CSÍKSOMLYÓ, MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT ÉS TÁRSAI

 Hordozható Mária-szobrok várják a körmenetet

Pünkösdkor százezrek keresik fel az erdélyi Csíksomlyót, de a hazai kegyhelyek, így Mártaverebély-Szentkút pünkösdi búcsúja is sokak által látogatott. Mindkét zarándokhely – ahogy a Kárpát-medence kegytemplomainak jelentős része – a ferences rendhez kötődik.

 Hordozható Mária-szobrok várják a körmenetet

Pünkösdkor százezrek keresik fel az erdélyi Csíksomlyót, de a hazai kegyhelyek, így Mártaverebély-Szentkút pünkösdi búcsúja is sokak által látogatott. Mindkét zarándokhely – ahogy a Kárpát-medence kegytemplomainak jelentős része – a ferences rendhez kötődik.

Magyarország jelenlegi területén a közelmúltban elhunyt Kovács Kalliszt ferences történész szerint ötvennégy zarándokhely van, melyek közül tizennégy ferences hagyományú, és a határon túli területek kegyhelyei közül is hat Szent Ferenc fiaihoz kötődik. „Ha összevetjük a szerzetesrendek búcsújáróhelyeit – írja a Ferences búcsújáróhelyek című könyv szerzője -, megállapíthatjuk, hogy a többieket messze megelőzve vezetnek a ferencesek. A bencéseknek négy, a pálosoknak kettő, a domonkosoknak, cisztercieknek, premontreieknek és a bazilitáknak egy-egy kegyhelyük van."

Mi a ferences részesedés e magas arányának az oka? A szerző szerint a Ferenc-rend nagy elterjedtsége, népszerűsége, a népközelisége és különösképpen a rend Mária-tisztelete.

A ferences kegyhelyek közül ma nem mindegyik van a rend kezelésben, de a ferences hagyományok ott is elevenek, és a búcsúk idején gyakran ferences atyák is besegítenek a szentmisék bemutatásában és a gyóntatásban. Ferencesek vezetik ma is a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyet, a sümegi, a gyöngyösi és a szeged-alsóvárosi kegytemplomokat. Erdély két legnagyobb zarándokhelye – Csiksomlyó és Máriaradna – is ferences. További ferences hagyományú búcsújáróhelyek: Andocs, Csatka, Búcsúszentlászló, Segesd, Homokkomárom, Baja-Vodica, Máriagyűd, Máriabesnyő és Jászberény.