulnak tovább, lehetőleg közeli területekre. Gyors szárnycsapásokkal haladnak előre, majd vitorlázva csökkentik a repülési magasságot, ami eltér a többi nagyobb testű madarak repülési technikájától.

   A csésze formájú fészek fűszálakból, levelekből, vagy egyéb növényi részekből áll, melyet sárral tapasztanak össze. A fészek építésében kizárólag a nőstény vesz részt. A tojó 3-5,  színes pettyekkel díszített, néhány gramm súlyú tojást rak, A fiókák két hét alatt vakon és csupaszan kikelnek. A szülők még további három hétig etetik, majd elhagyták a fészket és elkezdik a fiókák a szülőket követni az élelem utáni kutatásban. Ha a tojó új fészekaljat hoz létre, akkor a hím folytatja a kirepült fiókák etetését és a táplálékszerzésre való tanítását.

   Schmidt Egon felvázolja a városok kialakulását a madarak szemszögéből. A madarak békésen élnek az erdőben, majd megjelennek az emberek, kivágják a fákat, bokrokat. A madarak természetesen elmenekülnek. Aztán felépülnek a házak, utak és egy idő után kertek, parkok, fák és bokrok jelennek meg. Lombosak és tűlevelűek vegyesen. Lassan, fokozatosan, a korábbi tölgyesnél, bükkösnél sokkal változatosabb formában. Számos madárfaj számára kedvezőbb zöldterület alakul ki A madarak pedig kezdenek visszatérni oda, ahonnét kiszorították őket. Arra a területre, amely elsődlegesen egyébként is az övék volt.  

   Hogy mi a feketerigók véleménye a nagy átalakítási harcról, a tömeges fakivágásokról, a Városligetről, a Népligetről, a Duna-partról és hasonló helyekről, arról tudomásom szerint nem kérdezték meg Budapest címermadarait.

Láng Róbert