Csúszik az új adatvédelmi rendelet

Amivel korábban számos újságíró és szakember lehetséges rossz forgatókönyvként számolt, az most valósággá vált. A tagállamok igazságügyi minisztereinek csütörtöki ülése után bizonyossá vált, hogy a számos nézetkülönbség miatt továbbra sem látszik, mikorra sikerül egyezségre jutni az új adatvédelmi rendelet tervezetével kapcsolatban. Egyre valószínűbb, hogy a 2014. májusi EP-választások előtt már nem születik megállapodás.

Amivel korábban számos újságíró és szakember lehetséges rossz forgatókönyvként számolt, az most valósággá vált. A tagállamok igazságügyi minisztereinek csütörtöki ülése után bizonyossá vált, hogy a számos nézetkülönbség miatt továbbra sem látszik, mikorra sikerül egyezségre jutni az új adatvédelmi rendelet tervezetével kapcsolatban. Egyre valószínűbb, hogy a 2014. májusi EP-választások előtt már nem születik megállapodás.

Úgy tűnik, kellően hosszú haladékra számíthatnak azok a cégek, melyek még nem készültek fel az uniós adatvédelmi reformmal járó teendőkre. Hiába az új rendeletet megelőző nagy várakozás, a tagállamok továbbra sem tudnak közös nevezőre jutni az 1995 óta hatályban lévő uniós adatvédelmi direktíva utódjával kapcsolatban. Az új rendeletről szóló javaslatot 2012-ben előterjesztő benyújtó Viviane Reding igazságügyi biztos és a nemsokára véget érő soros ír elnökség abban reménykedett, hogy legalább a reform legfontosabb elemeivel kapcsolatban sikerül egyezségre jutni a tagállamok tárcavezetőinek. Azonban több tagállam, így Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is súlyos fenntartásainak adott hangot, igaz, a lehető legkülönbözőbb előjellel. Ráadásul korántsem csak a Tanácsban tűnik messzinek az egyetértés: az Európai Parlament képviselői összesen több mint háromezer módosító javaslatot nyújtottak be a tervezethez.

Annyi már eddig is érzékelhető volt, hogy az elmúlt hónapokban igen élénk lobbimunka bontakozott ki a tervezet, illetve az EP-ben benyújtott módosító javaslatok kapcsán. A nagy amerikai IT-vállalatok például igen komoly aktivitást mutattak, akárcsak a személyes adatok biztonságát védő, többnyire az iparági szereplőkkel szemben fellépő szervezetek.

Reding eredeti javaslatának legfontosabb elemeiről korábban már szót ejtettünk. Ugyanezek a kérdések állnak a mostani lobbimunka középpontjában is. Így például a módosító indítványok gyengítenék többek között a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot („right to be forgotten"), illetve továbbra sem kötnék az érintett explicit jóváhagyásához, hogy adatait üzleti célból felhasználják. Ehelyett elég lenne az „egyértelmű jóváhagyás", ami gyakran hallgatólagos jóváhagyásnak felel meg. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Reding, hogy a kimondott „igen" nem egyenértékű a hallgatással.

Ugyanígy az IT-cégek felé tett engedmény lenne az eredeti javaslathoz képest, hogy a személyazonosság egyértelmű megállapításához nem elegendő, viszont személyiség-profil készítésére alkalmas IP-címek és cookie-k tárolása a felhasználó hozzájárulása nélkül is tetszés szerint. Ami pedig a jogorvoslatot illeti, arra vonatkozó módosító javaslat is született, hogy az adatvédelmi jogok megsértése esetén a sértett csak egyénileg léphessen fel a cégekkel szemben, csoportos perben viszont nem.

Az EP-ben folyó vita mellett a tagállami ellenvetések is több irányból érkeznek. Miközben Berlin attól fél, hogy a „felvizezett" uniós adatvédelmi rendelet a német szabályozás színvonala alá megy, a brit kabinet szinte a cégek lobbistájának szerepét játszva éppen a túl szigorú szabályozás miatt keletkező extra költségekkel riogat.

Kozma Zoltán

Forrás:

http://advocatus.dlapiper.hu/?p=872