Dr. Révay András: Múlt, jelen és jövő találkozása
8 perc olvasásNovember 25-én, szombaton és 26-án vasárnap rendezik meg Budapesten a Vajdahunyad várban, a XIV. Újbor és Sajt Fesztivált. A rendezvényre november 22-ig, kedvezményes áron, elővételi jegy vásárolható a Mezőgazdasági Múzeum pénztárában. A jegy ingyenes kóstolásokra jogosít és ajándék poharat is adnak hozzá.
Minden évben igyekszünk valami újat kitalálni, bővíteni azokat a lehetőségeket, amikről úgy gondoljuk, hogy fontosak a közönség számára – mondta el a rendezvény előtti sajtótájékoztatón Ferenc Vilmos, a fesztivál főszervezője. Az idén a sajt és a gasztronómia témakörében lepjük meg egy különlegességgel a vendégeinket. A másik örvendetes hír, hogy minden korábbit meghaladóan, már eddig négyszáz minta érkezett a borversenyre és a szám ezen a héten még növekedni fog. Ez a verseny tehát felzárkózott a „nagyok” közé, rangot jelent eredményt elérni benne. Ahogy ez már korábban is szokás volt, egy megye mellett egy borvidék is díszvendége lesz a fesztiválnak. Idén Somogy mellé a Villányi Borvidék társul és még harmadiknak egy fiatal társaság, a 2014-ben megalakult Balatoni Kör is a díszvendégek sorát gyarapítja.
Kimagasló évjárat az idei – tudtuk meg GereTamástól, aki a Villányi Borvidék képviseletében vett részt a tájékoztatón. Minden szőlőfajtából hatalmas nagy minőségűt szüretelhettek és ez a megállapítás jószerével az egész országra nézve igaz lehet. A szüret korán kezdődött, sokáig tartott, ki lehetet várni az utolsó percig a szőlő megérését. Érdemes lesz a fesztiválon sorra kóstolni az újborokat. Igaz a borvidék erőssége nem a korai fajtákban mutatkozik meg, hanem a nagy vörösboroknál, amik majd három-négy-öt-hat év múlva kerülnek a fogyasztók asztalára. Gere Tamás pincészete – mint családi vállalkozás – 1980-ban kezdte működését és azóta jól felismerhető stílusban készítik boraikat. A bemutatón egy liba-napi Oportóval szerepelnek.
A magyar paraszti kultúrában évszázadok óta elképzelhetetlen a szalonna és a kolbász bor nélkül. Ha semmi más, már önmagában ez a tény is indokolja, hogy az Újbor és Sajtfesztiválon helyet kapnak a kolbászok készítői is. A Darnózseliben dolgozó Darnó Hús Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Kovács Péter büszkén sorolhatta, hogy ők az a húsipari vállalkozás, akiknek a vitrinjében 25 darab Magyar Termék Nagydíj sorakozik, több díjazott termék a fesztiválon kóstolható is lesz. A Darnó olyan üzem, amelyik nála nagyobb alvállalkozót foglalkoztat, mert egyes kolbászaikat a Gyula Hús készíti, hozzá még ők az a húsüzem Magyarországon, ahol csak tengeri sót használnak a gyártáshoz. Hentesáruikhoz semmiféle allergént nem használnak és ők voltak azok is, akik beengedték a kamerát a „boszorkánykonyhába”, így a közönség meggyőződhet arról, hogy a szilveszteri virslit is ugyanúgy gyártják, mint mondjuk a júniusit. A családi vállalkozásban egyszerre három generáció dolgozik, a nagyapa, az apa és a fiú már együtt veszi ki a részét a munkából. Ők úgy látják, ezen a fesztiválom a múlt, a jelen és a jövő találkozik, a múltat a fesztivál helyszíne képviseli, a jelen mindenkor az éppen friss újbor, a jövő pedig a bírálatot végző ifjú borászok kezében van.
Békés megye egyik legkisebb zsáktelepülése, Magyardombegyház, állandó lakóinak száma 150. Dús Ildikó polgármester különösen arra büszke, hogy sajtműhelyük már önállóan is megáll a lábán. Négy éve fogtak kecske tenyésztésbe, háromszáz állatot nevelnek, százmillió forint értékű sajtkészítő üzemükben a legkorszerűbb berendezéseket használják. Náluk minden a nőkön múlik. A falu önkormányzata, a képviselő testület, nőkből áll, a sajtokat nők készítik – no és a kecskék is „lányok”. Korábban mindig csak önkormányzati rendezvényeken volt lehetőségük arra, hogy bemutatkozzanak, most úgy érezték: eljött az ideje, hogy országos nyilvánosság elé lépjenek. Kizárólag kecsketejet dolgoznak fel, így sajtjaikat a tehéntejre allergiások is fogyaszthatják. Tizenötféle sajtot készítenek, ezeknek több előnyös tulajdonságai is van. A kecskesajt hozzájárul az immunrendszer védelméhez, segít a csontritkulás megelőzésében és a pajzsmirigy működésére is jótékony hatású.
A Csopakon dolgozó Söptei Pincészet tulajdonosa, Söptei Zsolt, a Balatoni Körről azt mondta el, hogy tagjaik száma ma már 35-re nőtt. Egyesületük megalakulásával úttörő szerepű gasztronómiai és borászati összefogás jött létre. Céljuk, hogy a Balaton környékén lehetőleg az ott termelt nyersanyagokra épüljön a vendégek ellátása. Sok helyi rendezvényt, versenyt szerveznek, de ami a legfontosabb, ami máris a legnagyobb sikereket érte el, az a Balaton Bor megalkotása, bevezetése. Legelőször 2016-ban, a 2015-ös évjáratú Olaszrizling viselhette ezt a nevet, tavaly 21 borászat harmincezer palack borral jelent meg a piacon, az idén pedig már 24 borászat hatvanezer palack borán olvasható ez a márkanév. A cél, hogy átlépve az országhatárokat, Tokaj mellett a Balaton borrégió neve is beépüljön a külföldi borkedvelők tudatába.
Sándor Tamás korábban elnyerte már ezen a fesztiválon „Az Év Sajttermelője” címet. Több országban, főként Svájcban dolgozott szakácsként, séfként, ott sajtiskolát is végzett. A Büki Sajtmanufaktúra tehén- és kecsketej feldolgozásával foglalkozik. A vidékükön egyre többen csatlakoznak hozzájuk és kezdenek sajtokat előállítani. Az Újbor és Sajt Fesztiválon a régi, hagyományos friss termékekből – zsendice, orda, joghurt, aludttej, gomolya – tartanak bemutatót. Belőlük hidegkonyhai különlegességeket is készítenek. Ilyen lesz például az aludttejből készült, erdei gyümölcsös sajttorta vagy a szarvasgombából és szilvásváradi füstölt pisztrángfiléből, szőlőmag-olaj hozzáadásával készült sajtkrém. Magyarországon már régebben is volt kéksajt gyártás, ezt a hagyományt is felélesztik.
A Fáncsi Hegyi Pince a Dél-Balatonon, Kötcsén dolgozik az első boraikkal 2011-ben jelentek meg. Három különleges bort mutattak be: az első egy „zöldbor” a Zöldveltelíni, ami Sopron és Pécs mellett náluk is szépen megterem. A második az Irsai Olivér, a harmadik pedig, a Szürkebarát egy meglepő változata, a Pinot Gris Pink, amit némi malíciával akár „Rózsaszínbarát”-nak is nevezhetnénk. Céljuk egy olyan turisztikai központ létrehozása Kötcsén, ahol minden korosztály számára teljes értékű kikapcsolódást nyújthatnak. Vendégeik kényelmére különös gondot fordítanak, ízlésesen kialakított panzió, jakuzzi és finn szauna is várja a hozzájuk érkezőket. Kisebb létszámú csoportok számára még konferenciák megtartására is van lehetőség.
Günzer Tamás Pincészete is a Villányi Borvidéken található, mintegy huszonöt éve készítenek borokat. Rosé Cuvée-jük tavaly ezen a fesztiválon nemcsak a Top Tíz-be került, hanem ott még a Champion díjat is megkapta. Folyamatosan tapasztalják, hogy az újborokra egyre nagyobb igény és kereslet van, ezért ők is fokozottan ügyelnek ezek minőségére. A most bemutatott rosé is hasonlóan készült, mint a tavalyi, mellette pedig egy fehér cuvée-vel szerepelnek, ami Ottonel Muskotály, Olaszrizling és Chardonnay házasítás. A vállalkozás 1991-ben indult és az első palack bort 1998-ban töltötték le. Ma már 330 ezernél tartanak és terveik között szerepel, hogy szőlőterületükben szeretnék elérni a hatvan hektáros nagyságot. Günzer Tamásnak fia és lánya is részt vesz a vállalkozásban így van kinek továbbadni majd a mesterséget.
Az 55 hektáron gazdálkodó Kristinus Borbirtok – a Balaton déli partjának lankáin – nevét a tulajdonosáról, dr. Wolfgang Kristinusról kapta. Szeretnének minden piaci igényt kielégítő borokat készíteni, a mindennapok borfogyasztói számára csakúgy, mint a legmagasabb minőségi elvárásokat támasztóknak – beleértve a külföldi vásárlókat is. A borversenyre idén egy Irsai Olivérrel, egy Sauvignon-nal és egy Roséval neveztek be. Mivel a Balatonnál dolgoznak, vörösboraiknál is inkább a gyümölcsösségre a frissességre törekednek. Közülük nem egy már a tavasszal megtalálható lesz a boltok polcain. A borászat mellett a vendéglátásra is nagy figyelmet fordítanak, egész évben nyitva tartó éttermükben öt szakács dolgozik és Magyarországon egyedülálló szolgáltatásuk a bor mozi.