Dr. Gellaí Imre: - A Kárpát-medence Palackozott ásványvizei

Ránézve a Kárpát-medencét is bemutató topográfiai térképre jól látható annak igazi medence jellege és jól látható mennyire meghatározó életében a víz szerepe. A peremi részeken lehulló csapadék a medence mélyebb területei felé áramolva végül a Dunán keresztül lép ki a medencébõl. Természetesen nem csak a felszínen, hanem a mélyben is jelentõs édesvíz készleteket rejt a medence. Ezek gazdagságáról, sokrétûségérõl és hasznosításáról szól cikkem.

Érdekesség képpen talán nem haszontalan felelevenítenünk mely országok és megyék is részesednek a Kárpát-medence gazdagságából. Az alábbi felsorolás mutatja az érintett országokat, megyéket (zárójelben azok számával).

1. Ausztria – Burgenland (1)

2. Horvátország – Eszék-Baranya, Kapronca-Körös, Muraköz (3)

3. Lengyelország – Kislengyelország/Malopolska (1)

4. Magyarország – valamennyi megye (19)

5. Románia – Arad, Bákó, Beszterce, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs,
Kovászna, Krassó-Szörény, Maros, Máramaros, Mehedinc, Nemc, Szatmár, Szeben,
Szilágy, Szucsava, Temes (20)

6. Szerbia – Vajdaság (1)

7. Szlovákia – Besztercebánya, Eperjes, Kassa, Nagyszombat, Nyitra, Pozsony,
Trencsén, Sáros, Zsolna (9)

8. Szlovénia – Muravidék (1)

9. Ukrajna – Bereg, Ung, Ugocsa (3)

A Kárpát-medence fõ ásványvíztartóit négy különbözõ csoportba sorolhatjuk.

A Karbonátos összletekbõl – pl. a Dunántúli-, Erdélyi középhegység É-i része, Budai termálkarszt – termelik Magyarországon a Theodora vagy NaturAqua ásványvizeket. Ezek a víztartók – fõleg Magyarországon – kiemelt jelentõséggel bírnak a medence ásványvíz termelésében. Jelentõségükben az elõzõ csoporthoz hasonlóak a porózus összletek ásványvizei – pl. Alföld -mely összletbõl termelik pl. a Szentkirályi és Pannon-Aqua ásványvizeket. A vulkanizmushoz kapcsolódó víztartók – pl. a Hargita-hegység borvizei vagy a Parádi ásványvíz – tradíciójukban talán a legjelentõsebb ásványvizek közé tartoznak, termelési

jelentõségük azonban ehhez képest nem kiemelkedõ. Ennek elsõdleges oka a speciális összetételükbõl adódó palackozás-technológiai problémák megjelenése. Ezen három fõ csoporton kívül meg kell említenünk a lokális víztartókhoz (pl. Rás-I. fúrás, Devon víztartó) kapcsolódó víztermeléseket is, mint például a Sárvári Termálkristály, Budai keserûvíz telep vizei. Ezek általában olyan mértékben tartalmaznák ásványi sókat, hogy sokkal inkább a gyógyvizek csoportjába soroljuk õket.

A Kárpát medence ásványvizeiAz alábbi térkép mutatja hogyan változott az ásványvíz fogyasztás területi elterjedése a Kárpát-medencében az elmúlt évszázadokban. A kékkel jelölt helyeken már a XIX. században is fogyasztottak ásványvizet, míg a sárga jelek az 1950 után létesült ásványvíz fogyasztások helyeit mutatják. A piros körök jelzik azokat a helyeket, ahol 100 évvel ezelõtt és ma is végeztek/végeznek palackozást.

A térképen jól látható, hogy régebben elsõsorban a hegyvidéki területeken fogyasztottak ásványvizeket. Ennek persze egyszerû a magyarázata, hisz a vizek a hegyvonulatok mentén forrásokként, természetes úton jutottak a felszínre. A mélyfúrási iparág fejlõdése révén aztán sikerült feltárni a mélyebb rétegek fogyasztható vízkészleteit is, így ma már sok ásványvízüzem létesül sík területen, akár több 100 méter mélybõl termelve az ásványvizet.

A természetes ásványvizekkel szembeni nemzetközi elõírások folyamatosan változtak, illetve változnak napjainkban is. Ez azért bír különösebb jelentõséggel, mivel az EU-hoz csatlakozott országok kötelezõ jelleggel kénytelenek alkalmazni az EU ásványvíz palackozásra vonatkozó szabályozóit, direktíváit. Ezek elemei közül csupán a néhány legfontosabb szempontot emelem ki.

Nagyon fontos, hogy a palackozott ásványvíznek védett vízadóból kell származnia. Ez a védelem lehet természetes földtani védelem (pl. egy megfelelõ horizontális és vertikális kiterjedésû agyagréteg jelenléte révén) vagy védõövezet-rendszer kijelölése révén megteremtett mesterséges védelem. Magyarországon a vízbázisvédelmrõl szóló 123/97. (VII. 18.) Korm. rendelet értelmében 2007-ig kell kijelölni valamennyi palackozott ásványvíz védõövezet-renszerét. A legtöbb országban létezik a hazánkban alkalmazott hatósági védõterület rendszer, de azok kijelölése nem mindenütt kötelezõ.

Másik nagyon fontos szempont, hogy a palackozott ásványvizeknek eredetüknél fogva tisztának, mikrobiológiai szempontból nem kifogásolhatónak kell lenniük. Természetes ásványvíz felirattal ellátott terméket csak megengedett módon szabad kezelni, tehát nem tehetõ ki semmilyen kémiai beavatkozásnak, csak a fizikai szûrés megengedett.

Jelentõs kitétel, hogy a vizek összetétele és hõmérséklete csak a természetes határokon belül ingadozhat, bizonyos komponensekre felsõ határértékek vannak meghatározva. Ez annál is inkább lényeges kikötés, mivel számos palackozott ásványvíz egyes komponensében akár 100%-os ingadozás is megfigyelhetõ.

Ásványvízfogyasztás és trendjeiNagyon lényeges szemléletbeli változás, hogy a világpiacon ma nem a magas, hanem sokkal inkább az alacsony, közepes ásványianyag tartalmú vizek a népszerûek. Általánosságban elmondható, hogy napjainkban az italpiac legdinamikusabban növekvõ ágazata az ásványvíz iparág. 1998-ról 2003-ra több mint 60% volt a növekedés mértéke.

Mára az egészségtudatosság jelképévé vált a palackozott víz fogyasztása. A fejlettebb országokban az emberek szomjuk oltására csapvizet ma már alig fogyasztanak. A palackozott víz egyre inkább a csapvíz, mint egykoron a biológiai vízigény kielégítését szolgáló vezetõ termék helyettesítõjévé válik. A világon 2000-ben átlagos 18 literes fejenkénti fogyasztás 2006-ra várhatóan 32 literre fog emelkedni. A növekedés okai a választék bõvülésében, az egyre intenzívebb marketing támogatásokban és a mind szélesebb termékvariációkban keresendõk.

A világban megfigyelhetõ trendek mellett röviden tekintsük át a fogyasztói szokások alakulását a Kárpát-medencében. Megállapítható, hogy az alacsony sótartalmú és szénsavmentes vizek egyre kedveltebbek szûkebb környezetünkben is. Továbbra is kedveltek a könnyen elérhetõ, szabadkifolyású források, mint pl. Balatonfüred, Erdély borvizei. Egyre inkább elõtérbe kerül a csekély élvezeti értékû csapvizek ásványvízzel történõ helyettesítése. Napjainkra divattá vált az ásványvízfogyasztás, továbbá egyre jobban terjed az egészséges életmódra való törekvés a Kárpát-medence országaiban is.

Nagyon fontos változás, hogy egyre inkább enyhül a fogyasztás szezonalitása és fokozatosan terjed a nagy kiszerelésekben történõ vásárlás. Így a fogyasztók egyidejûleg jóval nagyobb értékben költenek ásványvízre, ami kedvezõ a kereskedelmi tevékenységnek. Ma még az egyutas PET palackos kiszerelés minõsül a meghatározónak (akárcsak a világ más részein), de ebben a fokozódó környezetterhelési büntetések miatt akár jelentõsebb változások is bekövetkezhetnek a közeli jövõben. A fogyasztók egyre tudatosabban választanak. Napjainkra fontossá vált az ár, mint elsõdleges választási szempont mellett a termék beltartalmi értéke és marketingje is.

Selters palackozó a xx. sz. elejénA fogyasztói szokások változása a termékfejlesztés trendjeinek alakulására is formálódott, de ez a két hatás természetesen egymásra oda-vissza hat. A következõkben tekintsük át azokat a trendeket, melyek a Kárpát-medence palackozott ásványvizeinek fejlesztési irányait jellemzik:

Egyre választékosabb kiszerelési formák (0,2-5,0 liter) jelennek meg a piacon.

A csomagolóanyagok változatossága (üveg, PET, Tetra Pack, mûanyag, fémdoboz)

fokozza a termékek sokszínûségét.

A címke, mint a márka ?arca" számos információ, dekoráció, megkülönböztetés

lehetõségét hordozza, ami segíti a fogyasztók választását.

Új technológiák (csavarható koronazár, könnyített palack, sport kupak stb.)

alkalmazása révén javul a termékek megjelenése, minõsége.

A termékpaletta szélesedése (szénsavas, enyhe, csendes) révén mind szélesebb

tömegek találják meg a számukra megfelelõ terméket.

Palackozás – képeslap a XX. sz elejérõlA cikk képein ízelítõt kaphatunk az ásványvíz palackozás fejlõdésérõl. Jól látható, hogy a mai modern gépsorok a korabeli technológiákkal szemben gyakorlatilag nem igénylik munkaerõ jelenlétét a palackozási térben. Ennek elõnyei a termék bakteriológiai stabilitásában és az alacsonyabb elõállítási költségekben mutatkoznak meg.

Az elmúlt évszázad számolócéduláiMai életünknek egyre inkább mindennapi szokásává válik az ásványvíz fogyasztás. Bízom benne, hogy megfelelõ védelmük révén sokáig fogyaszthatjuk még a Kárpát-medence talán legjelentõsebb kincsét, a természetesen tiszta ásványvizet.

Tudományos konferencia, Csíkszereda 2004. Szerzõje Dr. Gellaí Imreaz Aquaprofít Rt. turisztikai fõtanácsadója a MATUR Egészségturísztíkaí tagozatának elnöke www.aquaprofit.com

Aquaprofit www.aquaprofit.hu