Duna-Ipoly Nemzeti Park – Mit kell tenni a szárazgyepért?
3 perc olvasás
Foto:Polgár ZoltánMiért kell megmenteni a becserjésedéstől néhány kiemelt helyen a szárazgyepet, amelyet a külvilági szemlélő nem tart túlzottan értékesnek? Ezt tudtuk meg azon a november 14-i sajtótájékoztatón, mely hírt adott az élőhely rekonstrukciós beavatkozások elkezdődéséről a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban.
Foto:Polgár ZoltánMiért kell megmenteni a becserjésedéstől néhány kiemelt helyen a szárazgyepet, amelyet a külvilági szemlélő nem tart túlzottan értékesnek? Ezt tudtuk meg azon a november 14-i sajtótájékoztatón, mely hírt adott az élőhely rekonstrukciós beavatkozások elkezdődéséről a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban.
„A száraz gyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című a Földművelésügyi Minisztérium által támogatott európai uniós LIFE + Nature pályázat keretében megkezdődtek az élőhely rekonstrukciós beavatkozások a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, amelyek célja a veszélyeztetett száraz gyepek megőrzése, természetességi állapotának javítása – tudtuk meg a szakmai igazgató helyettestől, a biológus Sipos Katalintól november idusán a fóti Fáy Présház és Étteremben tartott sajtótájékoztatón, diavetítéses élőhely bemutatón majd azt követő igen élvezetes szakvezetéses Fóti Somlyó tanösvényen tett séta során.
Milyen helyszíneken folynak majd a megőrzési és helyreállítási munkálatok?
A 2013. szeptember 1-től 2018. augusztus 31-ig tartó ötéves időtartamú pályázat keretében megközelítőleg 650 hektárnyi Natura 2000 területen, kilenc pályázati helyszínen folynak munkálatok. A helyszíneken (Epöli szarmata vonulat, Debegió-hegy, Érd-tétényi plató, Felső-Tápió, Alsó-Tápió és patakvölgyek, Gödöllői-dombság – Domonyvölgy és Küdői-hegy, a Gödöllői-dombság peremterületei) három, az Európai Unióban kiemelt jelentőségű, veszélyeztetett élőhely természetvédelmi célú kezelése történik , ezek a következőek: a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a síksági pannon löszgyepek, és a pannon homoki gyepek.
A bruttó közel két millió euró összegű támogatás háromnegyed részét az EU, a fennmaradót a Földművelődési Minisztérium és kisebb részben a DINPI adja. A cél a pannon homoki- és löszgyepek, lejtősztyeppek stb. élőhelyek területén egyrészt az invazív növényfajok visszaszorítása, másrészt az őshonos cserjefajok területi arányának csökkentése a gyep területek javára . Miért kell ez? Milyen nagy értéket képviselnek természetvédelmi szempontból a természetes és természetközeli szárazgyep területek?
Miért szükséges a cserjék, főként a galagonya, a vadrózsa, a kökény irtása, önkéntesek bevonásával is, például a Fóti-Somlyón? Ezek a gyepek a fajgazdagságuk által a biológiai sokféleség megőrzésének aranytartalékai. Számos botanikai, zoológiai, stb. kutatás támasztja ezt alá. A száraz gyepekben él sok maradvány és bennszülött növény faj hazánkban, így például a magyarföldi husáng. Az évezredes tájhasználat során kialakult természetvédelmi szempontból nagyon fontos élőhelyek gazdaságilag is jelentős szerepet töltenek be (legelők, kaszálók).
Ha például a Fóti Somlyón nem végzik el az irtást egész a vadászlesig, akkor a hazánkban fokozottan védett magyar futrinka nevű fekete bogár eltűnik az élővilág palettájáról, mert bár igaz, hogy arrébb mehetne néhány száz méterrel, de ott más futrinkafajok élnek, akik nem engedik be élve maguk közé.
