Egy fénykép a múltból: Krúdy Gyula
3 perc olvasás
Krúdy Gyula 134. születésnapján muszáj lesz főznünk valami finomat! Például a változatosság kedvéért halat, ha már itt (http://nyugat.oszk.hu/html/galeriak/keziratok_album/pages/images2/krudy_a_%20gyomor_oromei_001.jpg) az eredeti kézirat a titokról:
Krúdy Gyula 134. születésnapján muszáj lesz főznünk valami finomat! Például a változatosság kedvéért halat, ha már itt (http://nyugat.oszk.hu/html/galeriak/keziratok_album/pages/images2/krudy_a_%20gyomor_oromei_001.jpg) az eredeti kézirat a titokról:
"Olyan egyszerű ezt a halpaprikást csinálni, mikor hivatalos receptjét hallják (amely legrövidebben így hangzik):
»Többféle halat veszünk, egyenlő darabokra vágjuk, másfél óráig sóban hagyjuk állni, aztán lábasban bőven hagymát finomra vágva, vajon kissé megpárolunk, adunk jó késhegynyi paprikát bele, aztán a halat félóráig fedő alatt pároljuk, végre egy kanál vizet és tejfölt öntünk rá. Mikor felforrt, asztalra adjuk.«
Ugyebár ez úgy hangzik, mint az egyszeregy, csak a gyanakvó fantázia gondolna valamely "pisztrángra" a többféle hal emlegetésénél, mert mégiscsak biztosabb volna, ha tudnánk, hogy miféle halakat vegyünk. "Semmi esetre se a nemes halakat, a kecsegét, a pisztrángot, a fogast; hanem elé
gedjünk meg a harcsával, potykával, csukával a paprikásnál" – mondják a tanácsadók, mert halfőzéshez minden ember értene, holott az ötszázadik tudja igazában.
E jó tanácsadók okozzák, hogy nem élvezhetjük egyszerű halpaprikásnak a legnemesebb halakat, pedig tán ez volna a halpaprikás titka.
Igaz, hogy a Balatonon, hazánk másik haltermő helyén már javában szabad a víz, amikor a Tiszán, a tokaji híd alatt még korcsolyáznak, de nem kevésbé nagy kunsztot érdemel a balatoni halak elkészítése, pláne, mikor jókora kocsikázás után, a Bakonyon, Veszprémen, Várpalotán át közelítettük meg, hogy valahogy ki ne hagyjunk egy lányos házat útközben. Pedig olyan egyszerű a balatoni lány, mint a balatoni hal. Minden balatoni lányban van valami a Kisfaludyak muzsikájából, amely sohase múlik el. Minden balatoni halban van valami az ősök egyszerűségéből, amikor itt még pogány magyarok bujdostak a nádasokban.
A fogasnak elkészítési módjáról ezt a pár hevenyészen odavetett szót találom egy helyen:
»Megtisztított fogast bevagdossuk, jól megsózzuk kívül-belől. Egy tepsibe adunk négy-öt darab vajat, rátesszük a fogast, körülötte karikára vágott burgonyát helyezünk, és még egypár szelet vajat a tetejébe. Körülbelül háromnegyed óra hosszáig sütjük, tálaláskor haltálra adjuk, salátával, petrezselyemmel díszítjük.«
Kolumbusz tojása! Ezt aztán tudja mindenki. Ugyanilyen egyszerű elkészítési módot ajánlanak a kecsegének és pisztrángnak, a rántott harcsának, a tejfölös potykának, a húsevő csukának, de még egyszerűbbet az angolnának.
Az ember olvassa ezeket a recepteket: mehetnékje támad a konyha felé, hogy saját kezűleg lásson hozzá a halak elkészítéséhez, mert az a férfiemberre nézve nem lealázó, hanem éppen ellenkezőleg: kitüntető. "
(1933)
Készítette: Nyáry Krisztián