2024.november.27. szerda.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Demszky Gábor 2010. március 15-i beszéde

8 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/37940"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/demszky_0.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="96" /></a></span>Demszky Gábor 2010 március 15-i beszédét nem lehetett hallani a tiltakozó tömegtől. A kordonon belül csak a meghivottak, és az előre regisztrált újságírók lehettek ott. A tömeg közben Demszky Gáborra, Hagyó Miklósra tett megjegyzéseket, és a korrupció új szimbólumát, a 15 milliót érő Nokiás dobozokat mutogatta. A rendőrség és a magán biztonsági szolgálat egyaránt kamerázott, de az Erzsébet híd alatt elbújtatott rohamrendőrök nem léptek szerencsére közbe. Demszky Gábornak a 2010.március 15-én a március 15 téren elhangzott beszéde az alábbi:</p><p align="center">

demszky 0.thumbnailDemszky Gábor 2010 március 15-i beszédét nem lehetett hallani a tiltakozó tömegtől. A kordonon belül csak a meghivottak, és az előre regisztrált újságírók lehettek ott. A tömeg közben Demszky Gáborra, Hagyó Miklósra tett megjegyzéseket, és a korrupció új szimbólumát, a 15 milliót érő Nokiás dobozokat mutogatta. A rendőrség és a magán biztonsági szolgálat egyaránt kamerázott, de az Erzsébet híd alatt elbújtatott rohamrendőrök nem léptek szerencsére közbe. Demszky Gábornak a 2010.március 15-én a március 15 téren elhangzott beszéde az alábbi:

demszky 0.thumbnailDemszky Gábor 2010 március 15-i beszédét nem lehetett hallani a tiltakozó tömegtől. A kordonon belül csak a meghivottak, és az előre regisztrált újságírók lehettek ott. A tömeg közben Demszky Gáborra, Hagyó Miklósra tett megjegyzéseket, és a korrupció új szimbólumát, a 15 milliót érő Nokiás dobozokat mutogatta. A rendőrség és a magán biztonsági szolgálat egyaránt kamerázott, de az Erzsébet híd alatt elbújtatott rohamrendőrök nem léptek szerencsére közbe. Demszky Gábornak a 2010.március 15-én a március 15 téren elhangzott beszéde az alábbi:

Demszky Gábor ünnepi beszéde; Budapest V. kerület, Petőfi-szobornál; 2010. március 15.

 

  

Polgártársaim! Budapestiek! Magyarok!Március 15-e a magyar szabadság legnagyobb ünnepe. A szabadságé, a jogállamiságé, a demokráciáé. Azé a szabadságé, amit húsz éve kivívtunk. És amelyiket el is veszíthetünk – de nem fogjuk hagyni. Dicsérni jöttem a szabadságot, nem temetni.

 

A nagy magyar szellemek is mindig a legfőbb értékként dicsérték a szabadságot. Zseniális költőnk, Csokonai Vitéz Mihály több, mint 200 éve így: „Szép szabadság! óh, sehol sincs / e világon oly becses kincs, / mely tenálad nagyobb volna, / vagy tégedet kipótolna".

 

19. századi utódai, a nemzeti liberális írók és államférfiak is a magyar és a polgári szabadság kivívását tekintették vezérlő céljuknak. Kossuth Lajos és az Ellenzéki Kör felkérésére 1848. március 11-én a pesti értelmiség fiatal vezetői 12 pontba foglalták a szabad polgárok szabad Magyarországának alapfeltételeit. A bécsi forradalom hírére március 15-én – Petőfi Sándor és más fiatal magyar írók vezetésével – sokezer pesti diák és polgár követelte Pest-Buda utcáin és terein e pontok kinyomtatását, majd megvalósítását: a magyar szabadságot. Nem randalíroztak, nem borítottak fel semmit, nem gyújtottak fel egyetlen épületet sem. Békés elszántsággal vívták meg a jogállami forradalom legdöntőbb csatáját, vívták ki a magyar és a polgári szabadságot.

Ma 162 éve Petőfiék vezetésével a pestiek vitték diadalra a magyar szabadságot és jogállamiságot. Két évtizeddel ezelőtt ugyancsak az 1848-ashoz hasonló jogállami forradalom győzött Magyarországon. 1848 és 1989 egyaránt tárgyalásos forradalom volt. 1848-ban és 1989-ben egyaránt párhuzamosan zajlottak az események a pesti utcán és a tárgyalóasztaloknál. Egyaránt párhuzamosan és békésen.

Bár a pesti utca fontos katalizátora volt a pozsonyi országgyűlésben már megszavazott követeléseknek, 1848-ban mégis békés, alkotmányos, tárgyalásos forradalom zajlott: felelős magyar kormány alakult, a polgári jogokat biztosító törvényeket hoztak, új országgyűlést választottak.

Ugyanez történt 1989-90-ben. A diktatórikus pártvezetéseknek adott szovjet támogatás visszavonása az állampártot tárgyalásra késztette a demokratikus erők Ellenzéki Kerekasztalával. Nagy Imre és mártírtársai újratemetése, a békés utcai tüntetések és a négyigenes népszavazás pedig kikényszerítették az állampárttól a demokratikus független jogállam elfogadását.

1848. április 7-én és 11-én a miniszterek kinevezésével és a törvények szentesítésével megszűnt a rendi Magyarország. A 89-es alkotmány kidolgozói a pártállami elemeket kigyomláló parlamentáris jogállami rendszert alkottak. Megszületett a Köztársaság, Petőfi szavaival a „Respublika, szabadság gyermeke / S szabadság anyja, világ jótevője.".

 

A 20 éve létrejött szabad, független, demokratikus jogállamot ma sokan támadják: új rendszerváltásról, sehol ki nem próbált harmadik útról prédikálnak. Azt a nyugati típusú többpárti demokráciát azonban, amiért 20 éve oly sokan küzdöttünk – legyen bármennyi hibája is – nem leváltani kell, hanem megóvni mindenáron.

Polgártársaim!

 

A mai március 15-ike üzenete az, hogy az 1989-es jogállami forradalmat és köztársaságot meg kell védenünk!

Kikkel? Veletek, barátaim és tisztességes politikai ellenfeleim szerte az egész országban! A jogállami intézményekben dolgozó, a köztársaságra felesküdött közszolgákkal; a demokratikus rendszerváltó pártokkal; bátor parlamenti képviselőkkel; a köztársasági elnökkel; az Alkotmánybírósággal; a kontrollszerepre vállalkozó médiumokkal. És a honpolgárok készenlétével: a civil szerveződésekkel, a hétköznapi bátorságot vállaló állampolgárok éber figyelmével és közéleti részvételével.

Megvédenünk pedig azok ellen kell 1989-et, akik a Magyarországot a Nyugathoz, Európába visszavezető jogállam helyett „keleti orientációt" és faji elvű nemzeti-bolsevik diktatúrát akarnak. Akik polgár és polgár közt évek óta faji, nemzetiségi, szokásaik és pártszimpátiáik szerinti megkülönböztetést propagálnak, közöttük viszályt szítanak. Azok ellen, akik félkatonai szervezeteket hoznak létre és egyenruhásan masírozgatnak városainkban és falvainkban fel-alá, hogy megfélemlítsék a polgárok egyes csoportjait. Azok ellen, akik összeszövődtek az ártatlan cigányokat gyilkoló, a nekik nem tetsző politikusok és közszereplők ellen merényleteket szervező, erőszakra uszító legelvetemültebb terroristákkal.

A Jobbik nemcsak szavakban, nemcsak gárdákkal és nemcsak a bírói ítéletek nyílt semmibe vételével uszít a parlamentáris jogállam, a társadalmi nyugalom, a romák, zsidók és itt élő külföldiek, a másként gondolkodók, az Európai Unió, a nyugati értékek ellen. Európa-parlamenti képviselője egy terroristavezér mellett kampányolna; másik vezetője szerint a bombagyártó, lövöldöző és házakat felgyújtó szélsőségesek nem terroristák, hanem hazafiak; képviselőjelöltjeik között kit terrorcselekmény előkészítése miatt, kit gyilkosságért ítéltek el.

A magyar szabadság napjának ünneplése ma minden józan magyar polgár számára a jogállamot szétverni próbáló szélsőjobboldal elleni szellemi mozgósítást jelenti. Mert legyen világos: minél többen kerülnek be közülük a Parlamentbe, annál rosszabb a magyarságnak, annál sérülékenyebb a magyar demokrácia, annál inkább szorulunk Európa politikai szégyenpadjára.

Magyarországon utoljára több mint hét évtizede, a harmincas évek végén kezdett ugyanígy megerősödni a szélsőjobb, mint most. Vele szemben a békés szellemi honvédelem első erőteljes megmozdulása ma 73 éve, 1937. március 15-én zajlott le. A népi írók és baloldali diákok összefogásával megszületett Márciusi Front 12 pontját ötezres diáksereg előtt a mindkét 20. századi totális diktatúra elszánt ellenfele, a nagyszerű Kovács Imre olvasta fel.

Kovács Imre a háború előtt előbb a Horthy-rendszer, majd a nyílt magyar fasizmus, a háború után pedig a szovjet-csatlós rendszer és a bolsevizmus elleni küzdelem egyik legbátrabb, legtisztább és legbölcsebb vezetője volt. Ma, amikor Magyarországon – az erősödő szélsőjobb fenyegető árnyékában – éppen a két tekintélyuralmi rendszer elegye, egy horthyánus kádárista kurzus válik sokaknak kívánatossá, az ő szellemi öröksége különösen aktuális.

Barátaim!

 

Főpolgármesterként huszadik alkalommal szólok a 48-as forradalom ünnepén. Ez a huszadik alkalom egyben az utolsó is. Korábban már a diktatúrában is beszéltem március 15-éken a magyar szabadságról – ha épp nem fojtotta belém a szót a kádári karhatalom. Nekik sem sikerült, Önöknek sem fog.

A jogállami forradalom és az azt követő húsz éves korszak szereplőinek túlnyomó többségével együtt politikusként hamarosan én is elbúcsúzom a közélettől. De a jövőben is mindig fel fogom emelni a szavam a 89-es Magyar Köztársaság és a vértelen rendszerváltás eszméinek védelmében.

Magyarok! Polgártársaim!

 

Választás előtt áll az ország. A választáson induló pártok többsége hitet tett a 89-ben létrejött Magyar Köztársaság közös alapértékei mellett. Arra kérem Önöket, menjenek el minél többen és szavazzanak a demokratikus pártokra! Minden mai parlamenti pártot ilyennek tartok, és a parlamenten kívüliek többségét is. Menjenek el, szavazzanak rájuk, mert csak így állíthatjuk meg a Köztársaság és a magyarság legnagyobb ellenfelének, a Jobbiknak az előretörését.

1848 és 1989 szabadságot kivívó békés szándékú jogállami nemzeti forradalmai összetartoznak. Most arra jött el az idő, hogy a magát eddig legtovább tartó, békés, függetlenséget és szabadságot hozó magyar jogállami forradalom, a 89-es rendszerváltás vívmányait megvédjük a legrosszabbik erőszakos erőkkel szemben.

Petőfi Sándor felszólítása szerint hát „kiáltsunk éljent a respublikára"!

 

Éljen a magyar szabadság!

Éljen a haza!

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

szexualpszichologus 18 perc olvasás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.