Élénk kereslet, csúcsárak
9 perc olvasás
Hatalmas érdeklődés kísérte az alapításának 240. évfordulóját ünneplő BÁV háromnapos tavaszi művészeti aukcióját. Az árverésre került tételek nagy része elkelt, jó néhány közülük, az élénk licitharcok után a kikiáltási ár többszöröséért, sőt akadt műtárgy, amely a 12-szereséért.
Hatalmas érdeklődés kísérte az alapításának 240. évfordulóját ünneplő BÁV háromnapos tavaszi művészeti aukcióját. Az árverésre került tételek nagy része elkelt, jó néhány közülük, az élénk licitharcok után a kikiáltási ár többszöröséért, sőt akadt műtárgy, amely a 12-szereséért.
Az aukció slágere a katalógus címlapján is szereplő holland festmény és egy anatóliai szőnyegritkaság volt. (lásd: http://euroastra.hu/node/71002) A várakozásoknak megfelelően az első napon óriási kereslet volt az antik és modern ékszerek iránt egyaránt: a zsúfolásig megtelt teremben a gazdag és változatos kínálatot nyújtó 278 tétel szinte maradéktalanul elkelt. A leütési árak többsége 100 és 400 ezer forint között mozgott, de a nívós brilliáns ékszerek esetében a millió fölötti, sőt a többmilliós leütési csúcs sem volt ritka. Az aukció szenzációja ezúttal az a Bécsben készült, mikro-mozaik technikával díszített aranyszelence volt, amelyért az elszánt gyűjtők között izgalmas licitharc alakult ki. Végül a kikiáltási árának több mint háromszorosáért, 4,6 millió forintért talált gazdára.
„Szelence: 14 K antik arany, lekerekített sarkú téglány, hosszabbik oldalánál zsanéros fedélnyitódással, előlapján mikro mozaik technikával készült vadászó vadászkutya tóparton ábrázolású betétlap, trébelt és cizellált akantuszleveles hátlapon káró mintás díszítéssel, Bécs 1824-1866 jelzéssel, utolsó évbeütő jelzés: 1807-1823, súly 149,0 g, méret: 8,2×5,2 cm."
Megkülönböztetett figyelem kísérte a 18.-19. századi, gyönyörűen megmunkált, míves antik ékszerek választékát. Egy 18. századi, gyémánttal díszített arany női gyűrű hatszoros leütési áron kelt el, és élénk licitálás folyt az antik ékszerkollekció két másik egyedi darabjáért, a dagerrotípiát rejtő eljegyzési karkötőért és a bilincs karékért is. A különleges kitüntetések, emlékplakettek és szelencék kínálata is elnyerte a gyűjtők tetszését, a legmagasabb leütési árat az a Vöröskereszt-kitüntetés érte el, amelyet egy, az Osztrák Vöröskeresztben nővérként dolgozó grófnő kapott 1929-ben.
„Vöröskeresztes kitüntetés: Aranyozott ezüst, Florence Nightingale (1820-1910) emlékére alapított magas rangú Vöröskeresztes kitüntetés, súly 34,6 g. Ezt a példányt Marie Gabriellé Lodron grófnő kapta 1929. május 12-én a hátoldali vésés szerint, a grófnő az Osztrák Vöröskeresztben nővérként dolgozott."
Kelendőek voltak a férfiak által igen kedvelt márkás karórák (IWC, OMEGA). Ahogy az várható volt, a zsebórák közül egy ritkaságnak számító, egyedi szépségű, a 19. század első feléből származó, két mozgó harangot ütő angyalfigurával díszített óra volt a sláger, melynek leütési ára több mint kétmillió forint lett. Az árverés végén kerültek kalapács alá a nagyméretű brilliánsokkal ékesített ékszerek. A választék nem csupán gazdag és változatos volt, de a női vásárlók körében igen kedvelt, finom megmunkálású ékszereket kínált, amelyek egyben jó befektetésnek is számítanak. Ennek eredménye megmutatkozott: a tételek jellemzően magas leütési árakon szinte teljes egészében elkeltek.
Kiegyensúlyozott kereslet jellemezte a második napon a festmények árverését, különösen élénk érdeklődés mutatkozott a kismesterek (Berkes, Háry, Gergely, Neogrády) 150-450 ezer forintos sávban mozgó munkái iránt. Némi meglepetésre a legnagyobb, négyszeres árugrást két, igen mutatós keretben elhelyezett metszetpár érte el. A festménynap slágerét a kikiáltási árát megkétszerező és 10 millió forint fölötti értéken elkelt, a katalógus címlapján szereplő kép, Geraldine Jacoba Bakhyzen holland festőnő Csendélet virágokkal és gyümölcsökkel című alkotása jelentette. Millió fölött kelt el Ifj. Markó Károly 1877-ben készült tájképe és Schaffer Béla Csendélet antik kancsóval című munkája is. A piaci igények változását mutatja, hogy erőteljesen érződött a modern és kortárs művek iránti változó vásárlói érdeklődés. Ezzel együtt Gyémánt László, Szász Endre, Hincz Gyula képei mellett Szabó Gyula egyik főműve, az 1969-ben készült Aranyhíd is közel kétmilliós árat ért el.
A több évszázadot felölelő bútorkínálatból a legkeresettebbek a kisméretű, mutatós darabok voltak, amelyeket igen kedvező áron vásárolhattak meg az érdeklődők. A változatos és igényesen összeállított szőnyegkollekcióból főként a kaukázusi szőnyegek iránt volt kiemelkedő kereslet, a kikiáltásinál jelentősen magasabb áron találtak vevőre. A várakozásoknak megfelelően a legnagyobb érdeklődés az igazi szenzációnak számító, anatóliai Yürük szőnyegért folyó licitharcot kísérte, melynek nyomán a több száz éves ritkaság a kikiáltási ár háromszorosáért, csaknem négymillió forintért kelt el.
„A nomád, félnomád létet folytató jörükök, mint a különféle Oguz törzsek leszármazottai, elszórtan éltek és élnek ma is Anatólia területén, egy részük a Kis-Ázsia északnyugati partján fekvő Bergama (az egykori Pergamon) környékén. Ezen népcsoportok ősidők óta foglalkoznak szőnyegkészítéssel, melynek során maguk fonják és festik a gyapjúfonalat. Festésre természetes eredetű színezékeket használnak, mint a festőbuzér gyökerét a vörös, illetve a terrakotta szín, indigónövényt és festőcsüllenget a kék szín, festőrezedát, festőzsályát, varjútövist, festőbengét a sárga szín és ezen színek árnyalatainak eléréséhez. Díszítőmotívumaik egyszerű geometrikus ábrázolások, melyek között felfedezhetőek a szeldzsuk kori egyszerű motívumoktól a korai Usak szőnyegek folyamatosan ismétlődő stilizált állati, növényi, levél- és virágmintáin át a kaukázusira emlékeztető elvont formák is. Darabjaik elsősorban saját használatra készültek, erős kitettségük miatt azonban XIX. századinál korábbi munkáik csak elenyésző számban maradtak fenn az utókor számára. Következésképpen az aukción bemutatott tétel egy különleges, ritka darab, melyen egykori funkciójából, illetve korából adódóan jól érzékelhetőek a több mint két évszázados használat nyomai. A szőnyeg jelenlegi állapotát nagyrészt egykori ügyes, hozzáértő restaurátori kezeknek köszönheti. Bordűrjének fősávja sárga, stilizált vörös, kék színű levelekkel, virágokkal, meandert képző sormintával. Tükrében terrakottavörös alapon kék, középen geometrikus, iksz idomot alakító, élére állított négyzetekben végződő mintával. Mindez nyersfehér kampósorral keretezett. Méretben, kivitelezésben és mintázatban nagy azonosságot mutat a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe egy 1894-es vételt követően került darabbal." (György Tibor)
Nagy vásárlási kedv jellemezte a harmadik napon a műtárgyaukciót is, az első blokk kínálatában szinte minden műtárgy elfogyott. A vevők változó ízlését tükrözte, hogy az igen dekoratív Jugendstil és art deco dísztárgyak mindegyike gazdára talált. Egymást követték a magas leütések: a nagy izgalommal várt, Claudius (Johann) Herr által jegyzett porcelán biedermeier női portré közel háromszoros, a rendkívül dekoratív, szecessziós ezüstdíszítménybe foglalt üveg csemegéskosár négyszeres kikiáltási áron került új tulajdonosához.
„Claudius (Johann) Herr, Johann Herr fia 1775-ben született, bécsi porcelánfestő család tagjaként. Tíz évesen már kezdetét vette a taníttatása a Bécsi Porcelángyár segítségével.
1793-tól az Akadémia növendéke volt. Hamarosan a gyár legjobb festői közé tartozott, figurákat, vázákat, dísztányérokat és porcelánlapokra festett képeket készített. Ferenc József előszeretettel használta fel ajándékozási célra munkáit, így került számtalan darabja Angliába. 1838-ig volt tagja a Bécsi Manufaktúrának. Művei megtalálhatóak mind köz-, mind magángyűjteményekben." (Dr. Ulrich Thieme – Dr. Felix Becker: Künstlerlexikon XVI. kötet, 532. oldal)
Népszerűek voltak a keleti, különösen a japán műtárgyak: a bravúrosan aprólékos, halakat etető társaságot ábrázoló Satsuma dísztál ötszörös, a finom motívumokkal díszített, színes festett rekeszzománc Cloisonné díszváza tizenkétszeres /!/ áremelkedést ért el.
A műtárgynap tudatosan a Zsolnay-kollekció köré szerveződött, ami – a leütési árak és az izgalmas licitharcok tanúsága szerint – sikeresen vonzotta a Zsolnay-gyűjtők egyre bővülő körét. Teljes egészében elkeltek a 19.-20. századforduló körül készült, historizáló dísztárgyak, az 1902-ben készített, várral és panorámaképpel díszített, mindössze 15 cm-es miniatűr váza közel egymillió forintért, az ugyanebben az évben, Sikorski Tádé formaterve alapján készült, mikulásvirággal dekorált váza másfél millió forintért talált vevőre, hasonlóan a kollekció utolsó darabjaként kalapács alá került, aranyfácánokkal díszített virágtartóhoz.
Az utolsó blokkban kínált antik ezüsttárgyak szintén csaknem mind elfogytak, a legmagasabb leütési árakat a történeti Magyarország területén készített ötvös munkák érték el. A rendkívül ritka, szétszedhető kassai empire gyertyatartó párért, a Besztercebányán 1670 körül, valamint 1700 körül készített barokk díszkanalakért olyan heves licitharc folyt, hogy a közönség nagy tapssal köszöntötte a nyerteseket.
Az alapításának 240. évét ünneplő BÁV sikeres művészeti aukciót zárt.
A cég legközelebb 2013. november 12-13-14-én rendez művészeti árverést, amelyre a műtárgyfelvétel valamennyi műkereskedelmi boltjában folyamatos és 2013. szeptember 6-án zárul.
Lantai József
