Cél: a vasúti építészeti értékek megőrzése

A vasúti építészeti örökség megőrzése érdekében Dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és Szarvas Ferenc, a Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója stratégiai együttműködési megállapodást írt alá.

A vasúti építészeti örökség megőrzése érdekében Dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és Szarvas Ferenc, a Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója stratégiai együttműködési megállapodást írt alá.

A hazai vasút több mint másfél száz éves története során jelentős építészeti kincset örökített az utókorra. A vasút hőskorának magán vasúttársaságai, a helyiérdekű vasutak és az 1868-ban megalakult MÁV, ma már védett vasúti épületi (felvételi épületek, áruraktárak, őrházak, járműjavító csarnokok, műhelyek, stb.) mellett, polgári épületek széles skálája is megtalálható.

A vasútüzemi technológia megváltozása, a vasúti szolgálati helyek megszűnése, az elmúlt évek újabb vonalbezárásai miatt, a MÁV több épülete is veszélybe került, hiszen a funkció és őrzés nélkül maradó épületek állaga rohamos romlásnak indult. A vasúttársaság számára a működő épületek fenntartása is nehéz feladat, a használaton kívüli épületek megmentése pedig csak széles körű összefogással lehetséges. Az elmúlt évtizedben – értékesítés, illetve bontás következtében – mintegy 10 %-kal csökkent a MÁV épületeinek darabszáma. Az elbontott épületek között esetenként jelentős vasúttörténeti értéket képviselő épületek is előfordultak. Nem véletlen, hogy mind a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mind a települési önkormányzatok egyre több esetben kezdeményezték vasúti épületek védelem alá helyezését.

A folyamat megállítása érdekében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Államvasutak Zrt. megállapodtak tevékenységeik összehangolásáról, melynek lényege, hogy a védendő hazai vasúti épületek és építmények felkutatásában, védelemre vonatkozó javaslatok összeállításában, illetve a szükséges tudományos dokumentáció elkészítésében együttműködnek. Folyamatosan egyeztetik a vasúti műemlékek felújítását, karbantartását érintő műemléki szempontokat. A KÖH és a MÁV egyaránt fontosnak tartja a vasúti műemlék épületek és építmények megőrzését és minél szélesebb közönséggel való megismertetését.

A stratégiai szintű együttműködés elősegíti a felek közötti feladatok gördülékeny összehangolását, illetve közvetlen visszacsatolási lehetőséget is ad. A kölcsönös szakmai támogatás kiterjed a MÁV KÖH általi tanácskozási jogkörére, valamint a MÁV is bevonja az általa védett vasúti építmények szakmai revíziójába a KÖH szakértőit.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal országos nyilvántartásában jelenleg 48 vasúti műemlék létesítmény – építmény, építmény-együttes található. Jelentős részük indóház, utasforgalmi épület. Emellett a műemlék-együttesekben számos, a pályaudvarokon található egyéb építmény, mérnöki létesítmény szerepel, ezekkel együtt összesen 65 vasúti műemléket említhetünk, melyek közül több is műemléki környezetként védett területen található.

„Igazán példaértékű megállapodás született itt ma. Reméljük minél több, hasonlóan gondolkodó, kulturális örökségekkel rendelkező nagyvállalat követi majd a MÁV példáját." – tudtuk meg dr. Tamási Judittól, a KÖH elnökétől.

„Az értékes építészeti örökség, amelyet elődeink ránk hagytak, egyben komoly felelősség is. Ennek a felelősségvállalásnak jegyében írtuk ma alá ezt a megállapodást, a KÖH-hel, amely stratégiai partnerünk lesz értékeink megőrzésében." – mondta el Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A hazai vasút építészeti örökségét a vasút hőskorának magán vasúti társaságai, a helyiérdekű vasutak és az 1868-ban megalakult MÁV hagyta ránk. Az épületek funkciója rendkívül változatos. A speciális vasúti épületek (felvételi épületek, áruraktárak, őrházak, járműjavító csarnokok, műhelyek) mellett a polgári épületek széles skálája is fellelhető. Az egykori Magyar Államvasutakra jellemző volt, hogy dolgozói részére nemcsak munkahelyet, hanem lakást, illetve a sportoláshoz, művelődéshez, pihenéshez szükséges létesítményeket is biztosította. A vasútépítés kezdetén a magánkézben lévő vasúti társaságok, majd a Magyar Államvasutak építési tevékenységére is az a jellemző, hogy többnyire típustervek szerint dolgoztak, csak a jelentősebb városi épületek készültek egyedi tervek alapján.

A vasútépítés legkorábbi időszakából – a Magyar Középponti Vasút és a Délkeleti Államvasút építkezéseiből – ma már nagyon kevés építészeti emlékünk maradt. (Ilyen például Vác állomás felvételi épülete, a régi szolnoki állomásépület, illetve Petőfiszállás, Csengele, Balástya állomásépületei.) A nagy magánvasutak (Osztrák Államvasút Társaság, Tiszavidéki Vasút, Déli Vasút) épületeiből viszont már nagyobb számban maradtak fenn épületek. Ezek közül különösen jellegzetesek a Tiszavidéki Vasút romantikus stílusban épült épületei és jelentősek a Déli Vasút által a XX. század elején – a MÁV állomásépítéseihez kapcsolódóan – épített új állomások és állomási átépítések. A kisebb magán vasúti társaságok (összesen 9 db) nem sok állomásépületet hagytak ránk, azonban a megmaradtak jelentős értéket képviselnek az ország egy-egy régiójában. Természetesen a Magyar Államvasutak épületei találhatók meg legnagyobb számban a vasúti hálózaton, és ezek közül több is, kiemelkedő építészeti értéket képvisel. Emellett a közel 100 helyiérdekű vasúti társaság által épített, szabványos állomásépületek azok, amelyek sok ember számára ma „a magyar vasútépületet" jelentik, és a mellékvonalakon a vasúti építészeti arculatot alapvetően meghatározzák.

Az elmúlt évtizedben – értékesítés, illetve bontás következtében – mintegy 10 %-kal csökkent a MÁV épületeinek darabszáma. Az elbontott épületek között esetenként jelentős vasúttörténeti értéket képviselő épületeket is előfordultak.

A MÁV Zrt. védett épületei három csoportba sorolhatóak:

• Műemlék épületek
• Helyi védettséget élvező épületek
• Vasúti műemlék épületek

Műemlék épületek: „A kulturális örökség védelméről" szóló törvény (2001. évi LXIV. tv.) alapján kerülnek fel az országos műemlékjegyzékbe. Jelenleg a MÁV Zrt. tulajdonában 21 db, kezelésében további 4 db műemlék épület áll. Ez utóbbi, tartósan állami tulajdonban maradó műemlék épületek (Budapest – Keleti, Budapest – Nyugati pályaudvar felvételi épülete, Gödöllői királyi váró és a volt Károly palota Budapesten a Múzeum utcában) mindegyike az I. kategóriába sorolt. Ebbe a kategóriába tartozik még Békéscsaba neobarokk stílusban épült felvételi épülete, vasúti raktárépülete és víztornya. A II. kategóriába 16 db, a III.-ba további 2 db vasúti épület tartozik, ezek közül 11 db állomási felvételi épület. Az utóbbi években került védelem alá Szeged állomás épülete, Pécsett a felvételi épület, a volt Pécs – Barcsi Vasút volt állomásépülete, a vízház és a szertár épülete.

Helyi védettséget élvező épületek: A 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján helyi védettséget nyert épületek. Ebben a csoportban 27 db épülete van a MÁV Zrt-nek, közülük 6 db fővárosi védettség alatt áll. A helyi védett épületek nagy része (19 db) felvételi épület.

Vasúti műemlékek: a 109.199/1987 szám alatt kiadott MÁV Műemlékvédelmi Szabályzat alapján nyertek védettséget. Az eredetileg 1989-ben levédett 40 db, majd 1991-ben további 51 db vasúti műemlék közül ma még 76 db van a MÁV Zrt. tulajdonában. 6 db a GYSEV részére került átadásra a Szombathely – Szentgotthárdi vonalon, 3 épületet értékesített, négyet elbontott a MÁV. Két épület selejtezve lett, de még megmenthető lenne. A vasúti műemlék épületek többsége, 65 db, felvételi épület.

A MÁV Zrt. tulajdonában, vagy kezelésében összesen 117 védett épület áll (11 épületünk többszörösen védett, azaz egyidejűleg műemlék és vasút műemlék, vagy helyi védett és vasúti műemlék).

•  
  • 21 db műemlék épület
  • 27 db helyi védettség alatt álló épület
  • 76 db vasúti műemlék.

Jelmagyarázat: M I., M II., M III. – műemlék FM – fővárosi védett, HV – egyéb helyi védett, VM – vasúti műemlék

• Épületek kora
  • 19%-a 100 év feletti,
  • 27%-a 50 és 100 év közötti,
  • 54%-a 50 év alatti.

A védett épületek megőrzésének legfontosabb feltétele, hogy ne maradjanak hosszú időre funkció nélkül. A vasútállomások rekonstrukciója során eredeti vasúti funkciójukat elvesztő épületek esetében összefogásra van szükség az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel a védett épületek megmentése érdekében. Biatorbágy és Vizafogó funkció nélkül maradt felvételi épületeinek hasznosítása jó példa arra, hogyan lehet civil funkciókra használni egy vasúti épületet: az első esetben önkormányzati művelődési ház, a második esetben irodaház működik a volt felvételi épületekben

A 2001 óta védetté nyilvánított vasúti objektumok:

Pályaudvarok:

– Békéscsaba (2009), (Goszleth Béla, 1930)

– Pécs (2009), (Pfaff Ferenc, 1898-99)

– Szeged (2005), (Pfaff Ferenc, 1901-02, A főépület a közelmúltban felújítva)

Egyéb vasúti objektumok:

– Debrecen, Zsuzsi Erdei Vasút (2005), (1882-)

– Pécs, Vasúti Igazgatóság (2009), (Jeney Ernő, 1914)

A műemléki védettségre felterjesztett épületek:

Vasútállomások, pályaudvarok:

–  Budapest VIII. kerület, Józsefváros Pályaudvar (a főváros első pályaudvara, 1864 körül, jórészt korabeli formájában megmaradt, jelenleg bezárva)

–  Budapest, XI. kerület, Kelenföld (Főépület, 1884, pálya felőli homlokzata szecessziós stílusban átépítve 1900 körül, rossz állapotban, földszintje használatban, emelete életveszélyes; Lakóépület, 1884; Irányítóközpont, 1983, Stefler Imre.)

– Kaposvár (Főépület, Pfaff Ferenc, 1898-99; két irányítótorony, egykorú; szelvényszám-mérő, vasúti ritkaság, 1894)

– Székesfehérvár (Főépület, Kelemen László, 1951-52, szocreál, jelentős társművészeti alkotások; II. számú állítóközpont, Rimanóczy Gyula, 1952-53, sínek fölött lábakon álló toronyépület, Európában ezenkívül egyetlen ilyen építmény van; Pályamunkás szobra, Kóthai Nándor, 1956, szocreál; Járműjavító-műhely és mozdonyfordító-korong, Gerencsér Ferenc, Kirchner Kornél, Fröschl Károly, 1964. A főépület a közelmúltban felújítva.)

Egyéb vasúti objektumok:

–  Budapest IV. kerület, Istvántelki (Járműjavító) Főműhely épületei (1901-1903)

–  Budapest, X. kerület Északi Járműjavító (1875-1900)

– Bakonyi Magasvasút (1895-97; több állomás és más építmények, viaduktok, alagutak, töltések)

Műemléki kisszótár

Műemlék

Olyan műemléki érték, amelyet a 2001.évi. LXIV. törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

Műemléki jelentőségű terület (MJT)

Műemléki jelentőségű területként műemléki védelemben részesül a település azon része, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva – védelemre érdemes módon – fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját, és amelyet jogszabály ilyenként védetté nyilvánított.

Műemléki környezet (MK)

A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok – a törvény erejénél fogva – műemléki környezetnek minősülnek. Műemlék, illetve műemléki jelentőségű terület védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet.