Miként reagáljon Európa arra, hogy keleti határain egyre erősödik számos feltörekvő nagyhatalmat és energiahordozókban gazdag tagállamot tömörítő regionális szervezet, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ)? – tette fel a kérdést Dobolyi Alexandra az Európai Parlament Külügyi Bizottságának tagja, a Szocialista Internacionálé FÁK, Kaukázus és Fekete-tengeri Bizottságának társelnöke, az Európai Parlament közös kül- és biztonságpolitikával foglalkozó mai plenáris vitájával kapcsolatban.

Miként reagáljon Európa arra, hogy keleti határain egyre erősödik számos feltörekvő nagyhatalmat és energiahordozókban gazdag tagállamot tömörítő regionális szervezet, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ)? – tette fel a kérdést Dobolyi Alexandra az Európai Parlament Külügyi Bizottságának tagja, a Szocialista Internacionálé FÁK, Kaukázus és Fekete-tengeri Bizottságának társelnöke, az Európai Parlament közös kül- és biztonságpolitikával foglalkozó mai plenáris vitájával kapcsolatban.

Kína és Oroszország, két dinamikusan fejlődő nagyhatalom, valamint az előbbiek szomszédai, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán, mint alapítók, India, Irán, Mongólia és Pakisztán, mint megfigyelők és Türkmenisztán, mint állandó meghívott – ez ma a Sanghaji Együttműködési Szervezet.

Mivel Oroszország révén – folytatta Dobolyi – a SESZ szomszédos az Európai Unióval, ezért megkerülhetetlen, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon a szervezettel.
A SESZ tényleges erőviszonyainak feltárása során nekünk kell, hogy legyen saját nézetrendszerünk az adott térség társadalmi, gazdasági, katonai és emberjogi folyamatairól, ám az igazodási, viszonyítási pont szem elől tévesztése nélkül, következetesen ragaszkodnunk kell az egyes tagországok valós történelmi fejlettségi értékeinek meghatározásához, és a szervezet egészének kiegyensúlyozott elemzéséhez.

Továbbá, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az EU jelenlegi kiszolgáltatottsága és nagymértékű energiafüggősége, ahogyan azt az orosz-ukrán gázár vita megmutatta, aláássa a hiteles, hatékony, és következetes közös kül- és biztonságpolitika fejlődését.

Ha a SESZ tagjait, illetve megfigyelőit elemezzük, akkor arra a következtetésre kell jussunk, hogy ezen országok rendelkeznek a világ olaj és gáztartalékainak jelentős hányadával! Mindezek következtében egy megújított Oroszország és Közép Ázsia Stratégia kérdése megkerülhetetlen, az egyes országokra lebontott politikai kockázatelemzéssel egybekötve.

A közös energia- és külpolitika hiánya, az energiafelhasználás diverzifikációjának háttérbe helyezése az egyes történelmi sérelmek, illetve kereskedelmi előnyök előtérbe kerülése sérülékennyé teszi uniónkat. Ma az EU-nak – sokkal inkább, mind eddig bármikor – fontos az egységes politikai fellépés, az eltérő nemzeti érdekek és álláspontok összehangolása.

Ezért nélkülözhetetlen, hogy az Európai Unió javítsa fellépésének hatékonyságát és következetességét a globális színtéren, melyhez nagymértékben hozzájárulhat a Lisszaboni Szerződés ratifikálása és a szerződésben biztosított külpolitikai eszközök.

Az EU nagyobb hatékonyságú, fordulatszámú működtetésének egyre sürgetőbb igénye, az egyre gyorsabb intellektuális válaszokat kikényszerítő történések felvetik a külpolitika irányítása szervezeti, döntési mechanizmusainak áttekintését, a megfelelő strukturális válaszok megadását! – zárta hozzászólását Dobolyi.

(MSZP)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük