December 31-e Szilveszter napja van. Jó múlatását az esztendőnek…

Az újév Julius Ceasar naptárrreformja után került január 1-re, általánossá azonban csak 1582-ben, a Gergely-naptár bevezetésével vált. Addig sok más valláshoz hasonlóan az újév, valamikor a tavasz folyamán kezdődött. Mint az elnevezésből sejthető, szilveszterkor Szent Szilveszter pápát ünnepeljük.

A Szilveszter története

Noha a szilveszteri mulatság közben valószínűleg egyre ritkábban jut eszünkbe Szent Szilveszter, az ünnephez kapcsolódó hiedelmek nagy része a mai napig fennmaradt. XII. Ince pápa rögzítette a dátumotAz a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.

Az ünnep, a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, ill. a Háromkirályok napjára január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

Szerelem, párválasztás

A régi korok leányai, számtalan praktikát képesek voltak kieszelni leendő férjük kilétének leleplezésére. Lássunk néhányat ezek közül:

• házilag készített gombóc tésztájába cetliket gyúrtak, amire előzőleg a férjként szóba jöhető férfiak nevét írták. Amelyik gombóc főzésekor elsőként jött fel a víz színére, az tartalmazta a jövendőbeli nevét.

• a lányok, férfinadrágot tettek a párnájuk alá (ejnye-bejnye, kinek a nadrágját?), és megálmodták, ki lesz a férjük.

• a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
• sok háznál mandulaszemet, vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.