Egy állat Sincs Veszélyben, Sikeresen Evakuálták A Margitszigeti Kisállatkert Lakóit

Biztonsági okokból kimenekítették a Margitszigeti Kisállatkert lakóit.

Az érintett másfélszáz állatot, köztük dámszarvasokat, pónilovakat, ragadozó madarakat, gólyákat, réceféléket, díszbaromfikat és sok más állatot a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították át. Az evakuálásra szerdán és csütörtökön került sor, az állatok költöztetésében az Állatkert tizenöt munkatársa vett részt.

Az árvízveszély miatt kiürítették a Margitsziget Kisállatkertet – tájékoztatja Olvasóinkat Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. A Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében lévő bemutatóhelyről az összes állatot, 26 állatfaj 155 egyedét, köztük 16 emlőst és 139 madarat szállítottak át a Városligetbe. Az állatok kitelepítéséhez az Állatkert 15 munkatársát mozgósították, a szállítást két darab, lószállító utánfutót vontató gépjárművel oldották meg, amelyek többször fordultak a Városliget és a Margitsziget között. (A sziget nevét városrészként Margitszigetnek, földrajzi képződményként Margit-szigetnek írjuk. Egyik mód sem helytelen tehát, a két változatot attól függően kell használni, hogy milyen értelemben, milyen összefüggésben említjük a területet.)

Az állatok elszállítása a katasztrófavédelem illetékeseivel folytatott egyeztetés után már szerdán délelőtt megkezdődött. Legelőször a nyolc dámszarvast költöztették ki, ezeket ugyanis altatásban lehetett csak befogni. Az állatorvosok fúvócső segítségével juttatták az állatokba a kábító lövedéket. A nyolc szarvas közül egyet nem a Városligetbe szállították át, hanem az egyik vidéki állatkertbe: ezt az árvíztől függetlenül már eleve így tervezték. A ragadozó madarakat, díszbaromfikat, réceféléket és gólyákat kézzel, illetve nyeles hálóval fogták be, megfelelő ládákba és zsákokba csomagolva készítették fel a szállításra. A legtöbb állat evakuálása még szerdán befejeződött, csütörtökön már csak öt páva és két nyúl, valamint a létesítmény egyes felszereléseinek (pl. fagyasztóláda) elszállításáról kellett gondoskodni.

A kimenekített állatokat egyrészt magának a városligeti Állatkertnek a területén, másrészt a hozzá tartozó karantén állomáson helyezték el. A dámvadak a vidám parki területből már az Állatkert kezelésébe átkerült zóna egyik új karámjában jutottak átmeneti szálláshoz.

A kisállatkert lakóinak kiköltöztetésére elsősorban elővigyázatosságból volt szükség.

A hatóságok szerint várhatóan sikerül megakadályozni, hogy a Duna elöntse a Margitszigetet. Ehhez azonban több ember megfeszített munkájára lesz szükség, amely munka szerdán reggel meg is kezdődött a homokzsákok kihelyezésével. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a vízszint hétfőig akár több tíz centiméterrel is meghaladhatja majd a Vigadó téri mérce 860 cm-es szintjének megfelelő rekordmagasságot. Mivel a Margitsziget legtöbb részéhez hasonlóan a kisállatkert területe is alacsonyabban fekszik ennél, elővigyázatosságból mindenképpen szükséges volt az állatok kiköltöztetése. Kedvezőtlen esetben ugyanis, ha a víz mégis betörne a sziget területére, nem volna mód és elegendő idő az összes állat evakuálására. Ugyanezen megfontolás miatt a 2006-os árvíz idején is kitelepítették a kisállatkert lakóit, így elmondható, hogy az állatkerti szakembereknek már van tapasztalatuk az ilyenkor elvégzendő feladatok terén.

Azt, hogy az állatok mikor kerülnek vissza a Margitszigetre, ma még nem lehet pontosan megmondani. Szerencsés esetben az árvíz levonulása után, a katasztrófavédelem illetékeseivel egyeztetett időpontban meg lehet kezdeni az állatok visszaszállítását. Ha azonban a víz esetleg betörne a területre, előbb a karámok, kifutók és istállók rendbetételéről kell majd gondoskodni.

A történelem során egyébként a Duna többször is elöntötte a Margit-szigetet. Erről már az Árpád-korból is maradtak ránk feljegyzések. A Margit-legendában megőrzött, a szentté avatási eljárás keretében felvett 1276-os tanúvallomások alapján tudjuk, hogy 1267/68 telén a Duna meglepő hirtelenséggel öntötte el a romjaiban ma is meglévő, ám akkoriban virágzó domonkos rendi apácakolostort. A történelmi árvizekről 1744 óta vannak pontos adataink, így tudjuk, hogy az 1775-ös (864 cm-en tetőzött február 16-án), az 1838-as (1029 cm, március 15.) és az 1876-os (867 cm, február 26.) jeges árvíz is érintette, rendszerint teljesen elöntötte a Margit-szigetet. A folyamszabályozási munkálatok elvégzése, illetve a sziget árvízvédelmének kiépülése óta viszont még nem került sor ilyesmire. Az legnagyobb árvizek, így az 1965-ös (845 cm, június 18.), a 2002-es (848 cm, augusztus 19.) és a 2006-os (860 cm, április 4.) zöldárak alkalmával ugyan homokzsákokkal kellett a sziget védvonalát megmagasítani, az alacsonyabban fekvő területeken pedig több helyen ellennyomó medencékre is szükség volt, a Margitsziget parkjában és létesítményeiben nem esett komoly kár. A mostani áradás tetőzése az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint a hétfői napon 886 cm-nél várható (± 15 cm). Az árvízvédelmi szakemberek szerint, akik szerda óta dolgoznak a margitszigeti védvonal homokzsákokkal történő megmagasításán, az előre jelzett vízállás mellett védhető lesz a Margitsziget.

A Fővárosi Állat- és Növénykert városligeti területét természetesen nem fenyegeti az árvíz, így az ott lakó és a Margitszigetről oda menekített állatok is teljes biztonságban vannak. Az Állatkert jelenlegi területét utoljára 1838 márciusában, a híres-hírhedt nagy jeges árvíz idejében érte el a Duna. A folyó ekkor 1029 cm-en tetőzött, és szinte egész Pestet elárasztotta, amint arra számos, az egykori vízszintet jelző tábla is emlékeztet szerte a városban. Az elöntött terület legszéle éppen ott volt, ahol ma az Állatkert nyugati vége van, így azon a területen, ahol a Pálmaház, a Parasztudvar és a tevék kifutója található, néhány centiméteres víz állhatott az árvízkor. Abban az időben azonban ott még szántóföld és faiskola terült el, magát az Állatkertet csaknem három évtizeddel később, 1866-ban létesítették. Az 1838-as árvízhez hasonló jeges áradás, illetve az akkorihoz hasonló, a most várhatónál is jóval magasabb vízszint azonban ma már nem képzelhető el. Elsősorban az azóta elvégzett folyamszabályozási munkálatok miatt, amelyek megakadályozzák, hogy a tél végén letakarodó jég a széles, sekély, zátonyos részeken felhalmozódva olyan jégtorlaszokat okozzon, amelyek a folyó vizét visszaduzzasztják. A Pestre nézve katasztrofális régi nagy jeges áradásokat ugyanis rendszerint éppen az azóta már elkotort lágymányosi zátonyoknál megrekedt jégtorlasz vízduzzasztó hatása okozta.

Fővárosi Állat- és Növénykert

1146 Budapest, Állatkert krt. 6-12

http://www.zoobudapest.com/

Érdekességképpen itt egy videó az állatok evakuálásáról. A felvételeket a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely készítette.
http://www.youtube.com/watch?v=Woqsq9L66tU

Lantai József