Cirkusz mindenhol, minden mennyiségben
4 perc olvasás
Olyan intenzitással még nem vett részt a cirkuszművészet magyar színpadokon és az előadóművészeti életben, mint most júniusban. Megszámlálni is nehéz, hogy hány helyen és formában tűnnek fel a Fővárosi Nagycirkusz vagy a Baross Imre Artistaképző Intézet tapasztaltabb vagy fiatal művészei – akár önálló kész produkciókról, akár szereplésekről legyen szó.
Olyan intenzitással még nem vett részt a cirkuszművészet magyar színpadokon és az előadóművészeti életben, mint most júniusban. Megszámlálni is nehéz, hogy hány helyen és formában tűnnek fel a Fővárosi Nagycirkusz vagy a Baross Imre Artistaképző Intézet tapasztaltabb vagy fiatal művészei – akár önálló kész produkciókról, akár szereplésekről legyen szó.
A 2017. június 8-17. között lezajlott Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) a Baross Imre Artistaképző Intézet diákjainak előadásával kezdődött: az artistaképzősök többek között görkorcsolya, hulla-hopp, zsonglőr, lábzsonglőr, drót és akrobatikus számokkal nyűgözték le a közönséget. Majd ugyanők június 9-én délelőtt a Bóbita Szabadtéri Színpadon tartottak szemkápráztató előadást. A fesztivál zárógáláján pedig Sárközi Tamás zsonglőr, a tavaly ősszel bemutatott Lúdas Matyi a cirkuszban című történetmesélő cirkuszi előadás egyik szereplője lépett fel.
A POSZT-hoz hasonlóan a Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiválján is fontos szerepeket kaptak az artisták. Június 16-án este a Sátorszínházban Shakespeare szerelmi tragédiájának cirkuszi újraértelmezését mutatták be a Baross Imre Artistaképző Intézet növendékei Rómeó & Júlia címmel. A június 24-én megrendezésre került záróünnepségen szintén közreműködtek a Fővárosi Nagycirkusz művészei. „Reményeink szerint Kisvárda városa és a cirkuszművészet még szorosabb kapcsolatot alakíthat ki a jövőben: a településre beköltözhet állandó programként a Cirkuszi csodaiskola, ahol felhőtlenül, közös tanulással és szórakozással aktivizálódhat a család, a három generáció együtt! Hosszú távú álmaink egyik első lépése a fesztiválzáró gála, ahol színházi díjakat osztunk és artistákkal ünneplünk együtt." – nyilatkozta Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.
Ezekkel párhuzamosan a Nagyerdei Szabadtéri Játékokon volt június 22-én, csütörtök este Petőfi Sándor János Vitéz című elbeszélő költeménye alapján készült zenés mű, a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok koprodukciójában készült Ezüstbojtár ősbemutatója. A Jantyik Zsolt és a PG Csoport zenekar által közösen írt kortárs magyar zenés játék – a tavalyi Esztergomi Várszínházban bemutatott koncert-verziót követően – először volt látható nagyszínpadra alkalmazott változatban. Az Ezüstbojtárt Fekete Péter rendezte és a rá jellemző összművészeti irány jegyében ismét ötvözte a zenei, a színházi és a cirkuszi eszköztárat – az előadásban fontos szerepet kaptak a Baross Imre Artistaképző Intézet növendékei is. Gemza Péter, a Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője fontosnak nevezte, hogy olyan ősbemutatók kerülnek a szabadtéri színház nyári, majd ősztől a Csokonai Színház repertoárjába, amelyek helyi értékekre épülnek. A darab nemsokára, június 27-én a Szarvasi Vízi Színházban is látható lesz.
Ugyanitt adták elő nagy sikerrel június 22-én, csütörtök este a Shakespeare-mű alapján készült Rómeó & Júlia című előadásukat a Baross Imre Artistaképző Intézet tanulói.
„Az 50 perces előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jeleníti meg a maffia környezetbe helyezett veronai történetet. A korszakban, amelyben a mi Rómeó és Júliánk játszódik, nincs helye a szerelemnek, csak az öldöklésnek. A megbékélés helyett itt bosszú, a csönd helyett csak üvöltés várható. A kérdés nélkül való szerelmet maga alá gyűri a birtoklási vágy, s a történet főszereplőinek élete elbukik családjaik háborúskodásában. Rómeó és Júlia egy villanásnyi időre téren és időn kívül kerülnek és találkoznak a határtalan szerelemmel. Mindössze 5 napos történetük a mennyet és poklot is elhozza Nekik, de a harag, a két gazdag maffiacsalád dühödt indulata végül maga alá gyűri és halálba kergeti a tragikus sorsú szerelmeseket."
Lantai József
