PC paragrafus?Történelminek" nevezte a határon átnyúló, szerzõdésen kívüli kötelmi jogviszonyokról szóló rendelet (az úgynevezett Róma II rendelet) ügyében a Parlament és a Tanács közötti egyeztetési eljáráson született múlt heti megállapodást a téma parlamenti jelentéstevõje.

PC paragrafus?Történelminek" nevezte a határon átnyúló, szerzõdésen kívüli kötelmi jogviszonyokról szóló rendelet (az úgynevezett Róma II rendelet) ügyében a Parlament és a Tanács közötti egyeztetési eljáráson született múlt heti megállapodást a téma parlamenti jelentéstevõje.

Az egyeztetési eljárás során született megállapodás révén csaknem négyéves tárgyalássorozat zárulhat le. Ha az EP és a Tanács is elfogadja a múlt kedden tetõ alá hozott egyezményt (a Parlamentben csupán egyszerû többségre lesz szükség, a téma júliusban kerül a plenáris ülés napirendjére, újabb módosításokra már nem lesz lehetõség), akkor a határon átnyúló közlekedési balesetek vagy környezeti károk esetében egységes szabályozás születik a 27 tagállam polgárai számára.

A Róma II rendelet célja a szerzõdésen kívüli kötelmi jogviszonyok határon átnyúló eseteiben indított bírósági perek megkönnyítése. Ezek a perek különbözõ országok polgáraira, így különbözõ jogrendszerekre vonatkoznak, általában károkozás, például közlekedési baleset, hibás termékek vagy környezeti kár esetében. Általános szabályként a rendelet azt mondja ki, hogy károkozási perek esetében annak az országnak a jogszabályait kell alkalmazni, ahol a kár bekövetkezett, függetlenül attól, hogy melyik országban történt meg az az esemény, amely a kárt okozta.  Ha azonban a kár kifejezetten jobban köthetõ egy másik országhoz, a jogszabály lehetõvé teszi, hogy ezeket az eseteket egyedi módon, a lehetõ legmegfelelõbb rendezést szem elõtt tartva lehessen kezelni. A rendelet hatálya nem terjed ki családjogi, házassági vagyonjogi és öröklési jogviszonyokra.

?Ez az elsõ eset, hogy a Parlament ilyen jogi eszközökkel kapcsolatban az együttdöntési eljárás keretében határozhat. Az elsõ, de nem az utolsó" – állapította meg az EP jelentéstevõje, Diana Wallis brit liberális képviselõ. ?Olyan kompromisszumot kötöttünk, amely jelentõsen növeli a jogbiztonságot és az átláthatóságot az európai polgárok számára" – állapította meg Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter, aki a Tanács delegációját vezette az egyeztetési eljárás során. ?Olyan jogi eszközrõl van szó, amely alapvetõ fontosságú mind az igazságosság európai térségének beteljesítése, mind az egységes piac mûködése szempontjából" – méltatta a megállapodás jelentõségét Franco Frattini európai bizottsági alelnök és bel- illetve igazságügyi kérdésekben illetékes biztos.

A határon átnyúló, szerzõdésen kívüli kötelmi jogviszonyokból eredõ perek nagy része a közlekedési balesetekkel kapcsolatos: ilyen például az, amikor egy német turista autójával elüt egy holland állampolgárt a Balaton partján. A Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy a rendelet a személyi sérülésekre és az ezek után járó kompenzációra is terjedjen ki az ilyen baleseteknél. Ez különösen bonyolultnak bizonyult, mert az egyes tagállamok nemzeti joga eltérõ mértékû kártérítést tesz lehetõvé a közlekedési balesetek áldozatai számára. Az egyeztetési eljárás során elfogadott végsõ szöveg értelmében ha az áldozat külföldi, a bíróságnak az áldozat által elszenvedett tényleges veszteségeket és költségeket kell figyelembe vennie.

Egyeztetésre volt szükség a személyiségi jogok média által megsértése ügyében is. Itt a Parlament korábban (a második olvasat során) kompromisszumosnak gondolt álláspontjában azt javasolta a Tanácsnak, hogy az a jog legyen alkalmazandó, amelyik országra a közzététel vagy mûsorszórás fõként irányul, illetve – ha ez nem nyilvánvaló – annak az országnak a joga, ahol a szerkesztõi ellenõrzést gyakorolják. A tagállamok azonban élénken ellenezték ezt a szabályt, így végül az a megoldás született, hogy a témát ?jegelik" és majd csak a jogszabály késõbbi felülvizsgálata során határoznak róla.

A parlamenti képviselõk az egyeztetési eljárás során is ragaszkodtak ahhoz, hogy a környezeti károkozásról is kerüljön be egy definíció a rendeletbe. Ez meg is történt, az elfogadott szöveg szerint a környezeti kár fogalma minden olyan kárt lefed, amely természetes erõforrásokat ér, mint például a vizet, a földet, a levegõt érõ károk.

A tisztességtelen verseny ügyében is egyeztetésre volt szükség, itt a parlamenti képviselõk kérésére világosan kimondja a végsõ szöveg, hogy a bíróságoknak egyetlen nemzeti jogot lehet csak alkalmazniuk. Ez pedig, ha korlátozták a versenyt, csak annak az országnak a joga lehet, ahol a piaci helyzetet befolyásolta (vagy vélhetõen befolyásolja) a verseny korlátozása.

A Róma II. rendeletet az egyeztetési eljárás során született megállapodás értelmében kétféle felülvizsgálatnak vetik majd alá. A személyiségi jogok média általi megsértése és a közúti közlekedési balesetek esetében hamarabb (már 2008-ban), míg a többi esetben a rendelet hatályba lépését követõen négy évvel kell a Bizottságnak tanulmányt készítenie a jogszabály alkalmazásának tapasztalatairól. A rendelet (ha a Tanács és a Parlament is változatlan formában jóváhagyja az egyeztetési eljárás során elért szöveget) a kihirdetése napján lép hatályba.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük