2024.augusztus.20. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Egy fénykép a múltból: Czóbel Béla

4 perc olvasás
<p> <span class="inline inline-left"><a href="/node/61130"><img class="image image-preview" src="/files/images/czobelb%C3%A9la.preview.jpg" border="0" width="475" height="153" /></a></span></p><p>Czóbel Béla 57 éves volt, amikor 1940. szilveszterén elvette feleségül a 44 éves Modok Máriát. Czóbel nevét világszerte sokan ismerik, Modokét idehaza is csak kevesek. Pedig házasságuk előtt ő volt a legismertebb hazai festőművésznő, sőt, a 30-as években szinte az egyetlen, aki igazán jelentőset alkotott. Karrierje az új szerelemmel egyidejűleg mégis megszakadt.

 czobelb%c3%a9la.preview

Czóbel Béla 57 éves volt, amikor 1940. szilveszterén elvette feleségül a 44 éves Modok Máriát. Czóbel nevét világszerte sokan ismerik, Modokét idehaza is csak kevesek. Pedig házasságuk előtt ő volt a legismertebb hazai festőművésznő, sőt, a 30-as években szinte az egyetlen, aki igazán jelentőset alkotott. Karrierje az új szerelemmel egyidejűleg mégis megszakadt.

 czobelb%c3%a9la.preview

Czóbel Béla 57 éves volt, amikor 1940. szilveszterén elvette feleségül a 44 éves Modok Máriát. Czóbel nevét világszerte sokan ismerik, Modokét idehaza is csak kevesek. Pedig házasságuk előtt ő volt a legismertebb hazai festőművésznő, sőt, a 30-as években szinte az egyetlen, aki igazán jelentőset alkotott. Karrierje az új szerelemmel egyidejűleg mégis megszakadt.

A két művész már évekkel korábban megismerte egymást, amikor Czóbel, már nemzetközi hírű festőként, meglátogatta Mária és akkori férje szentendrei műtermét. A nagybányai festőiskola utolsó generációjához tartozó Modok Mária festményeit komoly társadalmi érzékenység jellemezte. Szegényeket és elesetteket festett, képeit sokra tartotta József Attila is. Máriával való megismerkedésük után Czóbel visszatért Párizsba, ahol a 20-as évek óta élt holland feleségével. Néhány év múlva a két művész nagyjából egyszerre elvált. Levelezni kezdtek, a levelekből barátság, majd szerelem bontakozott ki. Czóbel megpróbálta Párizsba költöztetni Máriát.

"Jöjjön, én leszek a legboldogabb ember" – írta egy képeslapon, de az utazás a világháború kezdetén reménytelen volt. Végül ő költözött haza az asszonyhoz Szentendrére, néhány hónap múlva összeházasodtak. Mária innentől kezdve festőként mellékszereplővé vált férje mellett. Gondoskodott róla, hogy Czóbel csendéleteihez mindig legyen a műteremben friss virág, és mindig kerüljön az asztalra a férje által megszokott franciás ételekből. Az ő kitartásán és erején múlt, hogy a pár úgy vészelte át a világháborút, hogy Béla végig dolgozhatott. Környezetük úgy tudta, a feleség már nem fest. „Mama már nem segít a háztartásban, nem sok időm maradt festeni. Inkább csak délután. Bélát idegesíti a takarítónő" – magyarázta egy ismerősének. Pedig, szinte titokban, folyamatosan alkotott ő is.

Többnyire férje elrontott vásznainak hátoldalára, hulladék papírokra, cukorkás dobozok karton fedelére dolgozott. Lopva festett egy-egy órát, amíg Béla délután sziesztázott. Az elkészült műveket egy dívány alatt tartotta, férjének sem mutatta meg. Ha nagy ritkán egy-egy látogató, például a Vas István-Szántó Piroska házaspár kedvéért mégis elővette őket, a festmények elborították a padlót. Aztán gyorsan összecsomagolta őket, és visszatuszkolta a dívány alá. Czóbel, aki imádta a feleségét, a barátoknak gyakran beszélt arról, mennyire sajnálja, hogy a felesége elpazarolta a tehetségét, és abbahagyta a festést.

A házaspár 1947-től ismét kiutazhatott Párizsba, innentől kezdve minden telet ott töltöttek, és csak tavasszal tértek vissza Szentendrére. A kommunista hatalom úgy tekintett Czóbelre, mint Kodályra vagy Illyésre: trófeakánt. Szabadon utazhattak, hogy ezzel is bizonyítani lehessen, a művészeket nem éri bántódás az új rendszerben. A festőnek minden évben volt kiállítása Párizsban, többször New Yorkban is, mindeközben itthon még csak Rákosi-portrét vagy más kurzusképet sem kellett festenie, békén hagyták. Amikor évente hazatértek, házukban egymásnak adták a kilincset a modern művészet híreire kíváncsi vendégek, akiket persze Mária tartott jól.

Közben továbbra is festett, s ahogy az idősödő Czóbel, ő is új alkotói korszakába lépett. Egyre absztraktabb, a kortárs francia festészet hatását mutató képeket készített. Barátai, akiknek megmutatta ezeket a képeket, rábeszélték, hogy állítsa ki őket. Késő volt. Mária a kiállításra készülve agyvérzést kapott, amiből soha nem épült fel teljesen. Bal keze megbénult, de a jobbal sem tudott festeni. Sok időt töltött kórházban, míg végül hazatérhetett. Többnyire ágyából fekve nézte, ahogy férje a kertben fest.

Amikor hosszú betegség után 75 évesen meghalt, Czóbel megtalálta a festményeit a különböző fiókok mélyén és a dívány alatt. Rögtön látta, hogy remekművek. "Azt sem tudom, mikor festette mindezt" – mondta – "de hát tudják, hogy én milyen vagyok. Csak magammal törődöm." Még öt évet élt teljes szellemi és fizikai egészségben, 93 évesen halt meg. Többször megfestette feleségét, de képein mindig háttal vagy a háttérben láthatjuk, elmosódva. Modok Mária művei ma a szentendrei Czóbel-múzeumban tekinthetők meg egy hátsó helyiségben.

 

Készítette: Nyáry Krisztián

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

HÍRMORZSA

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.