Éledezik a közösségi érdekérvényesítés az EU-ban

Az Európai Unió fogyasztói hamarosan nagyobb védelemben részesülhetnek a közösségi érdekérvényesítés segítségével, mivel a tagállamok EU mellé kirendelt nagykövetei jóváhagyták a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről szóló irányelvtervezetet. Az irányelv lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy kollektív keresetet indítsanak, amennyiben a kereskedők uniós jogot sértő magatartása miatt sérülnek fogyasztói jogaik.

Az irányelv értelmében a tagállamoknak létre kell hozniuk azokat a képviseleti kereseti rendszereket, amelyek célja a fogyasztók kollektív érdekeinek az uniós jog megsértésével szembeni védelme. Az irányelv a jogsértés megszüntetésére és a jogorvoslatra irányuló keresetekre is kiterjed.

A feljogosított szervezetek jogosultsági kritériumait illetően az irányelv különbséget tesz azon feljogosított szervezetek között, amelyek a kijelölésük helye szerinti tagállamban indíthatnak keresetet, és azon szervezetek között, amelyek bármely más tagállamban indíthatnak keresetet. Belföldi keresetek esetében a feljogosított szervezetnek a kijelölés helye szerinti tagállam jogában meghatározott feltételeknek, míg határokon átnyúló keresetek esetében az irányelvben meghatározott harmonizált feltételeknek kell megfelelnie.

Az irányelv azonban nem csak a fogyasztók számára biztosít védelmet, hanem a visszaélésszerű perek elleni óvintézkedésként egyértelmű szabályokat is előír arra vonatkozóan, hogy ki viseli a jogorvoslatra irányuló képviseleti keresetek bírósági költségeit. A feljogosított szervezetek számára pedig átláthatósági követelményeket ír elő, különösen a harmadik felek általi finanszírozásuk tekintetében.

A tagállamoknak 24 hónap áll majd rendelkezésre, hogy átültessék az irányelvet a nemzeti jogukba, és további 6 hónap a rendelkezések alkalmazásának megkezdésére. Ezt az un. 24 hónapot 2020-tól kezdődően kapták a tagállamok, tehát a jelen időszaktól nagyjából 2024 év végéig van mód a szankciók nélküli fogyasztói érdekérvényesítés, közösségi panaszkodás, valamint a fogyasztók jogainak érdemi tájékoztatási gyakorlatának és módszerének kialakítására.

A közösségi érdekérvényesítés és a tömeges fogyasztói panaszok szankcionálása

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2019/2161 IRÁNYELVE (2019. november 27.) a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról – igen pontosan és határozottan fogalmazza meg azt a közösségi érdekérvényesítési módot amiből a végén, a szankciók is kialakulnak.

A közösségi érdekérvényesítés során, továbbra is a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia annak, hogy megválasszák az alkalmazandó szankciók típusát, illetve nemzeti jogrendjükben meghatározzák a megfelelő eljárásokat, amelyek révén szankciókat szabnak ki a jelen irányelv által módosított 93/13/EGK, 98/6/EK, 2005/29/EK és 2011/83/EU irányelv megsértése esetére. (7) A szankciók következetesebb alkalmazásának megkönnyítése érdekében a szankciók alkalmazására vonatkozó közös és nem kimerítő jellegű indikatív kritériumokat kell belefoglalni a 93/13/EGK, a 98/6/EK és a 2011/83/EU irányelvbe, különösen az (EU) 2017/2394 rendeletben meghatározott, Unión belüli jogsértésekre, kiterjedt jogsértésekre és uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekre vonatkozóan.

Ezeknek a kritériumoknak ki kell terjedniük például a jogsértés jellegére, súlyosságára, mértékére és fennállásának időtartamára, illetve arra, hogy az okozott sérelmet illetően a kereskedő milyen jogorvoslati lehetőségeket biztosít a fogyasztók számára. Az ugyanazon elkövető általi ismételt jogsértések az ilyen jogsértések elkövetése iránti hajlandóságról tanúskodnak, következésképpen egyértelműen rávilágítanak a magatartás súlyosságára, és ennek megfelelően annak szükségességére, hogy a szankció mértékét megfelelő elrettentő erővel bíró szintre kell emelni. A jogsértés nyomán elért pénzügyi előnyöket vagy a jogsértés útján elkerült veszteségeket is figyelembe kell venni, amennyiben az erre vonatkozó adatok elérhetőek. Az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosító vagy enyhítő tényezőket szintén figyelembe lehet venni.

A közösségi érdekérvényesítés alapja, a fogyasztói érdekek egységes védelme

A tisztességtelen gyakorlatok minden hatásának megszüntetése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő jogorvoslatok álljanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által megkárosított fogyasztók rendelkezésére. Az egyéni jogorvoslatok egyértelmű keretének bevezetése megkönnyítené a magánszemélyek általi jogérvényesítést. A fogyasztó számára arányos és hatékony módon lehetőséget kell biztosítani kártérítés, illetve adott esetben árcsökkentés igénybevételére, valamint a szerződés felmondására. A tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által megkárosított fogyasztók számára egyéb jogorvoslatokra vonatkozó, például javításhoz vagy cseréhez való jogokat tartsanak fenn vagy vezessenek be az ilyen gyakorlatok hatásainak teljes megszüntetése érdekében. A tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy feltételeket határozzanak meg a fogyasztói jogorvoslatok alkalmazása és következményei tekintetében. A jogorvoslat alkalmazásakor adott esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat súlyosságát és jellegét, a fogyasztó által elszenvedett kárt és más releváns körülményeket, például a kereskedő általi kötelesség- vagy szerződésszegést is figyelembe lehet venni.

Panaszkezelés és fogyasztói érdekérvényesítés : kötelező tájékoztatás a holról és hogyanról

A 2005/29/EK irányelv 7. cikke (4) bekezdése szerinti tájékoztatási követelmények értelmében a fogyasztókat a kereskedő által alkalmazott panaszkezelési módot illetően is tájékoztatni kell. A fogyasztóvédelmi és marketingjog célravezetőségi vizsgálatának megállapításaiból kitűnik, hogy ez a tájékoztatás a 2011/83/EU irányelv által szabályozott szerződéskötés előtti szakaszban a leglényegesebb. Következésképpen a 2005/29/EK irányelvből törölni kell azt a követelményt, amely ilyen tájékoztatást ír elő a reklámozási szakaszon belüli vásárlásra való felhíváskor.

A közösségi érdekérvényesítés még jelenleg igen gyerek cipőben jár, ha bele gondolunk a közös érdekérvényesítő perek  más néven perközösségek itt-ott felbukkanó formációira és ahol a célok mellett, az érdekek is érvényt remélnek szerezni maguknak. Azok akik a közösségi perekből eddig az üzletet látták, talán pont az ő általuk diktált per harag leküzdése végett is lépett- lássuk be joggal- az EU amikor a pervesztes, a mindent fizet elvét követő „buktát” könyvelheti el. Azt a hagyományos nagy amerikai mindent és mindenkit perre viszünk hangulatot kívánták gyors lehűtéssel háttérbe szorítani, amiről már számos helyen olvashattunk.

Az Adhoc.Support érdekérvényesítő közösség létrejötte a jelen jogi környezettől független tapasztalaton alapul. Amikor mi elkezdtünk kisebb vagy kicsit nagyobb közösségi érdekérvényesítéssel foglalkozni, akkor mások mellett, a közös adatok és azok becsületes felhasználása diktálta erőt láttuk meg. Mára azt is kijelenthetjük: olyan hiba ami 3-nál több embernél jelen van, az előbb mint utóbb, hozza a többi kifogást és észrevételt. Bármikor előfordulhat hiba és ez lehet csupán egyedi hiszen ki nem hibázik. Még is amikor az érték, a hibák száma és a panaszkezelés során passzívan fellépő kereskedő magatartása összeér, kiderülnek a vélt okok mögötti valós problémák.

Az Adhoc.Support közösségi érdekérvényesítése a közös erőt jelenti

Gyakorlatban amikor egy gépjármű gyártó, az általa forgalomba hozott gépkocsit illető műszaki adatokról hallgat el fontos tényeket, vagy egy mobil gyártó a készülékének tipikus vagy típus hibájáról igyekszik elrejteni annak tömeges jellegét: ez esetben az Adhoc.Support közösségi információ lesznek azok amelyek segítségével, később az álarc is lekerülhet arról a bizonyos tagadásról.  A gépkocsi gyártó esetében is addig volt tagadásban az adott márka ameddig 5 olyan gépkocsi nem került a palettára amiről kiderült, hogy azonos befecskendező hibával rendelkezik. Akkor is hasonlóan jártunk amikor kiderült, hogy egy másik gépkocsi gyártónak a DPF rendszerében, az alkatrész beszállító által megjelölt garancia idő nem volt egyértelmű.

Közösségünk létrejöttéig, beleszaladtunk a mobilgyártók vicces húzásaiba is: volt akinek a réteg leválás volt „egyedi” hiba, miközben csak nálunk 100 fölötti hiba „parkolt”. A másik gyártónál a hajlított panel volt kevésbé tömeges, amig ki nem derült számára, hogy több mint 10 hibás készüléket ismerünk. A dudorodó akkumulátoros gyártókról már aligha kell beszélnünk.

Az éttermi jeges hústól, a „kissé” össze ragadt tésztán túl, a „csak egy hibás” de tömeges hibákból, több év alatt ismertük meg, azt a módszert, ahogyan a békés vagy a hatékony lezárás módszere érhető el. Az, hogy a munkánk és tapasztalatunk érdemes a jövőbeni célok elérésére abban mutatkozik meg, hogy a megszerzett tudásból egy komplex rendszert építettünk és közben létrejött a törvényi háttér is, kvázi igazolva az általunk piaci résnek vélt terület kitöltésének jogosultságát.

Cikkünket az Adhoc.Support fogyasztói érdekérvényesítő közösség oldaláról emeltük át. Köszönjük a megosztás lehetőségét.