Csuklyás cerkófok érkeztek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe
4 perc olvasás
Ezt a majomfajt először láthatja a közönség Budapesten. A három állat közül kettő Franciaországból, egy pedig Svédországból érkezett. Összeszoktatásuk még folyamatban van, de a Madagaszkár-ház végében már meg lehet őket tekinteni.
Ezt a majomfajt először láthatja a közönség Budapesten. A három állat közül kettő Franciaországból, egy pedig Svédországból érkezett. Összeszoktatásuk még folyamatban van, de a Madagaszkár-ház végében már meg lehet őket tekinteni.
Újabb érdekes állatokkal, csuklyás cerkófokkal gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert. Bár a városligeti intézmény az elmúlt másfél évszázadban többféle cerkófmajmot is bemutatott már, ezzel a fajjal eddig még nem találkozhatott a fővárosi közönség. Összesen három állat érkezett Budapestre, közülük egy Lyonból, egy az ugyancsak franciaországi la Palmyre-ből, egy pedig a svédországi Eskilstunából. Az állatok május végén, illetve június elején érkeztek meg a magyar fővárosba, de az első heteket természetesen a karanténállomáson töltötték. Most azonban már a közönség is láthatja őket, bár az állatok összeszoktatása még folyamatban van. Mindhárom állat hím, az Állatkert ugyanis egyelőre egy legénycsapat elhelyezésével vesz részt a faj állatkerti tenyészprogramjában.
A Svédországból érkezett Burundi a legidősebb köztük, 2007. március 19-én született San Diegóban. Onnan először Edinburgh-ba került, majd 2011-ben költözött tovább Eskilstunába, ahonnan aztán Budapestre szállították.
A La Palmyre-ből érkezett állatot a gondozók Kongónak nevezték el. 2007. december 28-án látta meg a napvilágot, s azóta most először váltott lakóhelyet.
A Lyonból Budapestre került Fozea, akit az állatápolók csak Fozinak becéznek, 2010. április 19-én jött világra a skóciai Edinburgh állatkertjében, majd öthónapos korában került Franciaországba. A fentiekből kiderül, hogy Burundi és Fozea már korábban is találkoztak. A három cerkóf jelenleg a Magagaszkár-ház végében lakik, de az Állatkert tervei között szerepel az is, hogy idővel összeszoktatják őket a gorillákkal, s a két faj közösen fogja használni a nagy füves kifutót.
A csuklyás – vagy másik nevén nyerges – cerkóf (Cercopithecus lhoesti) Afrikában, közelebbről a Kongó-medence északkeleti részén őshonos. Vadon élő állományai a Kongói Demokratikus Köztársaság, Uganda, Ruanda és Burundi területén fordulnak elő. Általában erdős területeket részesíti előnyben: néha az alacsonyabban fekvő területeken is megtalálható, de inkább a trópusi erdőségekkel borított hegyek között, 2500 méteres tengerszint feletti magasságik találkozni ezzel az állatfajjal. A nőstények 2-4 kilogrammosak, a hímek 6 kilósra is megnőhetnek. A hím állatok jellegzetessége a feltűnő, kék színű herezacskó. A csuklyás cerkófok kisebb csoportokban élnek, és általában a talajszinten közlekedve kutatnak táplálék után. Étlapjukon főként növények, gyümölcsök, levelek és hajtások szerepelnek, de nem vetik meg a gombát sem, sőt, időnként apróbb állatokat, rovarokat, gyíkokat, madárfiókákat is elfogyasztanak. Nappali állatok, ezen belül is leginkább a reggeli és a késő délutáni órákban aktívak. A nőstények öt hónapos vemhesség elteltével általában egyetlen utódot hoznak a világra.
A faj vadonbeli állománya sajnos csökkenőben van, részben az erdőirtás és a mezgazdasági művelésbe vont területek terjeszkedése miatt, részben pedig azért, mert a cerkófokra számos helyen vadásznak is, csapdákkal, illetve vadászpuskával egyaránt. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a faj természetvédelmi helyzetét sebezhetőnek minősítette. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) pedig tenyészprogramot tart fenn a csuklyás cerkófok állatkerti szaporításának összehangolása érdekében. Ebben a tenyészprogramban szükség van olyan állatkertekre is, amelyek vállalják legénycsapatok elhelyezését. A Fővárosi Állat- és Növénykert is erre vállalkozott.
Lantai József
