KukoricaHárom év alatt fokozatosan szûnik majd meg 2009-tõl az uniós kukoricaintervenció rendszere. Bár Magyarország elutasítja a jóváhagyáshoz szükséges többséget maga mögött tudó kompromisszumot, az még így is sokkal kedvezõbb az Európai Bizottság által korábban javasoltnál. 

KukoricaHárom év alatt fokozatosan szûnik majd meg 2009-tõl az uniós kukoricaintervenció rendszere. Bár Magyarország elutasítja a jóváhagyáshoz szükséges többséget maga mögött tudó kompromisszumot, az még így is sokkal kedvezõbb az Európai Bizottság által korábban javasoltnál. 

Úgy tûnik, megtalálták a megoldást az EU tagállamai a kukoricaintervenció régóta húzódó vitás kérdésében, miután a Tanács mezõgazdasági különbizottságában kedden a soros német elnökség legutolsó javaslata körül kialakult a szavazatok, jóváhagyáshoz szükséges minõsített többsége. A kompromisszumos megállapodás értelmében 2007 és 2009 között három év alatt fokozatosan csökken majd le nullára az intervenciós felvásárlásra felajánlható kukorica éves mennyisége, vészhelyzetekben azonban az átmeneti idõszak lejárta után is lehetõséget adva a rendkívüli intervenciós felvásárlásra.

A megállapodás szerint a 2007. július 1-tõl induló gazdasági évben másfél millió tonnára, a 2008-2009-es gazdasági évben 700 ezer tonnára, a rákövetkezõ évben pedig nullára süllyed le az intervencióra felajánlható kukorica mennyisége. Bár ez kevésbé drasztikus csökkentési arány a korábbi javaslatokhoz képest, Magyarország számára ezzel együtt elfogadhatatlan, hazánk ugyanis formailag ragaszkodik az intervenciós rendszer fenntartásához, amit egyébként az Európai Parlament mezõgazdasági bizottsága is szorgalmaz. Miután a magyarok a görögökkel és egy-két másik országgal együtt kisebbségben maradtak (közülük a svédek és a britek éppenséggel túl nagylelkûnek találják a kompromisszumos javaslatot), az alkura a Tanács ütheti majd rá a pecsétet, mihelyt az Európai Parlament – amelynek konzultációs joga van a kérdésben – várhatóan jövõ heti plenáris ülésén elfogadja a maga álláspontját. Glattfelder Béla (néppárti fideszes képviselõ) a parlamenti jelentés szerzõje szerdán kifogásolta, hogy a tagállamok még az EP véleményének elfogadása elõtt megállapodtak a kérdésben.

Az Európai Bizottság eredetileg az intervenciós felvásárlás idei évtõl történõ azonnali megszüntetését javasolta, de ezt Magyarországnak kitartó lobbizással sikerült megakadályoznia. A mostani megállapodást egyébként még felülírhatja a közös agrárpolitikai reformok 2008-ban kezdõdõ felülvizsgálata. A lassan kifutó gazdasági évben a termelõk a kedvezõ piaci viszonyok miatt egyetlen tonnát sem ajánlottak fel intervencióra, jóllehet állítólag egy magyar gazda tett egy tétova kísérletet, igaz utóbb elállt ettõl a szándékától. A 2004/2005-ös évben körülbelül 3 millió tonna, 2005/2006-ban pedig 2 millió tonna volt az intervencióra felajánlott mennyiség az egész EU-ban. A Bizottság azonban Bulgária és Románia belépésével az intervenciós készletek ugrásszerû növekedésére számított és az adófizetõk érdekeire hivatkozva a rendszer azonnali felszámolását kezdeményezte. Ez elsõsorban a magyar termelõk érdekeit sértette, hiszen a legtöbb intervenciós felajánlás éveken át éppen hazánkból származott.

Némi gyógyír lehet a magyarok számára, hogy az Európai Unió várhatóan további két évig megtéríti majd Magyarországnak a kukoricaintervenció finanszírozása során a magas belsõ kamatok miatt a költségvetés számára keletkezett pluszköltségeket, amelyek a több milliárd forintot is elérik. A csatlakozáskor eredetileg csak két éves derogációról volt szó, a soros német elnökség most – talán kárpótlásként az intervenciós rendszer elvesztéséért – különösebb ellenállás nélkül belement a két éves hosszabbításba.

Glattfelder Béla, az EP jelentés magyar jelentéstevõje a megállapodás hírére reagálva sajnálatosnak mondta, hogy az Európai Bizottság és a Tanács agrárügyekben ismételten ?semmibe vette" az Európai Parlamentet. Bár az EP elutasítja a kukoricaintervenció megszüntetését, a tagállamok – konzultációs eljárásról lévén szó – nem kötelesek figyelembe venni a képviselõtestület véleményét.

Megkezdõdött a 7 éves földvásárlási moratórium felülvizsgálata

Az Európai Bizottság belsõ piaci fõigazgatósága már dolgozik azon a jelentésen, amely azt méri fel, hogy indokolt-e Magyarországon a külföldiek földvásárlására elfogadott hét éves moratórium fenntartása. 

Bizottsági források szerint a belsõ piaci fõigazgatóság elkezdte az adatgyûjtést ahhoz a jelentéshez, amelyben Brüsszel elvileg javasolhatja a Tanácsnak az egyes új tagországok által a külföldiek földvásárlására meghirdetett hétéves vagy még ennél is hosszabb moratórium lerövidítését vagy eltörlését. A BruxInfo úgy tudja, hogy a jelentésen dolgozó belsõ piaci fõigazgatóság szeptember végére várja az adatgyûjtés befejezését és valamikor 2008 elején (elõreláthatóan márciusban) terjeszti majd a Tanács elé konklúzióit a végleges ajánlásokkal együtt.

Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon kiharcolta, hogy hét évig korlátozhatja más uniós tagállamok természetes és jogi személyeinek földvásárlását, amit további három évvel (10 évre) még meg is hosszabbíthat, ha az uniós és a hazai földárak közötti különbségek fennmaradása esetén komoly piaci zavarok lépnek fel, illetve ezek veszélye fenyeget. A csatlakozási szerzõdés ugyanakkor tartalmaz egy felülvizsgálati passzust, amely leszögezi, hogy "a Tanács a Bizottság javaslatára egyhangúan az átmeneti idõszak lerövidítése és eltörlése mellett dönthet". Mivel a moratórium lerövidítéséhez és megszüntetéséhez egyhangú döntés szükséges, ezért erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha Magyarország is egyetért a lépéssel. Ilyenformán brüsszeli diplomaták szerint az eljárás lényegében formalitás. A BruxInfónak nyilatkozó diplomaták szerint egyébként is túl kevés idõ telt el a bõvítés óta ahhoz, hogy biztos trendek rajzolódnának ki, amelyek alapján az Európai Bizottság bármilyen konkrét javaslattal elõrukkolhatna jelentésében. 

A földvásárlási moratórium nem vonatkozik az Unió más tagállamaiból érkezõ egyéni mezõgazdasági vállalkozókra, ha igazolni tudják, hogy Magyarországon legalább három éve bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, huzamosan ott tartózkodnak és a földterületen mezõgazdasági tevékenységet folytatnak. Az EU annak idején azzal az érveléssel utasította el az egyéni vállalkozókat érintõ szigorúbb korlátozást, hogy a letelepedés joga a belsõ piac egyik kikezdhetetlen szabadsága. A külföldiek földbérlését sem lehet korlátozni (korábban hazánk a 300 hektárnál nagyobb termõföld bérlését nem engedélyezte volna átmenetileg a külföldiek számára). Nemzeti rendszer keretében nem diszkriminatív, tehát a külföldiek és a belföldiek között különbséget nem tevõ módon ugyanakkor szabályozni lehet a bérlést, például a bérleti szerzõdések idõtartamának és a bérbe vehetõ termõföld nagyságának korlátozásával.

Hazánk a csatlakozási szerzõdésben azt is elérte, hogy a taggá válást követõen 5 éven keresztül engedélyezéshez kötheti a külföldiek (EU-állampolgárok) második lakóingatlan-vásárlását. Az erre adott moratórium 2009. május elsején jár le, bár az önkormányzatok az esetek túlnyomó többségében már ma sem gördítenek akadályt a vásárlás elé.

Már idén megkezdjük a felkészülést a 2011-es EU elnökségre

2007. május 22. – EUvonal / MTI

Országunk a szokásos két évnél korábban elkezdi a készülõdést, már idén több döntés is születik az elnökséggel kapcsolatban. A magyar elnökség idejére esik a következõ EU-költségvetés kérdése, az unió további bõvítése, valamint a lisszaboni stratégia tíz évének vizsgálata is. Magyarország és az EU hozzávetõleg 10-15 milliárd forintot költ majd a feladatok ellátására.

Iván Gábor a Külügyminisztérium szakállamtitkára és Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára az Országgyûlés Európai ügyek bizottságának keddi ülésén a magyar uniós elnökség elõkészületeirõl beszélt. Iván Gábor elmondta: az uniós elnökséget adó ország feladatai között szerepel a politikai irányítás, az uniós intézményekkel való együttmûködés, és az EU képviselete a világban. Mindennek költségeit az adott tagállam és az EU közösen biztosítja, mely a korábbi tapasztalatok szerint átlagosan 70-80 millió eurót jelent, mely Magyarország esetében 10-15 milliárd forintot jelenthet.

A magyar EU-elnökség lebonyolításához több mint ezer emberre lesz szükség a közigazgatásban, az elnökség idején 250 munkacsoport mûködik majd – mondta Iván Gábor. Várhatóan a magyar elnökség idejére esik a következõ EU-költségvetés kérdése, az unió további bõvítése, valamint a lisszaboni stratégia tíz évének vizsgálata. A felkészülésre a kormány különbizottságot hoz létre, emellett egy szakértõi egyeztetõ fórum is alakul – hangzott el.

Iván Gábor hangsúlyozta, hogy Magyarország az átlagos két évnél hamarabb elkezdi a felkészülést: 2007 augusztus végéig elõterjesztés születik arról, milyen szakemberekre lesz szükség, december végéig pedig elkészülnek a képzési tervek. A stratégiai irányok kidolgozása jövõre kezdõdik, 2009 elején pedig meglesz a részletes feladatterv és véglegesítik az intézményrendszert. A szakállamtitkár elmondta: szeretnék elérni, hogy a tartalmi kérdésekben ötpárti egyetértés legyen.

Szetey Gábor hangsúlyozta, hogy a szakmai, tartalmi kérdéseket a Külügyminisztérium, a humánerõforrással kapcsolatos feladatok a Miniszterelnöki Hivatal végzi majd. A személyügyi államtitkár kifejtette arra, hogy az 1000-1200 szakembert egységes, transzparens elvek alapján szeretnék kiválasztani, elsõ körben a közigazgatás területérõl keresnek munkatársakat, de "külsõsök" is szerepet kapnak majd. A munkatársak kiválasztásánál a megfelelõ nyelvtudás hiánya ad leginkább aggodalomra okot. A szelekció alapját a nyelvtudás mellett a szakmai felkészültség, valamint a vezetõi- és tárgyalási készségek adják majd.

Az EU-hoz igazodik az új magyar energiapolitika

2007. május 18. – EUvonal

A nemrégiben elkészült ?Magyarország új energiapolitikája 2007-2020" címû dokumentum alapján Magyarország az EU-hoz kívánja illeszteni energiapolitikai célkitûzéseit, miközben szuverenitásának megtartására törekszik. Az új villamosenergia-törvény tervezete alapján jövõre megvalósulhat a villamosenergia-piac teljes liberalizációja.

A dokumentum a 2007-2020 közötti idõszakra határozza meg a fõ stratégiai elemeket, legfontosabb célja az, hogy hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és fenntarthatóság, mint elsõdleges célok együttes érvényesülését. Errõl Felsmann Balázs szakállamtitkár beszélt csütörtökön egy Gödön tartott szakmai konferencián. A GKM szakállamtitkára kifejtette: az egész energiarendszer átalakítása az ország versenyképességére nézve is döntõ jelentõségû kérdéssé vált. Az árakat is át kell gondolni, ezt sürgetik az energiaintenzív iparágak vállalatainak vezetõi, akiknek cégei nyugat-európai telephelyeiken az itthoni ár feléért jutnak hozzá az ipari áramhoz.

Mindeközben a kormány elfogadta a villamosenergia-törvény tervezetét, amely értelmében 2008. január 1-jével – igazodva az Unió versenyt támogató irányelveihez – megvalósulhat a villamosenergia-piac teljes liberalizációja Magyarországon. Ebben a kormányzati ciklusban ez lehet a tárca legfontosabb elõterjesztése, reformtörvénye, és ezzel Magyarország eleget tesz az uniós kötelezettségének. A kormány várakozásai szerint a parlament júliusig elfogadja a törvényt, mely 2008 januárjától hatályba léphet. Ezzel megszûnhet az a kettõs modell, amely a piac részleges megnyitásával 2003 eleje óta mûködött.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük