Egészség helyett akciókra vadászunk
3 perc olvasás
Nem egészségtudatosan vásárolnak a magyarok, az árérzékenységüknek köszönhetően mégis eredményes lehet a „hamburgeradó" bevezetése az egészségtelen élelmiszerek visszaszorításában – többek között ez derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös felméréséből.
Nem egészségtudatosan vásárolnak a magyarok, az árérzékenységüknek köszönhetően mégis eredményes lehet a „hamburgeradó" bevezetése az egészségtelen élelmiszerek visszaszorításában – többek között ez derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös felméréséből.
Akció-, de nem egészségtudatosak a magyar bevásárlók a KutatóCentrum és a Marketing&Média közös villámfelmérése szerint, amely a „hamburgeradóként" ismert népegészségügyi termékadó bevezetésével kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. A 18-64 évesek 61 százaléka figyeli a leértékeléseket és igyekszik minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlás alkalmával, és 71 százaléknak az élelmiszer ára még annak minőségénél is fontosabb. Bár az összetevőket a megkérdezettek kétharmada megnézi, csupán egyharmadukat befolyásolja a döntés során, hogy mennyi a választott termék cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma. „A nők tudatosabbak, az árat és az összetevőket is jobban figyelembe veszik a döntéskor. Ennek az egyik oka az, hogy jellemzően ők intézik a bevásárlást – emelte ki Szőke Emília, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. – A férfiak számára ugyanakkor fontosabb az élelmiszerek minősége."
A korosztályokat tekintve az 55 év felettiek vásárolnak tudatosabban: magasabb arányban vannak köztük azok, akik figyelik az élelmiszerek összetevőit, és kedvenc ételeikről is nagyobb arányban mondanak le, ha azoknak magas a cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma. „Ez nem meglepő, figyelembe véve, hogy az idősebbek között gyakoribbak a krónikus betegségek, ami miatt jobban oda kell figyelniük az egészségükre" – jegyezte meg a kutatási szakember.
Az árérzékenységben lehet a „hamburgeradó" ereje
A felmérésben részt vevők 98 százaléka hallott már a „hamburgeradóról", körükben közel 80 százalék gondolja úgy, hogy a bevezetés fő oka az adóbevételek növelése, nem pedig az egészségtudatosság erősítése. „A megkérdezettek közel fele szerint egészséges életmódra csak széles körű oktatással lehet nevelni. Ezt leginkább a budapestiek és a 35-44 évesek gondolják így" – mondta el Szőke Emília. Az adónövekedés hatásosságával kapcsolatban is szkeptikusak a megkérdezettek: csupán 6 százalék gondolja úgy, hogy az intézkedés hatására nőni fog az egészségesen táplálkozók aránya. Saját magukkal kapcsolatban már bizakodóbbak: a válaszadók kétharmada ugyanis úgy látja, hogy tudatosabban fog vásárolni, ha bevezetik az új adónemet, ami arra utal, hogy mégis eredményes lehet az intézkedés. „Ennek ugyanakkor nem feltétlen az egészségtudatosság növekedése az oka, hanem az, hogy a legtöbben igyekeznek minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlás alkalmával" – tette hozzá a szakember.
A felmérésről:
Az 1045 fő online megkérdezésével zajló villámkutatás július 21. és 25. között zajlott. A minta kor és nem tekintetében reprezentálja a 18-64 éves magyar lakosságot.
A népegészségügyi termékadóval kapcsolatos attitűdöket vizsgáló villámkutatás teljes elemzését a Marketing&Media előfizetői ingyenesen kapják meg.
