Lévay Béla: Fegyvernek -Kálvária dombLévay Béla: Fegyvernek -Kálvária domb

Bár az időjárás most éppen nem azt mutatja, hogy március 21-én megérkezik a tavasz, a Nap sugarainak a Föld északi félgömbjével bezárt szöge csak azt feltételezi, hogy előbb-utóbb megérkezik a meleg idő is.

 Lévay Béla: Fegyvernek -Kálvária dombLévay Béla: Fegyvernek -Kálvária domb

Bár az időjárás most éppen nem azt mutatja, hogy március 21-én megérkezik a tavasz, a Nap sugarainak a Föld északi félgömbjével bezárt szöge csak azt feltételezi, hogy előbb-utóbb megérkezik a meleg idő is.

A fegyverneki Kálváriadombbal kapcsolatosan az utóbbi időben sok hír jutott hozzánk. Láttuk a TV-ben megjelent riportokat. Találkoztunk olyan emberekkel, akik távolabbi településekről érkeztek azért, hogy meggyógyuljanak.

A Kálvária dombA Kálvária dombA hideg időben mégis kevesen keresték a gyógyulást a Kálvária-dombon. Az éjszakák rövidülnek, az enyhe télnek is a vége felé közeledünk.

Március 21-én, amikor egyenlő hosszúságú a nappal az éjszakával, 15 órától Nagy Gyula meditációt tart a dombon a fegyvernekieknek.

A fegyverneki Kálváriadomb

A kunhalom védett terület ( a természetvédelemről szóló törvény alapján minden kunhalom védett.)

Gyógyulni vágyókGyógyulni vágyókHivatalos földrajzi neve: Kettős halom, mert a párja az Annaházi temető régi középpontjában van.

A falu legendáriumában folymatosan jelen volt a Kálvária, pedig a település terüetén 7 kunhalom van, ezek közül egy a Kettős halom. A többiről nem maradt fenn történet.

A domb tetején a kereszt és a népi elnevezése azt mutatja, hogy valamikor Kálvária-járásra is használhatták (bár ez utalhat Zöld Marci kálváriájának utolsó eseményére is).

A fegyverneki hagyományok beszéltek a Petőfi által is  megénekelt Zöld Marciról, aki betyárként szivesen időzött Fegyverneken, a szép kocsmárosné társaságában. A szájhagyomány szerint a bálban, a kocsmáros lánya és felesége közötti szerelemféltés kapcsán sikerült a csendőröknek áldozatokkal is járó kézitusa után elfogni a katonaszökevényt. A helybeli elbeszélők szerint a Kálvária-dombon akasztották fel, majd lovával együtt ott földelték el (azért, hogy a temetőn kívül is maradjon). Bár a hivatalos papírok törökszentmiklósi kivégzésről írnak, a monda ismerői a szüleiktől hallott legendát adják tovább gyermekeiknek, unokáiknak.

Az ikerhalom párja az Annaházi temető közepénAz ikerhalom párja az Annaházi temető közepénA fegyverneki gyerekek (főként az annaházi részen lakók) előszeretettel játszottak a kunhalmon, és annak környékén. A felnőttek pedig szívesen engedték ezt, mert csodálatos gyógyulásokról is hallottak nagyszüleiktől. Beszéltek megszólaló némáról, járni tanuló bénáról…. Ezeket a mende-mondákat a fiatalok általában csak akkor idézték fel, amikor a kor előrehaladt velük. Az egészségtől duzzadó unokák mindíg csak fél füllel figyelték az idősek ilyen "meséit". Amikor más módszerek már biztosan nem segítettek, akkor az idősek gyakran mentek a Kálváriára, végső mentsvárba.

2004-ben a helyi Nagy Gyula hívta fel a figyelmet Kovács Andrásra, aki a tápiószentmártoni Attila-dombot is bemérte, felavatta. Akkor a Virágzó Tisza Napja rendezvényei között ő mérte be a helyi sugárzást, tartott előadást a hatásairól. Ez sok régi történet elmesélésének gátját oldotta fel. Az idősek újra kezdték mesélni nagyapáik, dédanyáik történeteit. A mai emberek újra "felfedezték" a Kálvária-dombot. Egymásnak adják át a tapasztalataikkal együtt.

Innen lehet tudni, hogy 10-12 napon át 2-3 órát kell tölteni a dombon ahhoz, hogy az átalakítsa az emberben levő rezgéseket.

Ma már a nyugdíjas tanító nénitől, a gyári munkásig sokan mondják, hogy könnyebben járnak, nem dagad a lábuk, meggyógyult a vállfájásuk, újra mozog a kezük.

A környező településekről is gyakran találkozunk itt gyógyulni vágyókkal (Szolnok, Kunhegyes, Mezőtúr stb.)