Costa Coffee = védjegy nélkül és védtelenül?

Lassan 1 éve zárt be a legendás Costa Coffee hálózat Magyarországon, de még mindig számos kérdés áll nyitottan a termék márkavédjegyének nevezett Costa Coffee-val kapcsolatosan.
A fő kérdés foglalkoztat minden márkanév kutatót, miszerint: valóban nem is volt márkaneve a jelzett termékre a Costa Coffee -nak? Tényleg lehetett úgy márkavédelmi díjat mi több márkanév használatért díjat szedni, hogy az un. márka arculata, bútorai, design elemei nem is voltak védettek?  Hány embernek merült fel a kérdés a fejében azóta?
Számos kérdés amire most megpróbálunk válaszokat keresni, érdemes végig jönni a lap aljáig, mert  vannak információk bőven.

Milyen márkanév védjegyek érhetőek el a Costa Coffee nevével? 

A Costa Coffee kávé márkanév tehát rendelkezik ábrás védelemmel, nemzeti és nemzetközi védjegyként is.

Ezeket a védjegyeket látva tehát úgy gondolhatjuk, a védjegyekkel minden rendben is van ám mi van a márka arculatát jelentő designnal, a drága és minőségi bútorokkal amiket mint megtudtuk, a magyarországi partnerük is igen kemény áron vásárolhatot meg, benne a Costa Coffee kereskedelmi árrésével. Erre még tetőzve egy 1 Milliárd fölött kifizetett brandvédelmi díjjal!

Felröhögnénk ha nem keserédes lenne a poén, hiszen ez olyan visszatetsző amin inkább sírhatnékunk van és a döbbenet fanyarú karizmája ül ki arcunkra.

Mi olvasható a Costa Coffee egykori üzemeltető által írt dokumentumokból számunkra

Idézet a Costa Coffee kávézó hálózatot üzemeltetők Interneten, publikusan elérhető írásából: „Az egész úgy kezdődött, hogy a magyar Lapker Zrt. tulajdonosa a Lagardére francia cégcsoport a lapkereskedelem mellé – egy kellemes kávézói megoldással szerette, volna új bevételi forrásként – életre hívni a Costa Coffee-t 2007-ben. Egy évnyi tárgyalás után 2008-ban megnyílt az első üzlet, majd még három másik 2010-ig. ” ( forrás: G-DRIVE)

Azt látni, hogy a megjelölt Costa Coffee márka mint név magyarországi un. nemzeti védjegy bejelentése 2008. január 11-én történt meg.  Az EU védjegy ügyében már 2006. augusztus 5-én intézkedtek. Néhány kattintás után meg is leltük a hivatalosan fellelhető Nizzai Osztályba sorolást mint a megjelölt védjegyeztetés strukturális elrendezését adó listát az MSZH oldalán.
Mind két bejelentés a 30,43 árujegyzékbe sorolt védelmet fogalmazza meg. Ez alapján a védjegy alapján kötött szerződést a Lapker Zrt. majd később az L-Coffee kft csapata is  2008 majd. 2011-ben.

30. OSZTÁLY
Kávé, tea, kakaó, cukor, rizs, tápióka, szágó, kávépótló szerek; lisztek és más gabonakészítmények, kenyér, péksütemények és cukrászsütemények, fagylaltok;
méz, melaszszirup; élesztő, sütőporok; só, mustár; ecet, fűszeres mártások, fűszerek; jég.

43. OSZTÁLY
Vendéglátás (élelmezés); időleges szállásadás.

Később kiegészítették ezt a védjegyeztetést a 7,8,11,21,29,30 osztályokra és, hogy érthető legyen megmutatjuk, mit is jelentenek ezek a számok a Nizzai Osztályok szerint:

7. OSZTÁLY Gépek és szerszámgépek; motorok (a szárazföldi járműmotorok kivételével); tengelykapcsolók és erőátviteli elemek (a szárazföldi járművek céljára készültek kivételével); nem kézi működtetésű mezőgazdasági eszközök, keltetőgépek.
8. OSZTÁLY Kéziszerszámok és kézzel működtetett eszközök; evőeszközök; vágó- és szúrófegyverek; borotvák.
11. OSZTÁLY Világító-, fűtő-, gőzfejlesztő, főző-, hűtő-, szárító-, szellőztető-, vízszolgáltató és egészségügyi berendezések.
21. OSZTÁLY Eszközök, edények és tartályok háztartási és konyhai célokra; fésűk és szivacsok; kefék (az ecsetek kivételével); kefegyártáshoz használt anyagok; takarító eszközök; vasforgács; nyers vagy félig megmunkált üveg (kivéve az építéshez használt üveget); üveg-, porcelán- és fajanszáruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba.
29. OSZTÁLY Hús, hal-, baromfi- és vadhús; húskivonatok; tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások, tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok.

A Nizzai Osztályozás egyik alapvető rendszere, pontosan és kategorikusan megfogja azokat a termékeket amire a védelem vonatkozik. A védelem ami mindenre is vonatkozik mai szóhasználattal, ám valamire még sem: sem bútorra, sem designra, sem arculati elemekre és még csak  a márkavédelmet magába foglaló dolgokra sem. Ettől még nagyon jól mutat a sok különféle Nizzai Osztály ám a lényeg, maga a márka arculata, bútorai, design elemei nem lettek levédve csupán a logó a fenti ábrás védjeggyel.

Ami nincs ne keresd: brand, arculat védelem ugyan is nincs a Costa Coffee márkához

A tárgyban kérdések feltételére sem volt szükség, mert a közreadott G-DRIVE közlemény, pontosan megfogalmazza a mindenki számára nyilvánvalót, idézzük: ” A magyarországi kávézó hálózat a Covid-19 idején ismerte meg a debrandingelés fogalmát (amikor a márkára vonatkozó összes márka sajátosságot, arculati és design, benne a márka bútorai, képeit is el kell távolítani, hogy a márkát képviselő arculatot ne viselhesse arra jogosulatlan), először 2020 év elején, amikor a költségek miatt fel kellett adni az első kávézót. Hirtelen történt: minden, ami az üzletben volt egy bérbeadó cég, gyakorlatilag több millió forintnyi eszközt és berendezést, néhány milliónyi beszámítással és némi erkölcsileg is kifogásolható nyomásgyakorlás után, megszerezte.
Ekkor fordult a magyarországi Costa Coffee kávézó hálózat az angliai székhelyű és a korábban Whitbread tulajdonolta ( 2019-től Coca-Cola tulajdonolta) Costa Coffee Internationalhez. Adjanak segítséget a márkátlanításhoz, ezzel a nem teljesen jó szakmai kifejezéssel élve, mert egy üzletet be kellett zárnia a csapatnak. Miközben a márkanév alapvetően befolyásolja egy cég piaci értékét, képesnek kell legyen a márkanevet birtoklónak a hozzá tartozó jogait és érdekeit is megvédeni.”

Ekkor derült ki a magyarországi egykori franchise partnernek, hogy a már a látható védjegyek ugyan léteznek, de a márka mint arculat, mint brand mint termék, mint külsőség: nincsen védelem alatt.

Meztelen a király avagy a Costa Coffee termékének arculatát bárki lemásolhatja rútul? 

A Costa Coffee miután pénzt szedett 10 éven át a márkavédelemért, arculatért, drágán és kiemelt áron eladott bútorokat a magyarországi partnerének, aligha etikus viselkedése lassan némán feledésbe merülhetne.  Egy üzleti körökben sem túl jól mutató magatartással, választ sem adva, hagyták kévrezni a magyarországi partnerük üzleti hálózatát.

Adott tehát egy márka nevezetesen a Costa Coffee és a meztelen király, ami által a konkurenseik is akár mehetnek a nyakukra, design elemeket, egyéb megoldásokat de még a termékek elkészítését is duplikálhatják vagy triplikálhatják ne adj isten, életre hívva a design elemeket, saját akármilyen fantázia nevű terméküket kistafirozhatják Costa Coffee arculatúra.

A Costa Coffee egy professzionális cég: egy EU TOP márka, UK Nemzeti Márkája  design és arculat védelem nélkül működő, de ezekért ezen jogcímen franchise partnereitől díjat szedő cég.

Kíváncsian várjuk, hogy mikor kerül elő valaki aki jogilag, márkavédelem és egyéb okán is elkezdi feltúrni azt a bizonyos szénakazalt és kiszemezgeti a felelősséget és a felelősöket egyaránt.

Ami marad az új, a durván meglepő: “We’re Serving Costa Coffee”

A Costa Coffee újonnan létrejövő “We’re Serving Costa Coffee”logót viselő partnerei, sajnos sem a márkát, sem a minőséget nem képesek maradéktalanul életre hívni, hiszen az életérzés, a Costa Coffee márka feeling ment pont a kukába!  Annyi baj legyen: az utcai kávéeladásból majd bejön az ami eddig nem jött be és lassan betelik bevétellel, a márka magyarországi megvásárlására költött csupor is.

Mi meg akik szerettük a márkát élvezhetjük a multi feelinget…